Magyarország megsértette az uniós jogot, mivel megakadályozta a Klubrádiót abban, hogy egy rádiófrekvencián médiaszolgáltatást nyújtson – szögezi le az Európai Unió Bírósága C-92/23. számú Bizottság kontra Magyarország (Médiaszolgáltatások rádiófrekvencián történő nyújtásának joga) ügyben hozott ítéletében.
A Klubrádió magyar kereskedelmi rádió, amely 1999 óta rádiófrekvenciákon sugározta műsorait. 2014-ben szerződést kötött a Médiatanáccsal Budapest vételkörzetében a 92,9 MHz-es frekvencián médiaszolgáltatási jogosultság gyakorlására. A szerződést hét évre kötötték, ötéves időtartamra történő megújítás lehetőségével.
A szerződés lejártakor a Médiatanács elutasította a megújítási kérelmet: úgy ítélte meg, hogy a Klubrádió kétszer megszegte a műsorkvótákra vonatkozó havi tájékoztatási kötelezettségét, ami ismételt jogsértésnek minősült. A magyar médiatörvény szerint az ilyen jogsértés automatikusan a megújítás elutasítását eredményezi.
Ezt követően a Médiatanács pályázati felhívást tett közzé a szóban forgó frekvencián történő médiaszolgáltatás nyújtására, de a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánította. E döntést a műsorstruktúra hiányosságaival, valamint a Klubrádió pályázata benyújtását megelőző öt évben fennálló negatív saját tőkéjével indokolta, ami miatt a pályázati ajánlata nem volt alkalmas annak biztosítására, hogy a médiapiacon olyan rádióállomás legyen jelen, amely működésében stabil és kiszámítható.
Az Európai Bizottság – mivel úgy vélte, hogy Magyarország többek között megsértette az elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós keretszabályozást,⌈1⌉ az arányosság elvét, a megkülönböztetés tilalmának elvét és a megfelelő ügyintézés elvét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát –,⌈2⌉ kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított az Európai Unió Bírósága előtt. Ítéletében a Bíróság helyt ad a Bizottság kifogásai többségének, és megállapítja, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit.
E tekintetben a Bíróság emlékeztet arra, hogy
az elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós keretszabályozás szerint a rádiófrekvencia-használati jogokat objektív, átlátható, megkülönböztetéstől mentes és arányos kritériumok alapján kell odaítélni.
Márpedig
a magyar médiatörvény⌈3⌉ ismételt jogsértés elkövetése esetén automatikusan kizárja a rádiófrekvencia-használati jogok megújítását, még akkor is, ha a jogsértések csekély súlyúak, pusztán alaki jellegűek, és azokat már szankcionálták és orvosolták.
Következésképpen e törvény, valamint az e törvény alapján a Klubrádió tekintetében hozott megújítást elutasító határozat sérti az arányosság elvét. Ez a törvény azáltal is ellentétes az arányosság elvével, mivel
kizárja annak lehetőségét, hogy azok a médiaszolgáltatók, amelyek rádiófrekvencia-használati jogait ismételt jogsértés elkövetése miatt nem újították meg, ideiglenes használati jogokat kérelmezzenek.
Hasonlóképpen aránytalan a Klubrádió pályázati ajánlatát érvénytelenítő határozat annyiban, amennyiben az a műsorstruktúra kisebb szabálytalanságain alapul, amelyek orvoslása nem befolyásolta volna a pályázatának lényegi elemeit. Az átláthatóság és az arányosság elvével ellentétes továbbá a Klubrádió saját tőkéjének negatív jellegén, valamint azon alapuló érvénytelenségi ok, hogy költségeit nem tudta kizárólag nettó árbevételéből fedezni.
Egyrészt ugyanis a pályázati felhívásban a pályázókkal szemben előírt pénzügyi életképességi feltételek között nem szerepelt sem a pályázók saját tőkéjének állapotára vonatkozó követelmény, sem az a követelmény, hogy költségeiket kizárólag nettó árbevételükből fedezzék, és e követelmény a pályázati felhívás egyetlen szabályából sem volt észszerűen levezethető. Másrészt, ha az érintett pályázó életképessége nem kérdőjeleződik meg, az ilyen követelményen alapuló érvénytelenségi ok meghaladja azt a mértéket, amely szükséges annak biztosításához, hogy a médiapiacon a működésében stabil és kiszámítható rádióállomás legyen jelen.
A Bíróság egyébiránt megállapítja, hogy a megújítást elutasító határozatot jóval a keretszabályozásban előírt hathetes határidő lejárta után hozták meg. Továbbá a pályázati eljárást nem szervezték meg kellő időben ahhoz, hogy a Klubrádió használati jogainak lejárta előtt határozatot lehessen hozni. Következésképpen Magyarország a megfelelő ügyintézés elvét is megsértette.
Végül a Bíróság kimondja, hogy Magyarország megsértette az Alapjogi Charta 11. cikkében biztosított véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságát, mivel egyrészt elfogadta a megújítást elutasító határozatot és a médiatörvényt, másrészt elfogadta az érvénytelenítési határozatot és az érintett pályázati felhívást. A Bíróság szerint ugyanis
minden olyan nemzeti intézkedés, amely korlátozza vagy szűkíti a műsorszolgáltatók rádiófrekvenciákhoz való hozzáférését, alkalmas arra, hogy beavatkozást valósítson meg a műsorszolgáltatás szabadságával összefüggő tömegtájékoztatás szabadságához való jogukba.
A Bíróság e tekintetben megállapítja, hogy
a Klubrádióval szemben a jelen ügyben felrótt jogsértések és hiányosságok, amelyek mind az elutasító határozat, mind az érvénytelenítési határozat alapjául szolgálnak, és amelyek ténylegesen megakadályozták e rádió műsorszolgáltatási tevékenységének folytatását, vagy kisebb, alaki jellegű pontatlanságokra, vagy olyan szempontokra vonatkoznak, amelyek önmagukban nem járhatnak azzal, hogy a rádió számára lehetetlenné váljon tevékenységének folytatása.
⌈1⌉ Ez a szabályozási keret többek között a következő jogszabályokból áll: a 2002/21/EK, 2002/19/EK és 2002/20/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. november 25‑i 2009/140/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7‑i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (engedélyezési irányelv); a 2009/140 irányelvvel módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7‑i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv); az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló, 2002. szeptember 16‑i 2002/77/EK bizottsági irányelv (versenyirányelv); valamint az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv, amely átdolgozta a 2002/21/EK és a 2002/20/EK irányelvet.
⌈2⌉ 11. cikk.
⌈3⌉ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény.