A szabálysértési törvény tiltott prostitúcióra vonatkozó rendelkezései 2020. július 1-jével módosultak. Az Alkotmánybíróság IV/412/2018. számú, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról szóló határozatában megállapította a korábbi szabályozás alaptörvény-ellenességét és elrendelte egy jogerősen befejezett szabálysértési ügy felülvizsgálatát.

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a szabálysértési törvény 121–122. §-ai szerinti eljárási szabályozás nem áll összhangban a jogorvoslathoz való jog alkotmányos elvárásaival; ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának tegyen eleget 2020. december 31-ig.

Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a szabálysértési törvény 2020. június 30. napjáig hatályban volt tiltott prostitúcióra vonatkozó rendelkezése alaptörvény-ellenes volt abban a tekintetben, amelyben előírta a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek szabálysértési felelősségre vonását; az Alkotmánybíróság ennek megfelelően elrendelte az indítvány alapjául szolgáló szabálysértési ügy felülvizsgálatát.

Az indítványra okot adó ügyben az indítványozót tiltott prostitúció szabálysértése miatt pénzbírsággal sújtotta az elsőfokú bíróság, amely döntést a másodfokú bíróság is helybenhagyta. Az indítványozó hivatkozott többek között az alapvető jogok biztosának jelentésére, amely szerint a gyermekek emberi méltósághoz, valamint a védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő visszásságot okoz az a jogi helyzet, hogy a kényszer vélelmezése helyett a magyar szabálysértési jogban a 14-18 év közötti személyek esetében is lehetőség van a felelősségre vonásra és szankcionálásra a tiltott prostitúciós tevékenység tényállása miatt. Az indítványozó álláspontja szerint továbbá a szabálysértési törvény 121–122. §-ainak szabályozása sérti a jogorvoslathoz való jogot, mert az elsőfokú bíróság döntésével szembeni jogorvoslati nyilatkozatok megtételének szabályait nem egyértelműen rendezi; továbbá nem biztosítja a felülvizsgálatot mint rendkívüli jogorvoslatot.

Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy a szabálysértési törvény tiltott prostitúcióra vonatkozó rendelkezései 2020. július 1-jével módosultak, amely módosítás folytán az indítványozó által is kifogásolt alaptörvény-ellenesség megszűnt. Mivel az Alkotmánybíróság megállapította a korábbi szabályozás alaptörvény-ellenességét, elrendelte a jogerősen befejezett szabálysértési ügy felülvizsgálatát, mivel az új szabályozás folytán az indítványozó vonatkozásában a szabálysértési felelősség alóli mentesülés vagy korlátozás következne. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy az indítványozónak az elsőfokú határozat elleni fellebbezéssel és annak elbírálásával kapcsolatos alkotmányos sérelmei nem az ügyben eljáró bíróságok jogalkalmazásából erednek, hanem abból, hogy a szabálysértési törvény támadott szabályozási hiánya következtében (a jogalkotói mulasztás kapcsán) alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn, így az Alkotmánybíróság hivatalból felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának tegyen eleget.