A Pécsi Törvényszék ítélete az ügyvédi tevékenységről szóló törvény vonatkozó rendelkezésének deklaráltan egy olyan, kizárólag nyelvtani és logikai értelmezését tekintette alkalmazandónak, amelyhez képest megfogalmazható alternatív, megengedőbb értelmezés – mondja ki az Alkotmánybíróság IV/1397/2020. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában. 

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Pécsi Törvényszék támadott ítéletét.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó a haszonbérleti szerződés alapján használt termőföldre vonatkozóan elővásárlási jogával élve elfogadó jognyilatkozatot tett. Az adásvételi szerződés kapcsán további két személy tett eltérő jogcímen elfogadó jognyilatkozatot. A hatósági eljárásban a kormányhivatal megállapította, hogy az indítványozó elfogadó nyilatkozata az általa hivatkozott jogcím alapján rangsorban megelőzné a másik két nyilatkozatot tevő elővásárlási jogosultságát, azonban az indítványozó nyilatkozatát alaki hiba miatt nem vette figyelembe, mivel az ügyvéd által ellenjegyzett okiraton az ellenjegyző ügyvéd KASZ-számát csupán az okiraton tüntették fel, azt maga az ügyvédi ellenjegyzés nem tartalmazta. E hiányosságra tekintettel a hatóság az adásvételi szerződést nem az indítványozóval, hanem a rangsorban őt követő nyilatkozatot tevővel hagyta jóvá.

Az indítványozó keresetében a határozat megváltoztatását kérte, a Pécsi Törvényszék a támadott ítéletével a keresetet elutasította. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga megsértését állította, és arra hivatkozott, hogy a hatóság és a bíróság alaptörvény-ellenesen értelmezte az ügyvédi ellenjegyzésre vonatkozó szabályozást, ami a tulajdonhoz való joga megsértéséhez is vezetett.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy

a támadott bírósági ítélet az ügyvédi tevékenységről szóló törvény vonatkozó rendelkezésének deklaráltan egy olyan, kizárólag nyelvtani és logikai értelmezését tekintette alkalmazandónak, amelyhez képest megfogalmazható alternatív, megengedőbb értelmezés,

továbbá a bíróság az általa választott értelmezés során a KASZ feltüntetésére vonatkozó előírás céljára vonatkozó indítványozói hivatkozást irrelevánsnak minősítette. Az Alkotmánybíróság ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy

a támadott bírósági ítélet az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésben nem tett eleget a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező indokolt bírói döntéshez való jogból következő követelménynek.

Az Alkotmánybíróság tanácsa ezért a támadott határozatot megsemmisítette.