Adatvédelmi biztosi ajánlás a köztisztviselői törvény szabályai szerinti vagyonnyilatkozat-tételi eljárás egyes adatvédelmi kérdéseiről

2005.04.12. adatvédelmi biztos hivatala

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) 2004. január 1.-jei módosításával az adatkezelés jogszerűségét megalapozó "hozzájárulás" pontosan definiált fogalommá vált. A törvény értelmező rendelkezései szerint a hozzájárulás: "az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez".

Figyelemmel arra, hogy egyfelől a magyar jogszabályok több helyen is rendelkeznek olyan adatkezelésekről, amelyek az érintettek - ez idáig pontosan meg nem határozott tartalmú - hozzájárulására épülnek, másfelől már korábban több panaszban is kifogásolták a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének módját, vizsgálatot indítottam annak tisztázására, hogy a hatályos jogszabályok alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek hozzátartozói esetében érvényesül-e, és miként az Avtv. módosításával egyértelművé vált hozzájárulás.

A vizsgálat arra is kiterjedt, hogy a Belügyminisztérium Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatala (továbbiakban: Hivatal) által kiadott nyilatkozat-minták tartalmi és formai szempontból megfelelnek-e a vonatkozó törvényi, elsősorban adatvédelmi előírásoknak. A panaszosok szerint ugyanis a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük teljesítése során olyan nyilatkozat kitöltését kérik tőlük és a velük közös háztartásban élőktől, melyben visszavonhatatlan hozzájárulásukat adják személyes adataik kezeléséhez és ellenőrzéséhez, továbbá általános felhatalmazást adnak a Hivatalnak a banktitok körébe tartozó tények, információk, stb. megismeréséhez.

Végezetül választ kerestem arra a kérdésre is, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha a vagyonnyilatkozat tételre kötelezettel közös háztartásban élő - akinek vagyonáról a kötelezett szintén számadással tartozik - nem járul hozzá személyes adataik kezeléséhez.

A vizsgálat során az alábbiakat állapítottam meg:

A közszféra dolgozóinak jelentős köre (továbbiakban: kötelezett) a köztisztviselők jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban: Ktv.) szabályai szerint önmagukra és a velük közös háztartásban élő házas-, illetve élettársukra és gyermekeikre vonatkozóan vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni. A vagyonnyilatkozat személyi részéhez a kötelezettnek és hozzátartozójának is teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell csatolnia, amelyben felhatalmazzák a Hivatalt a vagyonnyilatkozat adattartalmának ellenőrzésével összefüggésben személyes adataik kezelésére és ellenőrzésére.

A Hivatal

  • a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény;
  • a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény;
  • a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény;
  • a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény;
  • egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek összeférhetetlenségéről és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségükről szóló 2001. évi CII. törvény, illetve a 220/2003. (XII.11.) Korm. rendelet által meghatározott körben gyűjti és nyilvántartja a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett és hozzátartozói vagyoni részre vonatkozó nyilatkozatait.

Tekintettel arra, hogy az e törvények által meghatározott kötelezettek vagyonnyilatkozat tételének részletes szabályait a Ktv. állapítja meg, a nyilatkozattételi eljárást - a vizsgált aspektusban - e törvény rendelkezései alapján tekintettem át.

A vagyonnyilatkozati adatlapokhoz, melyet a Ktv. 6. számú melléklete tartalmaz, a Hivatal az elmúlt év végén adatkezelési felhatalmazás néven formanyomtatványt (a továbbiakban: nyilatkozat) rendszeresített, melyet a vagyonnyilatkozati nyomtatványokkal együtt juttatnak el a kötelezettekhez. A nyilatkozat tartalma szerint az érintett "visszavonhatatlanul" felhatalmazza a Hivatalt személyes adatai kezelésére és arra, hogy a vagyonnyilatkozatban foglalt adatok valódiságát ellenőrizze.

A "visszavonhatatlanul" adott adatkezelési felhatalmazás ellentétes az Avtv. céljával, azzal, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezik, és még a Ktv. szigorú vagyon-nyilatkozattételi rendelkezéseiből sem következik az érintett információs önrendelkezési jogának ilyen súlyos korlátozása.

A Ktv. 22/A. § (14) bekezdése szerint, ha a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan a valóságnak meg nem felelő lényeges adatot, tényt közöl, avagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja, közszolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

A rendelkezésekből nem következik, hogy az adatkezeléshez korábban adott felhatalmazó nyilatkozat nem vonható vissza. Amennyiben a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett a nyilatkozatát visszavonja, jogviszonyát valóban meg kell szüntetni, de ez nem jelenti azt, hogy a következmények ismeretében ne dönthetne úgy, hogy a továbbiakban személyes adatai kezeléséhez, ellenőrzéséhez nem járul hozzá.

A Ktv. 22/A. § (15) bekezdése szerint nem szüntethető meg a nyilatkozattételre kötelezett közszolgálati jogviszonya, ha a vagyonnyilatkozat tételére, illetőleg a felhatalmazás csatolására, valamint a nyilatkozatban szereplő valamely adat közlésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül eső okból nem teljesíti.

Álláspontom szerint ebbe a körbe tartozik, mikor az élettárs, hozzátartozó szuverén jogalanyként úgy dönt, hogy nem adja hozzájárulását személyes adatai kezeléséhez. és/vagy megtiltja, hogy vagyoni helyzetéről a kötelezett adjon bevallást. A vagyonnyilatkozatok kitöltéséről szóló útmutató ugyan iránymutatást ad a kötelezettek számára arra az esetre, ha a velük közös háztartásban élő a hozzájáruló nyilatkozat kitöltését megtagadja, a vagyonnyilatkozat jogintézménye mégis azt sugallja, hogy a kötelezett munkahelyén hátrányokat szenvedhet, ha a vagyonbevallások mindegyikét nem adja át a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

A nyilatkozatban a kötelezetteknek és hozzátartozóiknak felhatalmazást kell adniuk ahhoz, hogy a Hivatal kérésére a pénzügyi intézmények, bankok a személyükre vonatkozó "a banktitok körébe tartozó tényekről, információkról, stb." adatokat szolgáltassanak. Adatvédelmi szempontból aggályos, hogy a kért felhatalmazásban nincsen pontosan meghatározva az ellenőrzés tárgyát képező adatkör. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (1) bekezdése a) pontja szerint ugyanis banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a "rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan" megjelöli. A nyilatkozat tartalmából csak sejthető, hogy a Hivatal a vagyonbevallásban szerepeltetett adatok ellenőrzésére kér felhatalmazást, a nyilatkozat ilyen általános megfogalmazása azonban nem nyújt garanciát arra, hogy a Hivatal adatigénylése kizárólag csak az általa igényelhető adatkörre korlátozódik.

A vizsgálat keretében tájékoztatást kértem a Hivatal vezetőjétől, hogy a jogszabályi felhatalmazások alapján összesen mennyi vagyonnyilatkozatot kezelnek, ebből milyen arányt képviselnek a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok, továbbá hány esetben került sor ellenőrzési eljárás lefolytatására.

A hivatalvezető által megküldött kimutatások adatai szerint, a számítógépes rendszer 2004. október 31-i adatállományának megfelelően összesen 290149 vagyoni részre vonatkozó vagyonnyilatkozatot kezeltek a nyilvántartásukban, ebből 174632 volt a hozzátartozói vagyonnyilatkozat. A nagyszámú nyilatkozat és a tömeges adatkezelés mellett 2002. évben egy, 2003. évben kettő, 2004. évben kettő ellenőrzési eljárást folytatott le a Hivatal.

Az Avtv. 5. §-a szerint személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

A statisztikát szemlélve felmerül a kérdés: valóban ilyen kedvező a helyzet a közszférában a korrupció terén, vagy a bevezetett vagyonnyilatkozat intézménye nem érte el célját, ilyen formában alkalmatlan eszköz a korrupció elleni küzdelemben. Álláspontom szerint ez utóbbi problémával szembesülünk. Beigazolódni látszik hivatali elődöm, dr. Majtényi László álláspontja, melyet még a Ktv. 2001. évi módosítása és a vagyonnyilatkozat jogintézményének bevezetése előtt fejtett ki, mely szerint "kétséges, hogy a személyes adatok védelméhez fűződő jog ilyen súlyos korlátozása arányban állna az elérni kívánt céllal, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a széleskörű vagyonnyilatkozati kötelezettség szabályai az intelligens korrupció leleplezésére aligha alkalmas".

A Hivatal azáltal, hogy több százezer személy vagyonára vonatkozó személyes adatait tárolja, egyfajta készletező adatgyűjtést végez. Az Alkotmánybíróság 15/1991. (IV.13.) számú határozatában a célhoz kötöttség elvéből következően megállapította, hogy a meghatározott cél nélküli, "készletre" való adatgyűjtés és tárolás alkotmányellenes. A Hivatal valójában abból a célból tárolja sok ezer érintett adatait, hogy az esetlegesen kezdeményezett ellenőrzési eljárást lefolytathassa, és ezzel védje meg a közélet tisztaságát. Az elmúlt esztendőkben a Hivatal csak néhány eljárást folytatott le, és ebből a célból több százezer érintett vagyonnyilatkozatát kezelte, adataikat előre nyilvántartásba vette, holott annak valószínűsége, hogy velük szemben valaha bűncselekmény gyanúja merül fel, igen kicsi.

Úgy vélem, hogy a statisztika adatai, és a jogintézmény bevezetése óta eltelt évek gyakorlati tapasztalatai alapján felül kell vizsgálni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség jelenlegi rendszerét. Indokolt átgondolni, hogy több százezer személy adatainak a kezelésével megbízott nyilvántartó gépezet elérte-e a törvényben kitűzött célját, nevezetesen biztosítani tudja-e a közélet tisztaságát, alkalmas eszköze-e a korrupció megelőzésének. Felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi módon, ilyen széles körben kell-e kötelezni az állam szolgálatában állókat és hozzátartozóikat a vagyonbevallásra, ily módon korlátozva őket információs önrendelkezési jogukban.

Határozott álláspontom, hogy a hozzátartozók adatkezelési hozzájárulása ellentétes az adatvédelmi jog szerinti hozzájárulás fogalmával, hiszen ebben az esetben - a szelíd törvényi kényszer miatt - nem beszélhetünk önkéntességről, a nyilatkozat szabad elhatározáson alapuló megtételéről. Teljesen egyértelmű, hogy a Ktv. vonatkozó rendelkezése és a nyilatkozattételi formanyomtatvány tartalma csak az önkéntesség látszatát kelti.

A fentiekre figyelemmel, és az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 20. § (1) bekezdése és 25. §-a, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 23. § (2) bekezdése alapján az információs jogok érvényesülésének elősegítése érdekében az alábbi ajánlást teszem:

* Felkérem a belügyminisztert, hogy kezdeményezze a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását annak érdekében, hogy a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek hozzátartozói az információs önrendelkezési jogukat érdemben, szabadon gyakorolhassák.
* Javaslom a belügyminiszternek és az igazságügy-miniszternek, hogy tekintsék át a vagyonnyilatkozat intézményének eddigi tapasztalatait, eredményességét, és ennek tükrében mérlegeljék, hogy a közélet tisztaságának biztosítására szükség van-e sok ezer közszolga személyes adatainak központi gyűjtésére és tárolására.
* Felkérem a belügyminisztert, hogy a BM Közigazgatászervezési és Közszolgálati Hivatala által rendszeresített adatkezelési felhatalmazás tartalmának módosítása érdekében, illetve az eddig megtett, pontatlan tartalmú nyilatkozatok figyelmen kívül hagyására a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Budapest, 2005. március 29.
Dr. Péterfalvi Attila

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ADATVÉDELMI BIZTOS