Az Országgyűlés július 11-én szerdán Polt Péter korábbi legfőbb ügyészt választotta az Alkotmánybíróság (Ab) új elnökévé, titkos szavazáson, a parlamenti képviselők kétharmadának támogatásával, 134 igen szavazattal, 13 nem ellenében. Az új Ab elnököt májusban választották alkotmánybíróvá, tizenkét évre, és a héten lépett hivatalba. Elnöki megbízatása szerdától hatályos és az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart.
Polt Péter megválasztásával a 35 éves Alkotmánybíróság kilencedik elnöke lett. Elődei: Sólyom László (1990–1998), Németh János (1998–2003), Holló András (2003–2005), Bihari Mihály (2005–2008), Paczolay Péter (2008–2015), Lenkovics Barnabás (2015–2016), Sulyok Tamás (2016–2024) és Juhász Imre (2024–2025).
Az Alkotmánybíróság kilencedik elnökének szakmai előélete
Polt Péter 1980-ban diplomázott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, summa cum laude minősítéssel. Bírói-ügyészi szakvizsgát 1982-ben szerzett jeles minősítéssel. 1984-ben összehasonlító jogi fakultást végzett Strasbourgban, 1986-ban diplomázott a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián.
Doktori fokozatát 2011-ben szerezte meg summa cum laude minősítéssel a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Doktori értekezésének címe A parlamenti mentelmi jog, mint büntethetőségi akadály.
1983-tól kezdve a Legfőbb Ügyészség felügyelete alá tartozó Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet tudományos munkatársa. 1983-1985. között egyetemi tanársegéd, 1985-2017-ig egyetemi adjunktus az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékén. 1999-2007-ig egyetemi oktató a győri jogi karon.
2006-tól címzetes egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi és Államtudományi Karán. 2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi Tanszékének egyetemi docense, 2015-től tanszékvezetője, 2017-től egyetemi tanár.
1986-1995-ig részmunkaidőben ügyvéd a Békés-Németh-Vékás és társai Ügyvédi Irodában. 1990-1991-ig részmunkaidőben főelőadó (tanácsadó) az Igazságügyi Minisztériumban, 1991-1995. között ugyanitt eseti tanácsadó az ENSZ és Európa Tanács ügyekben. 1993-1995. között a Külügyminisztérium megbízásából szakértői tevékenységet végzett a magyar álláspont kialakításában a Nemzetközi Büntetőjogi Bíróság (eseti és állandó) felállításával kapcsolatban.
1995-2000-ig az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese.
2000-2006-ig a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze.
2006-2010-ig legfőbb ügyészségi főtanácsos, főosztályvezető a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályán. 2010-től Magyarország legfőbb ügyésze. Lemondását 2025. május 14-én a Sándor-palotában nyújtotta be június 9-i hatállyal az államfőnek. Május 20-án az Országgyűlés június 10-i hatállyal alkotmánybírónak, majd június 11-én az Alkotmánybíróság elnökének választotta.
Polt Péter több tudományos testületekben tagsággal rendelkezik – így az Országos Kriminológiai Intézet Tudományos Tanácsában, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottság Büntetés-végrehajtási Jogi Albizottságában, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola Tudományági Doktori Tanácsában. Tagja továbbá az Acta Humana, a Belügyi Szemle, az Európai Jog, valamint az Ügyészségi Szemle tudományos folyóiratok szerkesztőbizottságaiban is.
A Magyar Tudományos Művek Tára (mtmt.hu) adatbázisa szerint 35 könyv, 90 tudományos folyóiratcikk, 89 könyvrészlet, magyar és idegen nyelven összesen 253 tudományos és oktatási célú közlemény szerzője.
1981-ben Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem, 1989-ben Eredményes Munkáért miniszteri Dicséret, 2010-ben pedig Kozma Sándor Díj elismerésben részesült.