A Kúria megjelölése szerint pontosította, tartalmában azonban valójában a kártérítés jogalapja tekintetében megváltoztatta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős rész- és közbenső ítéletét, áttörve annak jogerejét – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/464/2023. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.20.140/2022/6. számú rész- és közbenső ítéletét.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozók keresetükben sérelemdíj és kártérítés megfizetésére kérték kötelezni az alperes kórházat, mert a felperesek kiskorú gyermeke veleszületett fejlődési rendellenességben szenved, és álláspontjuk szerint az édesanya terhesgondozását végző alperesi kórház részéről elvárható lett volna ezen rendellenesség kiszűrése, illetve diagnosztizálása a terhesség 20. vagy 24. hetéig. A felperesek érvelése szerint az alperesi kórház által nyújtott elégtelen szakmai ellátás az édesanyát megfosztotta az önrendelkezés jogától, melyet a magzati élet védelméről szóló törvény biztosít számára.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes felelősséggel tartozik a felperesek abból eredő káráért és nem vagyoni sérelméért, hogy gyermekük egészségkárosodottan született. A Kúria rész- és közbenső ítéletével a jogerős rész- és közbenső ítéletet azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy az alperes felelősséggel tartozik a gyermek egészségkárosodásával összefüggésben a felpereseket ért károkért és nem vagyoni sérelemért.
Az indítványozók álláspontja szerint sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, hogy a Kúria nem adta indokát, miért változtatta meg a kárkört, leszűkítve azt egészségkárosodásból eredő károkra, és kizárva abból az alapnevelésből eredő károkért való felelősséget. Nézetük szerint a Kúria rész- és közbenső ítélete azért is sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot és a jogorvoslathoz való jogot, mert a Kúria valójában nem pontosította, hanem megváltoztatta a jogerős ítéletet, továbbá annak során önkényesen figyelmen kívül hagyta az eljárásjogi szabályokat.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy
a Kúria rész- és közbenső ítéletének rendelkező része egyszerre tartotta fenn hatályában a Fővárosi Ítélőtábla rész- és közbenső ítéletét („egészségkárosodottan megszületett”), és pontosításnak nevezve törte azt át („egészségkárosodásával összefüggésben”), egyidejűleg megjelenítve két jogértelmezést, melyek nyilvánvalóan kizárják egymást.
A Kúria megjelölése szerint pontosította, tartalmában azonban valójában a kártérítés jogalapja tekintetében megváltoztatta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős rész- és közbenső ítéletét, áttörve annak jogerejét.
Azáltal, hogy a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla rész- és közbenső ítéletének jogerejével összefüggésben tett egymást kizáró megállapításokat, az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Kúria rész- és közbenső ítélete az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését sértően alaptörvény-ellenessé vált. Ezért az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.III.20.140/2022/6. számú rész- és közbenső ítéletét alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette.
Az ügy előadó alkotmánybírója Szabó Marcel alkotmánybíró volt. A határozathoz Schanda Balázs és Szabó Marcel alkotmánybírók párhuzamos indokolást; Czine Ágnes és Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybírók különvéleményt fűztek.