Az Országgyűlés szerdai ülésén döntött arról, hogy nyolcvan évig elérhetőek lesznek a digitális bizonyítványok, és a képviselők azt is megszavazták, hogy a kórházban hagyott csecsemők szüleit nem lesz szükséges meghallgatni az örökbefogadhatósági eljárásban. Bevezették az energiaszövetkezet szabályait, módosították a fogyasztóvédelmi törvényeket, és elvi hozzájárulást adtak a kis moduláris reaktorok alkalmazásához is.
Nyolcvan évig elérhetőek lesznek a digitális bizonyítványok
Az Országgyűlés a belügyi humán ágazatot érintő törvénymódosítás minősített többséget igénylő pontjait 135 igen, 35 nem és 12 tartózkodó szavazattal fogadta el, míg az egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit 132 igen, 37 nem és 12 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá.
Eszerint
a 2025-2026-os tanévtől felmenő rendszerben bevezetett digitális bizonyítványokat a tanulók 80 évig elérhetik és letöltik a tanulmányi rendszerből, így a jövőben az iskoláknak és a hivataloknak nem kell az elveszett bizonyítványok pótlásával foglalkozniuk.
Módosították a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, így a jövőben a család- és gyermekjóléti központ, valamint a gyámhatóság adatigényléssel fordulhat majd a bűnügyi nyilvántartó szervhez, hogy megismerhesse, folyik-e a szülővel szemben büntetőeljárás a gyermek veszélyeztetettségére kihatással lévő bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt.
A jogszabály megteremti a lehetőségét annak, hogy a klinikai központhoz hasonlóan az egészségügyi felsőoktatási intézmények által fenntartott szolgáltatók is nyújthassanak közfinanszírozottan CT-MRI ellátást. Ezek a szolgáltatók idén novembertől a hatályos szabályok alapján már nem lennének jogosultak az egészségbiztosítás keretében CT-MRI vizsgálatok végzésére, de a törvénymódosítás szerint 2026. március 31-ig lehetőséget kapnak arra, hogy teljesíthessék az új törvényi feltételeket.
A törvénymódosítás érinti a védőoltások beadása alóli mentesítéshez szükséges orvosi szakvélemények ügyét, a jövőben a polgári perben eljáró bíróságoknak a kezelőorvos szakvéleményének pótlására irányuló kereseti kérelmet vissza kell utasítaniuk. Ezt a parlamenti vitában Takács Péter azzal indokolta: sajnálatosan Magyarországon is megjelent az oltásellenesség, így jelenleg is több per van folyamatban, amelyek azért indultak, mert a háziorvos vagy házi gyermekorvos a szülő kérésére nem adta meg a védőoltások beadása alóli mentesítéshez szükséges szakvéleményét valós egészségügyi ok hiányában.
Az államtitkár szerint “ezek a perek méltatlan helyzetet teremtenek, hátrányosan befolyásolják az orvosok szakmai tevékenységét, és elvonják őket a betegellátástól. A közigazgatási per ugyanakkor a kezelőorvos esetében azért jelent előnyösebb megoldást a polgári perekkel szemben, mivel azt az eljáró hatósággal szemben kell indítani, így ebben az esetben a kezelőorvos nem lesz fél a perben.”
A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a jövőben hatékonyabban használhatják az egészségügyben foglalkoztatottakra vonatkozó adatokat.
A kórházban hagyott csecsemők szüleit nem lesz szükséges meghallgatni az örökbefogadhatósági eljárásban
Az Országgyűlés elfogadta a magyar állampolgárságról szóló törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítását.
A minősített többséget igénylő pontokat 185 igen szavazattal egyhangúlag, az egyszerű többséget igénylő pontjait 184 igen szavazattal szintén ellenszavazat nélkül hagyta jóvá.
Ebben rögzítik:
“nincs szükség a szülő gyámhatósági meghallgatására a közvetlenül a születését követően az egészségügyi intézményben hagyott gyermek örökbefogadhatóságának megállapítására irányuló eljárásban”.
A módosítás az egészségügyi intézményben hagyott gyermek fogalmát is meghatározza. Eszerint ilyennek kell tekinteni a gyermeket, ha a gyámhatóság megállapította, hogy örökbefogadható, mert őt az anya közvetlenül a születést követően a haza nem adhatóságát megállapító döntés alapján, gyermekvédelmi jelzés miatt vagy anélkül a kórházban hagyta, és hat héten belül a szülő vagy a gyermek más hozzátartozója nem tesz olyan írásos nyilatkozatot, hogy a gyermeket haza akarja vinni.
A módosítás szerint
a jövőben ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni azokat az ismeretlen állampolgárságú gyermekeket, akiket a születést követően a kórházban hagytak.
Bevezették az energiaszövetkezet szabályait
A parlament 144 igen, 13 nem szavazattal, 19 tartózkodás mellett elfogadta az energiaszövetkezettel összefüggésben a szövetkezetekről szóló törvény módosítását.
A törvény célja, hogy bevezesse az energiaszövetkezet, mint speciális szövetkezeti típus szabályait a magyar jogba annak érdekében, hogy a szövetkezeti forma által biztosított előnyökre figyelemmel – így különösen annak rugalmasságára tekintettel – lehetőséget teremtsen a kedvező feltételek melletti, fogyasztóközpontú energiahozzáféréshez és energiafelhasználáshoz, elősegítve ezzel a tagok tudatos és fenntartható energiapiaci magatartását, hozzájárulva az energiabiztonsághoz, illetve az energiastabilitáshoz.
Több területen módosították a fogyasztóvédelmi törvényeket
Az Országgyűlés 151 igen szavazattal, 24 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül fogadta el fogyasztóvédelmi tárgyú törvényeknek a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását és jogharmonizációt célzó módosítását.
A jövőben a mikro-, kis- és középvállalkozásokat is megilletik a klasszikus fogyasztóvédelmi árujogok, így a saját használatra vásárolt termékekkel kapcsolatos jogvitáikat rendezhetik békéltetőtestületek előtt is. A módosítások között szerepel az is, hogy a jövőben a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság bírság kiszabása helyett a kkv-kat figyelmeztetéssel is szankcionálhatja kisebb súlyú jogsértés esetén.
Lehetővé teszik azt is, hogy a szezonális élelmiszereket – például a szaloncukrot vagy a csokinyuszit – már az ünnepi időszakot megelőző utolsó nyitvatartási napon is beszerzési ár alatt lehessen értékesíteni. A jövőben a kormányhivatalok ellenőrizhetik a kártyás fizetés ingyenességét, hogy a vállalkozások ne számíthassanak fel indokolatlan többletköltséget az így fizető vásárlóknak.
Szigorítják a termékeken megjelenő zöldállításokkal kapcsolatos követelményeket is.
Elvi hozzájárulást adtak a kis moduláris reaktorok alkalmazásához
A parlament 134 igen, 15 nem szavazattal, 26 tartózkodás mellett elfogadta az atomenergiáról szóló törvény alapján a kis moduláris reaktorok jövőbeli magyarországi alkalmazásához szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadását.
A növekvő villamosenergia-fogyasztást nem lehetséges tisztán földgáz- és egyéb fosszilis bázison, illetve tisztán megújuló forrásokat felhasználó erőművekkel kielégíteni. Erre tekintettel szükséges az atomenergia hosszú távú alkalmazása – beleértve a Paksi Atomerőmű meglévő blokkjainak további üzemidő-hosszabbítását és a Paks II. beruházás megvalósítását – érdekében a további termelőkapacitások, új nukleáris technológiák megismerése.
A kormány kiemelt figyelmet fordít az SMR technológiájának nyomon követésére és lehetséges jövőbeli alkalmazására, mivel az ország hosszú távú energiastratégiájában fontos szerepet kap a nukleáris alapú villamosenergia-termelés.
Hatékonyabb és gyorsabb lesz a határforgalom a magyar-szerb szakaszon
A parlament egyhangúlag, 174 igen szavazattal elfogadta a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényt.
A magyar-szerb határszakaszon a határforgalom intenzitására tekintettel a határátkelőhelyeken való várakozási idő csökkentése érdekében azonban szükségessé vált egy teljesen új, korszerűbb nemzetközi szerződés kidolgozása, amely segíti a határforgalom hatékonyabb megszervezését, meggyorsítja a határforgalom-ellenőrzést, és ezáltal élénkíti a régiók közötti mobilitást.
A parlament döntött a globális minimumadóval kapcsolatos megállapodás kihirdetéséről
Egyhangúlag, 176 igen szavazattal döntött a globális minimumadóval kapcsolatos információk cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodás kihirdetéséről a törvényhozás.
A parlamenti vitában elhangzott: a megállapodás a globális minimumadó szabályozásából adódó adatszolgáltatási kötelezettség központosított teljesítését írja elő. Ez lehetővé teszi minden multinacionális vállalatcsoportnak, hogy a globális minimumadóval kapcsolatos adatszolgáltatást egyetlen adóhatóságnál nyújtsa be, amely ezután kicseréli a vonatkozó információkat a többi hatósággal. Az érintett vállalatoknak ez adminisztratív egyszerűsítését jelent, az adóhatóságnak pedig az információk átláthatóságát segíti.
Az előterjesztői érvelés szerint az automatikus információcsere elősegíti, hogy az adóhatóság érvényt tudjon szerezni a magyarországi globálisminimumadó-szabályoknak az adózói jogok tiszteletben tartásával.