Az elmúlt években több kérelem is érkezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) a Mediarey Hungary Services Zrt.-vel szemben a kiadásában megjelenő Forbes Magazin 50 leggazdagabb magyart, illetve a legnagyobb családi vállalkozásokat tartalmazó kiadványai kapcsán. A NAIH egyes határozatai, illetve az azokhoz kapcsolódó bírósági eljárások kapcsán az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértői megvizsgálták, hogy a sajtó milyen adatvédelmi feltételek mellett használhatja fel a közhiteles nyilvántartásban szereplő személyes adatokat cikkek megírásához.
Jogalap és érdekmérlegelés
A kérelmezők 2020-ban a NAIH-hoz benyújtott kérelmükben a nevük, vagyonuk és családnevük szerepeltetéséhez kapcsolódó adatkezelési műveletek, valamint előzetes tájékoztatás elmaradása miatt vizsgálati eljárást, személyes adataik jogsértő kezelése, valamint a felpereshez intézett tiltakozási és törlési kérelmeik elutasítása miatt adatvédelmi hatósági eljárást kezdeményeztek. Kérelmüknek a NAIH részben helyt adott. Megállapította, hogy a Forbes Magazin annak ellenére, hogy adatkezelésének jogalapjaként a jogos érdeket jelölte meg, a GDPR alapján ezen jogalapra való hivatkozás esetén feltétlenül szükséges érdekmérlegelést nem megfelelően végezte el, majd ennek eredményéről nem tájékoztatta a kérelmezőket.
A határozat kapcsán a Magazin pert indított a NAIH ellen. Keresetében arra hivatkozott, hogy a NAIH tévesen állapította meg az adatkezelés jogalapjaként a jogos érdeket, mivel álláspontja szerint adatkezelésére a közérdek az irányadó jogalap, tekintettel arra, hogy a Sajtótörvény közérdekű feladatként írja elő a sajtószervek számára a közélet ügyeiről való megfelelő tájékoztatást. A Fővárosi Törvényszék ítéletében a Magazin érvelésével egyező álláspontra helyezkedett.
Ezt követően a NAIH felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a Kúria előtt, amely végzésében a NAIH álláspontját támogatta, amely szerint
a Magazin nem közhatalmi szerv, a Sajtótörvény nem határoz meg számára közfeladatot, valamint a Magazin tevékenysége nem tartozik a „watchdog” típusú újságírás körébe, ami miatt kiemelt védelmet kéne élveznie.
Az adatkezelés elleni tiltakozás
A NAIH egy másik határozatának alapjául szolgáló tényállás szerint a Magazin 2021-ben is elkészítette a leggazdagabb magyarokról szóló listáját, melyről már előzetesen tájékoztatta a listán szerepeltetni kívánt személyeket is. Ezen tájékoztatással egyetemben megküldte részükre – a korábbi eljárások eredményére tekintettel – a NAIH iránymutatása szerint elkészített tájékoztatást is, az abban szereplő jogos érdekre alapított jogalap igazolásához szükséges érdekmérlegeléssel. A listán szereplő egyes személyek (továbbiakban: Kérelmezők) és a Magazin között ezt követően több levélváltás is történt, mely során a Kérelmezők kifejezték, hogy a Magazin által megjelentetni kívánt listán semmilyen módon nem kívánnak szerepelni, tiltakoznak személyes adataik kezelése ellen, továbbá kifejezetten megtiltják személyes adataik nyilvánosságra hozatalát. Válaszlevelében a Magazin kifejtette, hogy egyedi érdekmérlegelést követően arra jutott, hogy sem a NAIH korábbi állásfoglalása alapján, sem egyéb hatályos jogszabályból kifolyólag, sem pedig újságíró szakmailag nem indokolt, hogy a kérésnek eleget tegyen.
A vita nyomán indult eljárásban a NAIH arra az álláspontra jutott, hogy
az érintett jogosult arra, hogy saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak közérdeken, illetve jogos érdeken alapuló kezelése ellen. A tiltakozáshoz való jog gyakorlása következtében az adatkezelő köteles megszüntetni az adatkezelést,
kivéve, ha bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, melyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben. Az adatkezelő ezt egy esetről-esetre elvégzett, az adatkezelő és az érintett jogait és érdekeit összevető egyedi érdemérlegelés útján tudja megállapítani. E körben az érintettek feladata, hogy – az adatkezelés megszüntetése érdekében – saját helyzetükkel kapcsolatos okaikat az adatkezelő tudomására hozzák, aki ezáltal az általa korábban nem ismert egyéni szempontok szerinti érdekmérlegelést is el tudja végezni saját, vagy valamely harmadik fél jogos érdekeivel összevetésben. Amennyiben az érintettek e követelménynek nem tesznek eleget, úgy az egyediesített érdekmérlegelés elvégzése objektív okból nem lehetséges, amiatt az adatkezelő nem vonható felelősségre.
Tekintettel arra, hogy a Kérelmezők a saját helyzetükkel kapcsolatos okokat nem közöltek a Magazinnal, így kérelmüket a NAIH elutasította.
Tanulság
A NAIH megállapította, hogy
annak eldöntésében, hogy mi minősül közügy vitatásának, nem az érintett személy státuszának van jelentősége, hanem annak, hogy maga a vélemény közügyekhez kapcsolódik-e.
A NAIH szerint az érintettek üzleti életben betöltött szerepe és az ezzel kapcsolatos tényfeltáró cikkek kapcsolódhatnak közéleti vitához, a Magazin által összeállított „gazdaglisták” azonban nem esnek ebbe a kategóriába, így nem is tárgyai közüggyel kapcsolatos vitának. A NAIH az Alkotmánybíróság egyik határozatára is hivatkozott e körben, amely szerint
„önmagában a köz kíváncsisága, pletykaéhsége nem alapozza meg egy kérdés közérdeklődésre számot tartó jellegét”.
Ezek alapján ilyen esetekben az adatkezelés jogalapja az adatkezelő jogos érdeke, így az adatkezelés jogszerűségéhez az érdekmérlegelés elkerülhetetlen.
Egyebekben az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a kizárólag nyilvánosan elérhető – a vállalkozások weboldalán, valamint a közhiteles cégnyilvántartásban közzétett – adatok felhasználása során is figyelemmel kell lenni a célhoz kötöttség elvének megtartására, ezáltal az eredeti céllal össze nem egyeztethető adatkezelésre nem kerülhet sor. Főszabály szerint az érintettet megilleti a helyesbítéshez való jog, függetlenül attól, hogy a személyes adatokat közvetlenül az érintettől, vagy más adatkezelőtől gyűjtötték. A helyesbítéshez való jog gyakorlásának nem feltétele az, hogy az adatkezelő „hiteles forrás-megjelöléssel” éljen, “a kezelt személyes adatok ismeretében az érintett kérheti a rá vonatkozó adatok pontosítását, függetlenül azok forrásától” – emelte ki Bodori Kamilla, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
