Egyre több és egyre eredményesebb a transzferárak területének vizsgálata hazánkban és nemzetközi szinten is. A kapcsolt vállalatok ma már nem úszhatják meg az ellenőrzések próbáját kiálló transzferár nyilvántartás elkészítését. „Ha nem készítik el, akkor ügyletenként 2 millió forint bírságot is kiszabhatnak rájuk, ha azonban elkészítik, de nem dolgozzák ki eléggé, éppen e hiányosságokkal, ellenmondásokkal adják a fegyvert a hatóság kezébe.” – figyelmeztetett Fotiadi Ágnes, a LeitnerLeitner Transzferár Üzletágának vezetője a LeitnerLeitner workshopján.

A vállalatcsoportok számára – legyenek azok kizárólag magyar vagy akár globális csoportok – az egyik legnagyobb kihívást az egymással kötött szerződések/ügyletek árazása és ezek dokumentálása, vagyis a transzferár nyilvántartás elkészítése jelenti. A dokumentáció hiánya vagy szakszerűtlen elkészítése ugyanakkor egyaránt vezethet adóhiányhoz és bírságokhoz. Az adóhatóságok ezáltal ösztönzik a vállalatcsoportokat, hogy az egyes országokban elért jövedelmezőségüket összhangba hozzák az értékteremtésük helyével: azaz ott és annyi adót fizessenek, ahol és amennyit nyereségük után valóban kell. Ne helyezzék át a profitjukat máshova vagy ne csökkentsék adójukat bonyolult, sok szereplős ügyletek felépítésével, melyek célja, hogy a hatóság ne tudja követni, hogy kinek és hol kellene adót fizetnie.

Éppen ezért válik egyre mélyebbé és hatékonyabbá hazánkban és nemzetközi szinten is a terület ellenőrzése. 2018-ban 256 lezárt transzferár ellenőrzésből 196-nál fedeztek fel hiányosságot, melyek az adózók számára a mulasztási bírság kiszabása mellett adókülönbözet és adóbírság megállapítását is eredményezték. Ráadásul a 2019-es transzferár ellenőrzések szigorúságát mutatja, hogy az egy évvel korábbihoz képest közel 5-szörösére nőtt a büntetések összértéke.

Nemcsak az egyes országok, hanem az államokat tömörítő, közös fellépést szorgalmazó szövetségek is például az OECD vagy az Európai Unió is felismerték, hogy valódi eredményt csak az egyes ügyleteket tágabb perspektívába helyezve, együttműködve lehet elérni. Ezért nemzetközi szinten a több adóhatóság együttműködésével végzett, közös ellenőrzések számának jelentős növekedése várható. Azt vizsgálják, hogy a vállalatcsoport melyik tagja termeli ténylegesen a jövedelmet. Nagyobb hangsúlyt fektetnek a funkcióelemzésre, a karakterizációra és az ügylet valódi gazdasági tartalmára. Vizsgálják, hogy a kapcsolt tevékenységhez kötődnek-e más tevékenységek is: például beépített K+F, marketing, minőségellenőrzés, raktározás, logisztika. Elemzik, hogy ki viseli a kockázatokat, és ki rendelkezik az erőforrásokkal. Ezek a tényezők határozzák meg az ügylet minősítését, és ez alapján vizsgálható, hogy helyesen alakították-e ki az árát. Egy ügylet átminősítése pedig jelentheti, hogy a meghatározott transzferárat nem fogadják el, és a profitot is máshogy osztják meg a cégcsoportban, ez pedig társasági adóhiányhoz vezethet.

Fontos tehát, hogy a cégek elkészítsék transzferár nyilvántartásukat, hiszen ennek elmulasztása ügyletenként 2 millió forint mulasztási bírsággal járhat, és megnyitja az utat az adóhiány megállapítására is. Ha pedig elkészítik, akkor érdekük, hogy valóban jó minőségű legyen. Feleljen meg a jogszabályoknak, és legyen összhangban az ügylet tényleges tartalmával, a tényeket megfelelő részletességgel támassza alá. A társasági adó törvény szerint, a vállalatoknak kell transzferár dokumentációjuk segítségével bebizonyítaniuk, hogy helyesen határozták meg az egymás közötti áraikat. Ha ezt a feladatot valóban elvégezik, akkor a dokumentáció védelmükre szolgálhat egy ellenőrzés, vagy akár egy nemzetközi tárgyalás során. Hiszen a transzferár dokumentáció a hazai és nemzetközi adó- és esetleges bírósági eljárások kiinduló pontja is egyben. A dokumentum azonban önleleplező is lehet: hiszen megszünteti a hatóság információhiányát, és ha ellentmondást, hiányt fedeznek fel benne, akkor ezen a nyomon elindulhat a hatóság.