Alkotmánybírósági döntés a legfőbb ügyész interpellálhatóságáról

2004.02.17. Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság 2004. február 16-án elfogadott határozatában, Dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr indítványa alapján értelmezte az Alkotmány 27. §-át. Az Alkotmánybíróság eljárása során különös tekintettel volt az Alkotmány 51-53. §-ára, amelyek az ügyészség feladatait határozzák meg.

A határozat szövege az alábbi címen olvasható:
http://www.mkab.hu/…03830304.htm

Az Alkotmány 27. §-a biztosítja az országgyűlési képviselőknek, hogy a legfőbb ügyészhez, a kormányfőhöz, illetve a Kormány tagjához kérdést és interpellációt intézhessenek. Az Alkotmány 51.-53. §-a határozza meg a legfőbb ügyész és az ügyészség feladatait és jogállását.

Az alkotmányozó hatalom 1989-ben tudatosan döntött amellett, hogy megszünteti a legfőbb ügyész visszahívhatóságát, megbízatási idejét pedig az országgyűlési ciklusoktól eltérő, hosszabb időben határozta meg. Ennek ellensúlyozására, a legfőbb ügyész parlamenti ellenőrzésének eszközeként vezette be az 1989-es alkotmánymódosítás a legfőbb ügyész interpellálhatóságát.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmány 27. §-a alapján a legfőbb ügyészhez intézett interpelláció minden, a legfőbb ügyész feladatkörébe tartozó ügyre irányulhat, így a jogalkalmazás körében, egyedi ügyben meghozott döntésre, illetve foganatosított intézkedésre is. A legfőbb ügyész a feladatkörében hozzá intézett interpellációra köteles választ adni, válaszának azonban az Alkotmányból, és mindenekelőtt az abban foglalt feladatköréből levezethető, tartalmi korlátai vannak. A legfőbb ügyész az interpellációra adott válaszában is köteles tiszteletben tartani az Alkotmány rendelkezéseit, így különösen az Alkotmányban és ennek alapján más törvényekben biztosított alapjogokat. A válaszadás nem veszélyeztetheti továbbá az ügyészség, mint önálló alkotmányos szerv Alkotmányban meghatározott feladatainak teljesítését sem. A jogalkalmazás körébe tartozó, egyedi ügyben meghozott döntésre, illetve foganatosított intézkedésre irányuló interpellációra is csak a fenti keretek között válaszolhat a legfőbb ügyész. Az interpellációra adott válasz tartalmi korlátai figyelembe veendők a legfőbb ügyésznek mind az interpellációra adott válasza, mind a legfőbb ügyész bizottsági meghallgatása során.

A legfőbb ügyész feladatainak ellátása során hozott egyedi döntéséért nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek. Ennek megfelelően a hozzá intézett interpellációra adott válaszának el nem fogadása nem érinti közjogi helyzetét és ezért nem vonható felelősségre.
A legfőbb ügyész és az ügyészség nincs alárendelve az Országgyűlésnek. A legfőbb ügyész sem közvetlenül, sem közvetve nem utasítható valamely meghatározott tartalmú, egyedi döntés meghozatalára vagy megváltoztatására.
A legfőbb ügyész politikai felelősségének a hiánya nem érinti az Országgyűlés irányában fennálló közjogi, alkotmányjogi felelősségét, amely magában foglalja: az Alkotmány 51. §-ában foglalt kötelezettségeinek és feladatainak a teljesítését, az általános beszámolási kötelezettségét, az Országgyűlés bizottságai előtti meghallgatáson való megjelenési, valamint a bizottság előtti válaszadási kötelezettségét, továbbá azt az alkotmányos kötelezettségét is, hogy a hozzá intézett interpellációkra és kérdésekre köteles választ adni. Az interpelláció és kérdés kapcsán kizárólag magyarázatadásra és felvilágosításra köteles.

Az interpelláció jogintézménye, melyet az 1989-es alkotmánymódosítás vezetett be ismét, a parlamenti jogban a képviselőket megillető klasszikus alkotmányos jog, amelynek csak az Alkotmányból levezethető korlátai vannak, más jogszabályban nem korlátozható. Az interpelláló oldaláról egyetlen ilyen korlát állítható csak fel: a feltett kérdés tárgya az interpellált feladatkörébe kell, hogy tartozzon. Az interpellált oldalán azonban az Alkotmányból több korlát is levezethető, tekintettel arra, hogy az Alkotmány, illetve más jogszabály sérelme nem önmagával a kérdéssel, hanem csak az arra adott válasszal valósul meg. Az Alkotmánybíróság határozatában ezeket az Alkotmányból levezethető korlátokat határozta meg, tekintettel arra, hogy az interpelláció feltételének a képviselőket megillető alkotmányos joga nem korlátozható, de a válaszadás során felmerülhet más alkotmányos alapjogok sérelme, amely indokolttá teszi a válaszadás korlátainak meghatározását.

Az Alkotmány 27. §-a nem tesz különbséget az interpellálható személyek között, az interpellációra adott válaszaik (sorozatos) el nem fogadása nem érinti közjogi helyzetüket, nem kerülhet sor emiatt leváltásukra vagy felmentésükre.

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYÉSZSÉG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG