Ha nem vezetnek eredményre az Erasmus-ösztöndíjjal kapcsolatos tárgyalások az Európai Unióval, akkor a kormány kifizeti az ösztöndíjak költségét – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón. Az Európai Bizottság tavaly év végi döntése alapján ugyanis nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.

Gulyás Gergely elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek nevezte azt, ami ebben az ügyben történik, megjegyezve, hosszan lehetne sorolni azokat a nyugat-európai egyetemeket, ahol aktív politikusok ülnek a kuratóriumokban, a fenntartó testületekben.

A miniszter hangsúlyozta: amikor az Európai Bizottsággal megállapodtak, az összeférhetetlenségi szabályok esetében úgy járt el a magyar kormány, ahogy azt Brüsszel kérte. A kodifikált szöveget is egyeztették, amit jóvá is hagytak, sőt, Magyarország ennél szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok elfogadására is nyitott lett volna, de ilyen igény Brüsszelből nem érkezett.

Tájékoztatása szerint a bizottság most sem adta egyértelmű indokát annak, miért teszi azt, amit tesz, és milyen elvárása van a magyar felsőoktatási intézményekkel szemben.

Közölte: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter egyeztetni fog, remélik, hogy csak félreértésről van szó, és gyorsan tisztázható a kérdés.

“Ha nem sikerülne megállapodni, akkor a kormány kifizeti a jövő évi Erasmus-ösztöndíjak költségét”

– mondta Gulyás Gergely, jelezve azt is: ha nem találnak megoldást, Magyarország pert fog indítani az Európai Unió Bíróságán a programot felfüggesztő határozat miatt.

Elmondta,

idei évre vonatkozó ösztöndíjakat tavaly aláírták, azokat semmilyen tanácsi határozat, bizottsági vélemény nem érinti, a döntés a jövő évi Erasmus-ösztöndíjakra vonatkozik.

Gulyás Gergely azt mondta, szeretnének békés megoldást találni, de ezen lehetőség korlátozottságát mutatja, hogy az ügyben egyeztettek a bizottsággal, és pontosan úgy jártak el, ahogy a testület kérte.

A miniszter több adatot is ismertetett a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásában lévő egyetemekkel kapcsolatban. “A modellváltó egyetemek esetén – egy év alatt, összesítve – 18 százalékkal nőtt a különböző tudományos közlemények száma” – mondta. “2022-ben az érettségiző magyar diákok létszáma nem nőtt 2020-hoz képest, ennek ellenére 2021-ben kilenc százalékkal, 2022-ben pedig további 7,5 százalékkal nőtt a felvett hallgatók száma 2020-hoz képest” – tett hozzá.

Gulyás Gergely ismertetése szerint a külföldi hallgatók létszáma 2013-hoz képest 65 százalékkal emelkedett, 40 ezer külföldi hallgató van Magyarországon. 2020-ról 2021-re a koronavírus-járvány ellenére is nőtt a külföldi hallgatók száma, 11 300 új külföldi hallgató jelentkezett a magyar felsőoktatásba, többségében a modellváltó egyetemekre – részletezte.

Közölte,

a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban is jelentősen előreléptek; a Times Higher Education rangsorában négy éve hét, két évvel ezelőtt kilenc, idén pedig 11 intézmény szerepelt a legjobbak között.

Elmondta azt is, hogy a felsőoktatás állami támogatása a nehéz gazdasági helyzet ellenére 2022-ben és 2023-ban összeségében a 2020-as működési támogatás duplájára nőtt.

“Az alkotmányban biztosított tanszabadság garantált” – összegzett.