Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta egyértelműen a Kúria eljárását az Alkotmánybíróság azon döntéseinek esetére, amikor alkotmányjogi panasz eljárás során állapít meg alkalmazási tilalmat – szögezi le hivatalból eljárva az Alkotmánybíróság IV/2297/2025. számú bírói döntést megsemmisítő és mulasztást megállapító határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Debreceni Törvényszék 15.K.700.572/2025/4. számú ítéletét és a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala HB-03/ESZEUR/00235-8/2025. számú határozatát, valamint megállapította, hogy a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (Vhr.) 2023. július 28. és 2025. június 30. között hatályos 23. § (4) bekezdése a jelen határozat nyomán lefolytatásra kerülő új eljárásban nem alkalmazható.
Ezenkívül az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy
az Országgyűlés az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését és 24. cikk (1) bekezdését sértő, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta egyértelműen a Kúria eljárását az Alkotmánybíróság azon döntéseinek esetére, amikor az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja szerinti alkotmányjogi panasz eljárás során állapít meg alkalmazási tilalmat.
Az eljárás alapjául szolgáló ügy otthongondozási díj megállapításával kapcsolatos jogvita volt.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszának benyújtását követően (de még jelen alkotmányjogi panasz elbírálásának megkezdését megelőzően) az Alkotmánybíróság 11/2025. (X. 9.) AB határozatával megállapította, hogy a Vhr. támadott rendelkezése alaptörvény-ellenes volt, és elrendelte az alaptörvény-ellenes rendelkezés általános alkalmazási tilalmát is.
A törvényszék és az alperes hatóság az eljárásában olyan jogszabályi rendelkezést alkalmazott, melynek alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság utóbb megállapította, az Alkotmánybíróság által elrendelt alkalmazási tilalom pedig az ügyek egyedi, időbeli sajátosságai miatt nem hatott ki erre az eljárásra. Ezért az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Debreceni Törvényszék 15.K.700.572/2025/4. számú ítéletét és a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala HB-03/ESZEUR/00235-8/2025. számú határozatát.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vonatkozó eljárási törvények nem tartalmaznak egyértelmű, minden kétséget kizáróan nyilvánvaló, és mind az indítványozók, mind pedig a jogalkalmazó számára is objektív módon megismerhető és alkalmazható előírásokat azokra az esetekre, amikor az Alkotmánybíróság már az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz keretei között kizárólag alkalmazási tilalmat állapíthat meg, tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság valamely határozatában korábban már megállapította az alkotmányjogi panaszra okot adó ügyben alkalmazott jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét.
Az Alkotmánybíróság ezért hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését és 24. cikk (1) bekezdését sértő, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta egyértelműen a Kúria eljárását az Alkotmánybíróság azon döntéseinek esetére, amikor az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja szerinti alkotmányjogi panasz eljárás során állapít meg alkalmazási tilalmat.
Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2026. október 31. napjáig tegyen eleget.
Az ügy előadó alkotmánybírója Szabó Marcel alkotmánybíró volt. A határozathoz Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró párhuzamos indokolást; Handó Tünde, Hörcherné Marosi Ildikó és Márki Zoltán alkotmánybíró különvéleményt fűzött.