Sérti a hátrányt okozó visszaható hatályú jogalkotás tilalmát az a szabályozás, amely az érintett terhére visszamenőlegesen változtat meg a jogviszony elbírálására irányadó anyagi jogot – szögezi le az Alkotmánybíróság III/2871/2025. számú, jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint alkalmazásának kizárásáról szóló határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 3/2013. (III. 8.) önkormányzati rendelete (Fkr.) 36/L. § „és a 33/P. §” szövegrészét, valamint kizárta annak alkalmazhatóságát.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a felperesi gazdasági társaság közterületre vonatkozóan digitális információs célú berendezés kihelyezése céljából közterület-használati hozzájárulás kiadását kérte az alperesi önkormányzattól, melyet az önkormányzat határozataival elutasított. Az indítványozó a határozatok ellen keresettel élt.
Az Fkr. 2024. május 3. napi hatállyal beiktatott 33/P. §-a rögzíti, hogy 2025. szeptember 30-ig digitális reklámberendezés létesítéséhez, fennmaradásához hozzájárulás nem adható, és az ezen időpontot megelőzően benyújtott, digitális reklámberendezés létesítéséhez vagy fennmaradásához való hozzájárulás iránti kérelmet el kell utasítani. A 2025. szeptember 29-i hatállyal módosított 33/P. § ugyanezen szabályozást 2026. október 1-ig rendelte alkalmazni. Az Fkr. 36/L. §-a kimondja, hogy a 33/C. § és 33/P. rendelkezéseit a hatálybalépésükkor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
A bíróság jogkövetkeztetése szerint az alperesi önkormányzat által az Fkr. 2024. május 3. napi hatállyal beiktatott 33/P.§-a elfogadásával és megalkotásával sérült a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmának Alaptörvény B) cikkében rögzített követelménye, mert az elsőfokú hatóság által felhívott jogszabályi rendelkezések 2024. május 3. napján léptek hatályba, ezért azokat ezen időpontot megelőzően keletkezett tényekre, jogviszonyokra vonatkozóan nem lehet alkalmazni. Az Fkr.-be 2024. május 3. napi hatállyal beiktatott 36/L. §-a és 33/P. §-a, valamint a 2025. szeptember 29. napi hatállyal módosított 33/P. §-a az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésébe ütközik, valamint a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot sérti.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott szabályozás hátrányos az ügy felperesére nézve, mert az Fkr. 36/L. §-ának támadott szövegrésze úgy változtatta meg az ügyében alkalmazandó anyagi jogi jogalapot, hogy abból kétség és mérlegelési lehetőség nélkül az engedély iránti kérelem elutasítása következik. A támadott módosítás előtti anyagi jogi rezsimben a hozzájárulás megadható volt a közigazgatási jog által szabályozott mérlegelési szempontok alapján, azaz a döntés sosem tartozott a tulajdonos magánautonómiájába. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy
támadott rendelkezés a felperes terhére visszamenőlegesen változtatta meg a jogviszony elbírálására irányadó anyagi jogot, ezért a hátrányt okozó visszaható hatályú jogalkotás tilalma sérült.
Emiatt az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az Fkr. 36/L. § „és a 33/P. §” szövegrészét; egyúttal megállapította, hogy azt tilos alkalmazni a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő alapügyben és bármely bíróság előtt folyamatban lévő hasonló ügyben.
Az ügy előadó alkotmánybírója Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró volt.