Az Országgyűlés június közepén elfogadta a 2026-os költségvetést megalapozó törvénymódosító-csomagot. Még idén élelmiszerutalványt kaphatnak a nyugdíjasok és január 1-től – az özvegyi nyugdíj mintájára – bevezetik az edzői özvegyi járadékot. Módosulnak továbbá egyes közlekedési és egészségügyi jogszabályok hazánk versenyképességének javítása érdekében, átalakul az útdíjfizetési rendszer működtetése és változtak a kampányfinanszírozási szabályok.
A jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat
A költségvetést megalapozó törvénymódosítások szerint idén élelmiszerutalványt kaphatnak a nyugdíjasok. Ez kizárólag hideg élelmiszer vásárlására lesz majd felhasználható, készpénzre sem részben, sem egészben nem váltható át, és nem örökölhető. A részletszabályokat a kormány rendeletben határozza meg. Az indoklásban arra hivatkoztak, hogy a kereskedelmi láncok indokolatlanul magas árrésekkel növelték az élelmiszerárakat, ami leginkább a nyugdíjasokat terheli meg.
Jövő január 1-jétől – az özvegyi nyugdíj mintájára – bevezetik az edzői özvegyi járadékot, ami az edzői járadék harminc százaléka lesz. A járadékot az elhunyt edző házastársa kaphatja meg, ha megszakítás nélkül együtt élt az edzővel annak halálakor és az azt megelőző legalább 15 évben, vagy az érmes helyezés megszerzését megelőző legalább 5 évvel.
Az indoklásban elismerik, hogy sportszakmai szempontból az edző házastársa sem közvetlenül, sem közvetetten nem járul hozzá az érmes sporteredményéhez, azonban a jogalkotó szerint az edzői munka elvégzéséhez “nagymértékben hozzásegíti az edzőt a nyugodt és kiegyensúlyozott családi légkört biztosító házastárs személye”. A jövőben a látvány-csapatsport támogatásban érintett államilag elismert sportakadémiák esetében minden hatáskör a sportpolitikáért felelős miniszterhez kerül.
Arról is döntöttek, hogy az egyszintes országos örökbefogadási rendszer bevezetésének időpontja 2026. január 1-jéről 2026. július 1-jére halasztják.
Versenyképesség
Az Országgyűlés elfogadta a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló javaslatot. A salátatörvény közlekedési és egészségügyi jogszabályokat módosít.
Az új szabályozás értelmében törlik a gépjárművek nyilvántartott adatai közül a motorszámot. “A motorszám nyilvántartása jelentős adminisztratív terhet ró az ügyfelekre, közlekedési hatóságokra és a vizsgaállomásokra is, mivel a motorba ütött motorszám bontás nélkül nem mindig állapítható meg” – indokolta a módosítást Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a javaslat általános vitájában.
A törvényjavaslat a gyógyszerek egyedi méltányosság keretében történő engedélyezésére irányuló eljárás egyszerűsítése érdekében lehetővé teszi az egészségbiztosítási szerv számára, hogy az eljárása során hozzáférhessen az EESZT rendszerben rögzített, a döntés meghozatalához szükséges egészségügyi adatokhoz. Így, ha nem csatolja a kérelem mellékleteként előírt dokumentumokat a beteg, nem szükséges hiánypótlásra felszólítani, ezáltal nem húzódik el az ügyintézés.
A módosítás részét képezi, hogy a jövőben az orvosok mellett bizonyos esetekben gyógyszerész, valamint okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló is felírhat gyógyszert.
A törvénycsomag részét képezi továbbá a pénzügyi közvetítőrendszert szabályozó törvények módosítása is, amely módosítás túlnyomórészt európai uniós jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget.
A módosítások között szerepel, hogy az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásban való részvétel feltételeit a háziorvos, házi gyermekorvos és az állami mentőszolgálat megállapodásban rendezi, azzal, hogy a háziorvos, házi gyermekorvos a megállapodás aláírásától függetlenül köteles részt venni az ügyeleti feladatok ellátásában.
Az elhalasztott zárószavazás után a törvényjavaslat ezen részét kiegészítették azzal, hogy amennyiben a közérdekű adatigényléssel kapcsolatban eljáró adatkezelő nem a kormány irányítása alá tartozó személy vagy szerv, akkor az adatigényléssel kapcsolatban eljáró adatkezelő egyedül dönt az adatok kiadhatóságáról.
Átalakul az útdíjfizetési rendszer működtetése
A parlament június közepén ugyancsak elfogadta a használatidíj-rendszerben és az útdíjrendszerben ellátott közfeladatok biztosításáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló indítványt.
A törvényjavaslat korábbi vitájában Lázár János építési és közlekedési miniszter közölte: a változtatás célja, hogy 2026-tól Magyarország közfeladatként végezze az útdíjfizetési rendszer működtetését, ne kelljen közreműködőt fizetni.
A miniszter elmondta: a tervek szerint a Magyar Közúthoz csoportosítják át a feladatokat, úgy, hogy a nemzeti útdíj beszedésére létrejött részvénytársaságot beolvasztják. “Ez azt a célt szolgálja, hogy Magyarországon egy helyen legyen minden, ami az utak működtetésével, üzemeltetésével, felügyeletével, és az azokhoz tartozó díjakkal kapcsolatos” – tette hozzá.
A törvény szövegében indoklásként az szerepel, hogy a használatidíj-rendszer és az útdíjrendszer még hatékonyabban működhet az állami szerepvállalás növelésével, emellett csökkennek azok a kiadások, amiket a központi költségvetés terhére fizettek ki a közreműködő szervezeteknek.
Megszavazta a kampányfinanszírozási szabályok módosítását a parlament
Kedden megszavazta az Országgyűlés az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény módosítását, amely – a szigorú elszámolási szabályok megtartása mellett – kiveszi a jogszabályból az országgyűlési választási kampány költségeinek korlátozására vonatkozó, “eredeti rendeltetési céljukat betölteni már nem tudó rendelkezéseket”.
A módosításra 133 képviselő mondott a zárószavazás során igent, 46 nemet, míg 1 tartózkodott.
A törvényjavaslatban az olvasható: “a USAID-botrány kirobbanása és az, hogy a 2022-es országgyűlési választáson a baloldal a kampányszabályok kijátszásával külföldi forrást használt fel a választási kampányban, egyértelművé tette, hogy a jogalkotó elsődleges feladata a választói akarat külföldi támogatásokon keresztüli befolyásolásának a megakadályozása. Ehhez hozzáadódik, hogy napjainkban a kampánytevékenység egyre inkább a digitális és online térben zajlik, ahol a nemzeti szabályozás nem tud érvényesülni, ugyanis a nagy platformszolgáltatók esetében az európai uniós szabályok kizárólagosan alkalmazandók, amelyek egyelőre nem alkalmasak arra, hogy a különböző forrásból érkező támogatások felhasználásának átláthatóságát, kijátszhatatlanságát biztosítsák“.
A kezdeményező három kereszténydemokrata képviselő kiemelte, mindezek alapján a kampányköltések korlátozására vonatkozó szabályozás idejétmúlt és már nem szolgálja azt a célt, amely miatt kezdetben megalkották, majd hozzáteszik: a módosítással egységesek lesznek az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament tagjainak választására vonatkozó kampányfinanszírozási szabályok.
Hangsúlyozzák: Németország, Svédország, Norvégia, Észtország, Luxemburg, Hollandia, Csehország és Svájc szabályozásában sem szerepel ezen kampányokra vonatkozóan költési plafon.
A javaslat vitájában Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára hangsúlyozta: “Az egyenlő verseny megteremtését a kampányköltési limit eltörlése jelenti”.