Az Európai Bizottság közelmúltban előterjesztett javaslata a meghibásodott termékek kicserélése helyett azok kijavítására kötelezné a gyártókat, csökkentve ezzel az elektronikus hulladék mennyiségét, és a termékek várható élettartamának növelésére ösztönözve a gyártókat.
“Az új szabályok szerint a gyártóknak kötelező lesz kijavítaniuk a termékeket, kivéve, ha a javítás drágább, mint a termék kicserélése”
– hívja fel a figyelmet Bognár Ivett, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
A hibás termék kijavítására, illetve kicserélésére a magyar jogszabályok alapján is lehetőség van, azonban a bizottsági javaslattal szemben a hazai előírások szerint a jogosult választása szerint kérheti a hibás termék kijavítását vagy kicserélését, kivéve, ha az adott termék esetében lehetetlen, vagy az új termék értékéhez képest aránytalan többletköltséget eredményezne a gyártó számára.
A javaslat egy közös online javítási platform létrehozását is kötelező tenné, amelynek célja egyrészt a fogyasztók tájékoztatása, másrészt a gyártókkal, eladókkal, illetve a javítást végzőkkel történő kapcsolatfelvétel, és az egyes ajánlatok áttekinthetőségének megkönnyítése.
Az érintett termékek körét a rendelettervezet meglehetősen tágan határozza meg, a javaslat céljából és indokolásából azonban egyértelműen kitűnik, hogy a kiterjesztett javítási kötelezettség elsősorban a tartós fogyasztási cikkekre, azon belül is a háztartási kis- és nagygépekre vonatkozik.
A Bizottság javaslata nem az egyetlen, a fogyasztók érdekeinek érvényesítését előmozdító eszköz a közelmúltban. A Parlament 2022 végén fogadta el a cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi LXI. törvényt, amely jelentős módosításokat hoz a kollektív érdekérvényesítés szabályaiban.
A törvény által bevezetett új jogintézmény, az ún. képviseleti kereset a korábbi közérdekű kereset helyébe lép, célja pedig a fogyasztók szélesebb körét érintő jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedés meghozatala, jogsérelem orvoslása vagy mindkettő.
A kollektív érdekérvényesítésre a korábbiakhoz képest jóval szélesebb kör lesz jogosult, így az egyes közjogi szervezetek mellett az igazságügyi miniszter döntése alapján, a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő szervezetek is megindíthatják a keresetet, akár a fogyasztók kifejezett kérelme nélkül is.
“Minden gyártónak és eladónak érdemes lesz tehát kiemelt figyelmet fordítani a fogyasztók érdekeit védő új intézményekre, és nyomon követni a Bizottság, valamint általában az Európai Unió kapcsolódó jogalkotási folyamatait” – zárja sorait Bognár Ivett, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.
Kapcsoldó cikk: