Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló törvény kártalanítás mértékét meghatározó rendelkezése alaptörvény-ellenes beavatkozást valósított meg a már megkötött, hosszabb időre szóló szerződéses viszonyokba – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/976/2021. számú, jogszabályi rendelkezést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény (Evatv.) 1. § (4) bekezdésének második mondata alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisíti.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó határozott idejű ingatlanbérleti szerződést kötött a Millenáris Kft.-vel kiállítás üzemeltetése céljából. A sérelmezett rendelkezés értelmében a Millenáris Kft. valamennyi egy évet meghaladó időtartamú, határozott időre szóló bérleti jogviszonya az Evatv. erejénél fogva a törvény hatálybalépésének napjával, a bérlők kártalanítása mellett, megszűnt.
Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezés sérti a jogbiztonság követelményét, mivel az
a hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokat azonnali hatállyal, megfelelő felkészülési idő nélkül szüntetett meg.
Sérelmezte továbbá, hogy bár a rendelkezés második mondata azonnali és teljes kártalanítást ír elő, a harmadik mondat
a kártalanítás mértékét a ténylegesen elszenvedett kárral semmilyen közvetlen összefüggésben nem álló mérőszám alapján állapítja meg.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a jogalkotó célja az állam által közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társaságként alapított Millenáris Kft. tulajdonosi szerkezetének megváltoztatása és céljainak részletesebb rögzítése, valamint az e célok megvalósításához szükséges vagyonjuttatás biztosítása volt. A jogalkotó ugyanakkor sem az Evatv. preambulumában, sem az ahhoz kapcsolt indokolásban nem bizonyította olyan társadalmi méretű körülményváltozás fennálltát, amely szerződések nagy tömegének gazdasági egyensúlyát teljesen felboríthatta volna, és ezért a tartós szerződéses jogviszonyokba történő törvényhozói beavatkozást igényelt. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy
a kártalanítás mértékét meghatározó, támadott törvényi rendelkezés alaptörvény-ellenes beavatkozást valósított meg a már megkötött, hosszabb időre szóló szerződéses viszonyokba, így az indítványozó bérleti és üzemeltetési szerződésébe is.
Az Alkotmánybíróság ezért a támadott rendelkezés második mondatát megsemmisítette.
