2025. december 2. napján hatályba lépett a Property (Digital Assets etc) Act[2], amely amellett, hogy a tulajdon tárgyaként ismeri el az adatokat és az adatalapú javakat, a jövőre nézve minden olyan vagyontárgy előtt is megnyitja a vagyontárgyak (personal property) halmazát, amelyek egyébként megfeleltethetők a brit common law tulajdoni principiumainak. A brit common law új szabályozása jelentős dogmatikai fordulatnak számít, mely világszerte hatással lehet a digitális javak jogi megítélésére, felgyorsíthatja azok vagyonjogi adaptációját. – Parti Tamás MOKK elnökhelyettes írása.
Digitális javak alatt a legtöbben elsősorban a kriptovalutákat, tokeneket, NFT-ket értenek, amelyek valóban fontos szerepet játszanak a digitális vagyontárgyak között, azonban a digitális eszközök, az adatok és adatalapú javak (Assets) ennél sokkal nagyobb diverzitást mutatnak[1]. Beleértve magukat a digitális adatokat is, amelyekkel pl. adatkutatási célból kereskednek. Ennek megfelelően a digitális javak fogalma nem korlátozható a fent említett eszközökre, hanem sokkal szélesebb körben értelmezendő, magától az adattól egészen a legösszetettebb adatstruktúrákig. És míg e javak relevanciája mind a nemzeti gazdaságok, mind a globális gazdaság számára növekedni látszik, a jogi szabályozásuk világszerte problémákat okoz. Vagyonjogi adaptációjuk pedig különösen kritikus területnek számít.
Egy példával élve, a jog hagyományos tulajdoni megközelítései alapján a bitcoin – tekintettel arra, hogy azt nem lehet a megszokott módon közvetlenül kézben tartani és ezáltal uralni – nem tekinthető tulajdon tárgyának, mert a jog ezzel kapcsolatban azt a mai természettudományos ismereteinknek ellentmondó következtetést vonja le, hogy a bitcoin és maga a digitális adat, amiből a bitcoin áll, nem fizikai jelenség (immateriális), így aztán nem tartozhat a birtokolható vagyontárgyak körébe (common law: personal property – thing is possession). Ennek ellenére a jog mégis felismeri, hogy a bitcoin a jogi úton való érvényesítés vagy igénylés (jog és követelés) nélkül is létezik valahol, ezért az nem tartozhat a jogok és követelések halmazába sem (common law: personal property – thing in action). Emiatt a bitcoinnal kapcsolatban – akárcsak a digitális adatokkal és egyéb adatalapú javakkal kapcsolatban – számos jogalap és jogorvoslat nem értelmezhető, és nem áll rendelkezésre megfelelő jogi védelem sem, ideértve a tulajdonjogi védelmet, a tulajdonjog harmadik felekkel szemben való érvényesíthetőségét is.
A digitális adatok és adatalapú javak ugyanakkor – figyelmen kívül hagyva a jogrendszer e téren tapasztalható bizonytalanságát – globális méretű adatkereskedelmet táplálnak, amelyre világméretű adatgazdaság épül. Ennek kereteit, eszközeit, és a benne forgalmazott javakat egyaránt digitális adatok alkotják.
A digitális jelenségek egyre terjedő jelenléte nemzeti és nemzetközi szinten is fokozódó nyomást gyakorol a szabályozásra, jogi konzekvenciák levonását sürgetve. A digitális jelenségekkel kapcsolatos viták mellett, amelyeket többek között a mesterséges “intelligencia” térnyeréséről, a pénzmosás elleni küzdelemről, szabályozási és technikai kérdésekről, decentralizált rendszerekről, az adatkutatás révén elérhető információs és innovációs előnyről és információval való visszaélésről, és általában a digitális biztonságról folytatunk, a legtöbb jogrendszerben még ma is szabályozásra vár a digitális eszközök vagyonjogi státusza, vagyis az, hogy tulajdon tárgyai lehetnek-e egyáltalán a digitális adatok és az adatalapú javak (Digital Assets).
Ez a digitális evolúció, az adatoknak és adatalapú jelenségeknek ez a fokozódó jelenléte váltotta ki a brit common law szóbanforgó reakcióját, a Property (Digital Assets etc) Act[2] megalkotását, amely több mint egy évvel annak parlamenti beterjesztését (2024.09.11.), majd elfogadását és jóváhagyását követően 2025. december 2. napján lépett hatályba, és amely a personal property tárgyainak halmazát nem csupán az adatok és adatalapú javak előtt nyitja meg, hanem a jövőre nézve ezeken kívül minden olyan vagyontárgy előtt is, amelyek egyébként megfeleltethetők a brit common law tulajdoni principiumainak.
A törvény szövege rövid, de annál jelentősebb. Ahogy David Webster és Ben Voller fogalmaznak: “Több mint egy évszázad óta az egyik legfontosabb változás az angol jogban a vagyon és a vagyoni eszközök elismerése terén”[3].
A szóban forgó törvény a személyi tulajdon (personal property) tárgyát képező objektumok (dolgok – thing) típusairól rendelkezik, mégpedig akként, hogy
“egy dolog[4] (beleértve a digitális vagy elektronikus természetű jelenségeket is) nem zárható ki a személyi tulajdon tárgyai közül pusztán azért, mert nem illeszthető a személyi tulajdon tárgyainak két hagyományos csoportjába, vagyis a birtokolható dolgok (thing in possession) és a peres úton igénylendő jogok és követelések (thing in action, perben érvényesíthető javak) halmazaiba”[5].
A törvényt a kapcsolódó elemzések a digitális eszközöknek tulajdon tárgyaként való definiálásaként értelmezik[6], [7],[8] azonban ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy egy digitális eszközt (adatot vagy adatalapú jószágot) akkor lehet valóban a personal property tárgyának tekinteni, ha egyúttal megfelel a tulajdon általános kritériumainak (tulajdoni principiumok) is, vagyis (i) meghatározhatónak; (ii) harmadik felek által azonosíthatónak; és (iii) jellegénél fogva harmadik felek által átvehetőnek kell lennie; továbbá (iv) bizonyos fokú állandósággal kell rendelkeznie[9]. E tulajdoni principiumokat, maga a szóban forgó törvény egészíti ki azzal, hogy ezeket a jelenségeket megfelelteti a numerus clausus elvének, azáltal, hogy nem zárja el előlük (a vagyontárgyak szempontjából, lényegében megnyitja előttük) a personal property halmazába való tartozást.
A rendelkezés értelmében tehát a digitális vagy elektronikus eszközök is személyi tulajdonként ismerhetők el, ebből azonban nem következik feltétlenül az, hogy bármely típusú objektum bizonyosan személyi tulajdonjog tárgyát képezi – mivel ahhoz meg kell felelnie a fent írt további feltételeknek is. Egy tipikusan common law-ra szabott megoldással van dolgunk, amit a törvény elsődleges célja is megerősít, ez a cél pedig „a common law további fejlődésének biztosítása és felszabadítása a Colonial Bank kontra Whinney ügyből adódó függés alól (a személyi tulajdon minden tárgya a két alcsoport thing in possession illetve thing in action valamelyikébe kell hogy illeszkedjen), anélkül, hogy a szabályozás korlátozná a technológiai fejlődést”[10].
A jogszabály egyébként a Law Comission (az Angol és Walesi Jogi Bizottság) korábbi, 2023-ban megfogalmazott, és 2024-ben kiegészített ajánlásait[11] követi, amelyek azzal a céllal jöttek létre, hogy biztosítsák, a digitális természetű vagyontárgyak akkor is személyi tulajdonjogok tárgyát képezhetik, ha nem illeszkednek a hagyományos két tulajdoni kategória egyikébe sem (thing in possession és thing in action).
Ezt a változást sokan – maga a Law Comission is – egy harmadik tulajdoni kategória bevezetéseként interpretálják, ugyanakkor a törvény nem határozza meg, hogy mely eszközök tartoznak ebbe a harmadik kategóriába, hanem a bíróságokra bízza ezen „harmadik kategória” kitöltését, vagyis határainak és az oda tartozó dolgoknak, illetve a hozzájuk kapcsolódó jogoknak a meghatározását[12], tekintettel arra is, hogy a technológia fejlődésével az új jelenségek újabb és újabb tipusainak megjelenésére lehet számítani. Ezért ez a megoldás többnek látszik egy harmadik kategória bevezetésénél, értelmezhető a personal propery halmazának általános megnyitásaként is a jelen és a jövő vagyontárgyai előtt.
A szabályozás mellett a common law bíróságok megőrzik eredeti szerepüket, hiszen a bíróságokra hárul a döntés, hogy milyen tényleges kritériumok alapján maradhat benne egy digitális jelenség az új tulajdoni kategóriában, vagy zárható ki abból. Az új törvény lehetővé teszi a bíróságok számára, hogy eljárásaikban az új vagyoni jelenségeket tulajdonjog tárgyaként értelmezzék és biztosítsák azoknak az ehhez mért védelmet. A bíróságnak így már elsődlegesen nem azzal a kérdéssel kell foglalkoznia, hogy az új (nem csupán digitális vagy elektronikius) jelenségek egyáltalán lehetnek-e tulajdon tárgyai, hanem abból indulhat ki, hogy az új jelenségeket pusztán megjelenési formájuk, ismeretlen voltuk, pl. digitális vagy elektronikus természetük okán nem lehet kizárni a tulajdon tárgyainak köréből. Röviden a bíróságnak mostantól nem azt kell megmagyaráznia és megindokolnia, hogy a jelenség miért tartozik a tulajdon tágyainak körébe, hanem adott esetben azt, hogy miért kell azt onnan kizárni (elképzelhető pl., hogy pl. ilyen következtetésre jut a személyes adatok egyes kategóriái kapcsán). A törvény tényleges hatása tehát a jövőbeli peres eljárásoktól, a bírósági értelmezéstől függ[13].
Fontos kiemelni, hogy bár a szabályozás közvetlen kiváltó oka a digitalis evolúció,
a törvény nem csupán digitális vagy elektronikus természetű javakra vonatkozik (a digitális, elektronikus szavak csupán zárójelben kaptak helyet a szövegben), hanem egyéb, jelentős részben még ismeretlen, jövőben létrejövő új típusú vagyontárgyakra is.
A törvényt többek között a digitális javak fogalmi meghatározásának hiánya miatt is érik kritikák, azonban kétségtelen, hogy az egyértelműbb jogi alapokat biztosít a digitális jelenségek tulajdon tárgyaként való kezeléséhez, ezáltal szélesebb körű védelmet és ellenőrzési lehetőséget kínál a tulajdonosok számára a digitális eszközeik felett, akik ezáltal hatékonyabban érvényesíthetnek tulajdonosi jogosítványokat digitális javaik felett.
Ez a megoldás mindemellett növeli a piac bizalmát és a különböző digitális javak potenciális stabilitását, mivel a szabályozás folytán a digitális eszközökhöz kapcsolódó tulajdonjog érvényesítése, nyomon követése, a tulajdon visszaszerzése feltételezhetően könnyebbé válik, mivel a törvény egyértelművé teszi a tulajdonjogok azokkal kapcsolatos érvényesíthetőségét. Akár büntetőjogi értelemben is, mivel lehetővé teszi a sértettek számára, hogy visszaélés, pl. lopás, vagy csalás esetén is jogi védelemben részesüljenek ha megfosztják őket a digitális eszközeiktől.[14]
A rendelkezés lehetővé teszi továbbá az adatok és adatalapú javak bevonását a csőd- és fizetésképtelenségi eljárásokba, valamint az öröklési eljárásokba, mivel lehetővé teszi, hogy a digitális eszközöket a hitelezők rendelkezésére álló, illetve az örökösöket illető eszközállomány/vagyon részének lehessen tekinteni.
Lehetővé teszi továbbá azt is, hogy e javak letéti, biztosítéki megállapodások (pl. zálog alapítása) vagy vagyonkezelői tevékenység tárgyai lehessenek [15]
A Property (Digital Assets etc) Act lényegében egy dogmatikai gátat számol fel. Ugyanis nyilvánvaló, hogy a digitális adat nem jog és nem követelés, ugyanakkor az uralkodó felfogás szerint a jog az adatot nem tartja fizikai, egyértelműen birtokolható jelenségnek sem, és mivel a brit jog mindeddig csak az e két kategóriába tartozó jelenségeket ismerte el tulajdon (personal property) tárgyaként, mindebből az következik, hogy az adat és mindaz, ami adatból áll, nem lehetett tulajdon tárgya.
Az új jogszabály dogmatikai fordulatot véve ezt az automatikus kizáró következtetést szünteti meg azzal, hogy a personal property két klasszikus részhalmazába való beilleszthetőség hiánya, legyen szó akár digitális, elektronikus, vagy digitális adati illetve egyéb minőségről, immár nem lehet kizáró ok, nem lehet legitim érv a personal property vonatkozásában a tulajdon tárgyainak köréből való kizárásra, azaz például a digitális adatok és adatalapú javak vonatkozásában már nem a tulajdontárgyak halmazába történő befogadást, hanem az onnan való kizárást kell indokolni.
A digitális adatok és adat alapú javak esetében itt arra következtethetünk, hogy a szóban forgó objektumok természetét illetően egyfajta korlátozott vélelemmel van dolgunk, nevezetesen a “nem – tulajdon” vélelmét a “tulajdon” vélelme váltja fel. Vagyis mostantól a vagyontárgyak természetét illetően (pl. digitális/elektronikus) nem e javak a tulajdon tárgyai közé történő besorolását, hanem az onnan való kizárást kell indokolni. Vagyis a vélelem egy megdönthető vélelem (praesumptio iuris), ami pl. azáltal dönthető meg, ha sikerül bizonyítani, hogy egy objektum egyébként nem felel meg a tulajdon általános kritériumainak, vagyis (i) nem meghatározható; (ii) harmadik felek által nem azonosítható; és (iii) jellegénél fogva harmadik felek által nem átvehető; vagy pl. (iv) nem rendelkezik bizonyos fokú állandósággal[16]. E tulajdoni principiumokat, maga a szóban forgó törvény egészíti ki azzal, hogy ezeket a jelenségeket megfelelteti a numerus clausus elvének, azáltal, hogy megnyítja előttük / nem zárja el előlük a personal property halmazába kerülés lehetőségét.
A bíróságnak tehát többé nem azt kell eldöntenie, hogy az adat (adatalapú jelenség) egyáltalán alkalmas – e arra, hogy tulajdon tárgya legyen, hiszen ezt már a törvény nem zárja ki, hanem azt kell vizsgálnia, hogy a konkrét esetben van – e bármely ok a kizárására. A törvény gyakorlatilag egy korlátozott, előzetes alkalmassági vélelmet hoz létre a digitális adatok és adatalapú javak (továbbá a jövőre nézve egyéb vagyontárgyak) tulajdoni adaptációjára. Vagyis az adattulajdon megvalósítása irányába tett lényeges áttörésnek tekinthető. Egyfajta fogalom nélküli nyitásnak minősül, amely a digitális adatot és az adatalapú javakat (más új, jövőbeli jelenségekkel együtt), azoknak egyfajta fogalmi felxibilitást biztosítva megfelelteti a numerus clausus elvének. Ezzel megnyitja/nem zárja el a personal property halmazát a digitális adatok és adatalapú javak tulajdon tárgyaként való elismerése előtt, ami jelentős dogmatikai fordulatnak számít.
A példa máris követőre talált, ugyanis a szóban forgó szabályozással párhuzamosan, a skót parlament egyik bizottsága, az Economy and Fair Work Committee jelenleg egy párhuzamos változaton, a digitális eszközökről szóló skót törvényjavaslaton dolgozik[17].
A szakma figyelme most az esetjog további alakulására irányul, nevezetesen arra, hogy hogyan formálja tovább a bírói gyakorlat a dolog (thing) fogalmát a digitális és egyéb új jelenségek területén, figyelembe véve azt is, hogy “a bírák ugyan nem változtathatják meg a jogszabályok szövegét, de meghatározhatják a jogszabályokban szereplő szavak jelentését”[18].
[1] David Webster, Ben Voller: The new (virtual) frontier: UK law prepares to put digital assets on a statutory footing, Rossel Cooke, 2025.10.22., https://www.russell-cooke.co.uk/news-and-insights/news/the-new-virtual-frontier-uk-law-prepares-to-put-digital-assets-on-a-statutory-footing
[2] https://www.legislation.gov.uk/ukpga/2025/29/enacted
[3] Digital assets bill becomes law in England and Wales STEP, Thursday, 04 December 2025., https://www.step.org/industry-news/digital-assets-bill-becomes-law-england-and-wales
[4] A “thing (dolog)” szó itt nem, illetve nem csupán a pandektista dolog fogalom által is jelölt jelenségekre utal – azokkal a “thing in possession” alcsoport rokonítható – henem a tulajdon vagyon tárgyaként értelmezhető jószágokra, ami a mi vagyon fogalmunkkal állítható párhuzamba.
[5] Be it enacted by the King’s most Excellent Majesty, by and with the advice and consent of the Lords Spiritual and Temporal, and Commons, in this present Parliament assembled, and by the authority of the same, as follows: 1 Objects of personal property rights – A thing (including a thing that is digital or electronic in nature) is not prevented from being the object of personal property rights merely because it is neither – (a) a thing in possession, nor (b)a thing in action. / 2Extent, commencement and short title – (1)This Act extends to England and Wales and Northern Ireland. (2)This Act comes into force on the day on which it is passed. (3)This Act may be cited as the Property (Digital Assets etc) Act 2025.
[6]https://www.russell-cooke.co.uk/news-and-insights/news/the-new-virtual-frontier-uk-law-prepares-to-put-digital-assets-on-a-statutory-footing
[7]A Clyde & Co a törvényt kifejezetten a krypto eszközök szempontjából vizsgálja- The Property (Digital Assets etc) Act 2025 – What it means for crypto assets, Insight Article, 03. December 2025., Tech & AI evolution https://www.clydeco.com/en/insights/2025/08/the-property-bill-impact-on-crypto-assets-market
[8]https://webarchive.nationalarchives.gov.uk/ukgwa/20250109095350mp_/https://cloud-platform-e218f50a4812967ba1215eaecede923f.s3.amazonaws.com/uploads/sites/30/2024/07/Digital-assets-as-personal-property-supplemental-report-and-draft-Bill-web-version.pdf
[9]A Clyde & Co a törvényt kifejezetten a krypto eszközök szempontjából vizsgálja- The Property (Digital Assets etc) Act 2025 – What it means for crypto assets, Insight Article, 03. December 2025., Tech & AI evolution https://www.clydeco.com/en/insights/2025/08/the-property-bill-impact-on-crypto-assets-market
[10]A Clyde & Co a törvényt kifejezetten a krypto eszközök szempontjából vizsgálja- The Property (Digital Assets etc) Act 2025 – What it means for crypto assets, Insight Article, 03. December 2025., Tech & AI evolution https://www.clydeco.com/en/insights/2025/08/the-property-bill-impact-on-crypto-assets-market
[11] https://webarchive.nationalarchives.gov.uk/ukgwa/20250109095350mp_/https://cloud-platform-e218f50a4812967ba1215eaecede923f.s3.amazonaws.com/uploads/sites/30/2024/07/Digital-assets-as-personal-property-supplemental-report-and-draft-Bill-web-version.pdf
[12] https://lawcom.gov.uk/project/digital-assets/
[13] Digital assets bill becomes law in England and Wales STEP, Thursday, 04 December 2025., https://www.step.org/industry-news/digital-assets-bill-becomes-law-england-and-wales
[14]A Clyde & Co a törvényt kifejezetten a krypto eszközök szempontjából vizsgálja- The Property (Digital Assets etc) Act 2025 – What it means for crypto assets, Insight Article, 03. December 2025., Tech & AI evolution https://www.clydeco.com/en/insights/2025/08/the-property-bill-impact-on-crypto-assets-market
[15]A Clyde & Co The Property (Digital Assets etc) Act 2025 – What it means for crypto assets, Insight Article, 03. December 2025., Tech & AI evolution https://www.clydeco.com/en/insights/2025/08/the-property-bill-impact-on-crypto-assets-market
[16]A Clyde & Co a törvényt kifejezetten a krypto eszközök szempontjából vizsgálja- The Property (Digital Assets etc) Act 2025 – What it means for crypto assets, Insight Article, 03. December 2025., Tech & AI evolution https://www.clydeco.com/en/insights/2025/08/the-property-bill-impact-on-crypto-assets-market
[17] Digital assets bill becomes law in England and Wales STEP, Thursday, 04 December 2025., https://www.step.org/industry-news/digital-assets-bill-becomes-law-england-and-wales
[18] Iain Ostrowsky – Rogers – idézet a 2025.12.10. napi levelezésünkből.