Az Európai Parlament megtartaná a légi utasok jogát a háromórás késés esetén járó kártérítésre, szorgalmazza továbbá az egyszerűbb visszatérítési eljárásokat és az ingyenes kézipoggyász bevezetését – szerdán a képvielők 632 szavazattal, 15 ellenében és kilenc tartózkodás mellett elfogadta álláspontját az EU légi utasok jogaira vonatkozó szabályainak módosításáról, amelyet a tagállamok 2025 júniusában javasoltak.
A meglévő jogok megerősítése
Az EP-képviselők biztosítanák a légi utasok jogát a visszatérítésre vagy az út átfoglalására, valamint kártérítésre, amennyiben a járat több mint háromórás késéssel indul, törlik, vagy ha megtagadják az utastól a beszállást. A Tanács ezzel szemben azt szorgalmazza, hogy kártérítést csak négy-hat órás késés esetén lehessen igényelni, a repülési távolságtól függően.
A Parlament ellenzi a repülőutak fennakadásért járó jelenlegi kártérítési összegek csökkentését is, és javasolja, hogy az összeget a repülési távolságtól függően 300 és 600 euró között határozzák meg. A tagállamok kormányai 300 és 500 euró közötti kártérítést javasolnak.
Mivel a légitársaságok felelőssége az általuk ellenőrizhető helyzetekre korlátozódik, a Parlament frissítené azon rendkívüli körülmények listáját, amelyek esetén a cégek mentesülhetnek a kártérítési kötelezettség alól. Ezek a körülmények jelenleg a természeti katasztrófákat, háborút, időjárási viszonyokat, illetve a légi fuvarozót, repülőteret vagy légiforgalmi szolgáltatót érintő, előre nem látható munkaügyi vitákat foglalják magukban. Az EP-képviselők azt szeretnék, ha ez a lista teljes körű lenne, és a Bizottság rendszeresen frissítené.
Az EP-képviselők egyetértenek a Tanáccsal abban, hogy a késedelmet szenvedő utasoknak az indulás időpontja után kétóránként frissítőket, három óra elteltével étkezést, hosszú késések esetén pedig legfeljebb három éjszakai szállást kell biztosítani. Úgy vélik, hogy a legfeljebb három éjszakára vonatkozó kötelezettség nagyobb kiszámíthatóságot biztosítana a légitársaságoknak, és megkímélné őket a szükségtelen költségektől.
A kártérítési igény gyorsabb és egyszerűbb benyújtása
Az EP-képviselők előre kitöltött űrlapok bevezetését szorgalmazzák a kártérítési-, és visszatérítési kérelmekhez, hogy egyszerűsítsék az igények feldolgozását, gyorsabbá és kevésbé bürokratikussá téve azt mind az utasok, mind a légitársaságok számára, hogy kevésbé vegyenek igénybe kárigénykezelő ügynökségeket. A szabálytervezet szerint a légi fuvarozóknak az utazási fennakadások (azaz járattörlés vagy késés) esetén 48 órán belül előre kitöltött űrlapot kell küldeniük az utasoknak, amely után egy év állna rendelkezésükre a kérelem benyújtására. A Tanács szerint ezzel szemben előre kitöltött űrlapot csak járattörlés esetén kellene küldeni, hosszú késés esetén nem.
Az utasok védelmének megerősítése
A Parlament azt szeretné, ha az utasoknak joguk lenne ahhoz, hogy a repülőgépre felár nélkül magukkal vigyenek egy személyes tárgyat (például kézitáskát, hátizsákot vagy laptopot), illetve egy kis kézipoggyászt, amely hosszúságának, szélességének és magasságának összege legfeljebb 100 centiméter, súlya pedig hét kilogramm lehet.
Az EP-képviselők azt is szeretnék, ha eltörölnék azokat a kiegészítő díjakat, amelyeket az utasok fizetni kénytelenek a hibás utasnév kijavításáért vagy a becsekkolásért. Hozzáteszik, hogy fontos, hogy az utasok választhassanak a digitális és papír alapú beszállókártya között.
Kiszolgáltatott helyzetben levő utasok
Az EP-képviselők különös figyelmet fordítanak a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű utasokra is. A szöveg szerint a légitársaságoknak biztosítania kell ezen utasok jogát a kártérítéshez, átfoglaláshoz és segítségnyújtáshoz, ha a repülőtéren nem segítenek nekik időben eljutni a kapuhoz, és emiatt lekésik a járatot. Beszálláskor elsőbbséget kell biztosítani a csökkent mozgásképességű utasoknak, terhes nőknek, csecsemőknek és babakocsis gyermekeknek és kísérőiknek, akiknek külön díj fizetése nélkül kell biztosítani a szomszédos ülőhelyet.
A következő lépések
A második olvasatbeli eljárásban a Parlament álláspontját megküldik a Tanácsnak. Ha a Tanács nem fogadja el a Parlament módosításait, úgynevezett „egyeztetőbizottságot” hívnak össze, hogy megállapodjanak a törvénytervezet végleges formájáról.
Háttér
A Parlament 2014-ben javaslatokat tett a légi utasok jogainak reformjára, ám a szabályok frissítésének folyamata 11 évig megrekedt a Tanácsban. 2025 júniusában azonban az uniós miniszterek politikai megállapodásra jutottak, megnyitva ezzel az utat a Parlamenttel folytatandó tárgyalások előtt. Az intézményközi tárgyalások 2025 októberében kezdődtek, de nem vezettek megállapodáshoz, így a Parlament kénytelen volt folytatni a második olvasatban kialakított álláspontjának elfogadását.