A könyvek házhozszállítására vonatkozó minimális díjak nemzeti intézkedéssel történő előírását az áruk szabad mozgására vonatkozó szabályok fényében kell vizsgálni. Az ilyen szabályozás nem „értékesítési módra” vonatkozik – szögezi le az Európai Unió Bírósága C-366/24. számú Amazon EU ügyben hozott ítéletében.
A luxemburgi székhelyű Amazon EU társaság a francia Conseil d’État (államtanács) előtt megtámadta a 2023. április 4-i rendeletet, amely minimális díjat állapít meg az új könyvek házhozszállítási szolgáltatására vonatkozóan⌈1⌉: a kiskereskedőknek legalább 3 eurót kell felszámítaniuk a könyvek házhozszállításáért minden 35 eurónál kisebb értékű megrendelés esetén. Ennél magasabb értékű megrendelések esetén a szállítás gyakorlatilag ingyenes lehet.
Az Amazon EU e szabályozás hatályon kívül helyezését kéri azzal az indokkal, hogy az sérti az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet⌈2⌉ és a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvet⌈3⌉, valamint az áruk szabad mozgásának elvét.
A francia kormány ezzel szemben azt állítja, hogy ezek a rendelkezések indokoltak, mivel céljuk a szerkesztői és kulturális sokszínűség megőrzése, így nem tartoznak ezen irányelvek hatálya alá.
A Conseil d’État (államtanács) – mivel úgy véli, hogy e szabályozás a kulturális sokszínűség előmozdítására irányul – annak pontosítását kéri az Európai Unió Bíróságától, hogy e minősítés milyen következményekkel jár e szabályozásnak a szolgáltatási irányelvvel való összeegyeztethetőségére nézve. Arra is választ vár, hogy az uniós elsődleges jogra tekintettel miként vizsgálja ezt a szabályozást, abból a szempontból, hogy az áruk szabad mozgásával vagy a szolgáltatások szabad nyújtásával kapcsolatos kérdésről van-e szó.
Ítéletében az Európai Unió Bíróság úgy határozott, hogy
amennyiben a vitatott intézkedés a kulturális sokszínűség megőrzését célozza, annak az uniós joggal való összeegyeztethetőségét nem lehet a két szóban forgó irányelv alapján vizsgálni.
Az uniós jogalkotó ugyanis ki akarta zárni, hogy a szolgáltatási irányelv hatással legyen a tagállamok által a kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint a média sokféleségének védelme és támogatása érdekében hozott intézkedésekre. Ugyanez vonatkozik az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvre is.
Ez azonban nem mentesíti a Bíróságot annak vizsgálata alól, hogy összhangban van-e a vitatott intézkedés az uniós elsődleges joggal, különösen az áruk szabad mozgására és a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó szabályokkal. A Bíróság úgy véli, hogy mivel az alapügyben szóban forgó nemzeti intézkedés különösen a könyv-kiskereskedőkre vonatkozik, amennyiben érinti a könyvek, vagyis valamely áru teljes eladási árát, azt kizárólag az áruk szabad mozgására tekintettel kell vizsgálni.
A Bíróság ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy
főszabály szerint tilos minden olyan intézkedés, amelynek hatása azonos a mennyiségi behozatali korlátozásokkal, és így minden olyan tagállami intézkedés, amely közvetlenül vagy közvetve, jelenleg vagy potenciálisan akadályozhatja az Unión belüli kereskedelmet.
A Bíróság arra a következtetésre jut, hogy a szóban forgó nemzeti intézkedés nem tekinthető olyannak, mint amely valamely „értékesítési módra” vonatkozik, amely eleve nem minősül azonos hatású intézkedésnek.⌈4⌉
A Bíróság emlékeztet ugyanis arra, hogy
az áruk szállítására vonatkozó szabályok nem érintik az értékesítési feltételeket.
Ezenkívül, bár a nemzeti intézkedés minden könyvkereskedőre vonatkozik, a nem könyv-kiskereskedésben átvett könyvek szállítására vonatkozó minimális díjak előírása különösen a távértékesítést terheli. Ez az intézkedés más tagállamok gazdasági szereplőit érintheti nagyobb mértékben, és inkább a más tagállamokból származó könyvek piacra jutását akadályozhatja, ezért azonos hatású intézkedésnek minősül.
A Bíróság nem foglal állást abban a kérdésben, hogy a szóban forgó intézkedés – annak ellenére, hogy azonos hatású intézkedésnek minősül – indokolt-e.
⌈1⌉ Ezt a rendeletet a könyvpiacra vonatkozó, 2021. december 30-i törvény, az úgynevezett „Darcos-törvény” végrehajtása érdekében hozták. E szabályozás szerint az új könyvek szállítása „semmilyen körülmények között” nem lehet ingyenes, „kivéve, ha a könyvet könyv-kiskereskedésben
veszik át”.
⌈2⌉ A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.
⌈3⌉ A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.
⌈4⌉ Lásd: 2019. június 18-i Ausztria kontra Németország ítélet, C-591/17 (lásd továbbá: 75/19. sz. sajtóközlemény), amelyben a Bíróság úgy határozott, hogy az „értékesítési mód” fogalma csupán azokat a nemzeti rendelkezéseket foglalja magában, amelyek azokra a módokra vonatkoznak, amelyek szerint a termékek értékesíthetők, és nem tartoznak e fogalom alá azon szabályok, amelyek az áruk lehetséges szállítási módjára vonatkoznak.