A több mint nyolc hónapos időtartam nem tekinthető olyan kirívóan rövidnek, amely a kellő felkészülési idő sérelmén alapuló alaptörvény-ellenesség megállapítását megalapozottan felvetné – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/797/2020. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító haározatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az indítványozó pedagógusok előadták, hogy a törvény előkészítése és hatályba léptetése olyan módon valósult meg, amely kizárta annak lehetőségét, hogy a foglalkoztatottak áttanulmányozzák az új rendelkezéseket. Mindenkinek, akit 2019 végén a szakképzés rendszerében közalkalmazottként foglalkoztattak, átalakult a foglalkoztatási jogviszonya munkaviszonnyá, amely számukra érdeksérelemmel járt, hiszen a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései fokozott védelmet biztosítottak minden érintettnek arra való tekintettel, hogy kötött a jogviszony megszüntetésének lehetősége. Megszűntek a pedagóguspótlékok, a nem pedagógus munkakörben való továbbfoglalkoztatás pedig rendezetlen. Az indítványozók álláspontja szerint a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonság követelményét, mert a rendelkezések hatályba léptetése nem felelt meg a kellő felkészülési idő követelményének, a támadott rendelkezések továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköznek.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a törvény kihirdetése és hatálybalépése, valamint a támadott rendelkezések tényleges alkalmazásának legkorábbi időpontja között eltelt több mint nyolc hónapos időtartam nem tekinthető olyan kirívóan rövidnek, amely a kellő felkészülési idő sérelmén alapuló alaptörvény-ellenesség megállapítását megalapozottan felvetné. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint továbbá nem az alapvető jogok körébe tartozó kérdés, hogy az állami intézményekben milyen jogviszonyban kerülnek az ott foglalkoztatottak alkalmazásra. A törvény a fenntartóra tekintet nélkül valamennyi szakképző intézményben azonosan írta elő a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyt mint a továbbiakban az ott dolgozók foglalkoztatására irányuló alapvető jogviszonyt, így nem merülhet fel a hátrányos tartalmú megkülönböztetés vizsgálata sem az indítványozók által felhozott érvek alapján.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a támadott törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására és a hatálybalépésének visszamenőleges hatályú megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
