Számilliárdok öt év alatt az államtól

2005.06.28. Piac & Profit

A miniszterelnök hétfői bejelentése szerint januártól 25-ről 20 százalékra csökken a felső áfakulcs, szélesednak az szja-sávok és lesz luxusadó (fél százalék) a 100 millió forintnál értékesebb ingatlanokra. A többi változás 2007-ben és 2008-ban indul. Ha akkor még szocialista-szabad demokrata kormány vezeti az országot.

Ahogyan azt a szombati pártrendezvényen is megelőlegezte, hétfőn a parlamentben Gyurcsány Ferenc mélyreható, több éven keresztül megvalósítandó adóreformot jelentett be.

A következőkben a Kormányszóvivő Iroda összeállítását olvashatják.

ÁFA
1. 2006. januárjától a forgalmi adó felső kulcsa 25%-ról 20%-ra csökken

A lakosság fogyasztásának felét kitevő termékek és szolgáltatások fogyasztói árát az ÁFA csökkentése 4%-kal mérsékli. Az árcsökkentés érinti többek között:
  • A villanyáramot
  • A benzint és a gázolajat
  • Az élelmiszerek közel harmadát (kávé, édesség, üdítők, ásványvíz stb.)
  • A lakásárakat, az építőipari szolgáltatások árait
  • A tartós fogyasztási cikkeket, a lakás berendezését
  • A háztartási felszereléseket
  • A mosó-tisztító szereket, a testápolási termékeket
  • A telefon és távközlési díjakat
  • Nem lesz olcsóbb a cigaretta, az alkohol és a gépkocsi, mert az ÁFA csökkenését ezeknél a termékeknél a jövedéki és a regisztrációs adó ellentételezi
  • Egyenlegében az ÁFA csökkentés 166 milliárd forinttal növeli a lakosság vásárlóerejét, ennyi bevételről mond le az állam az állampolgárok javára.

Személyi jövedelemadó

2. 2006-ban a személyi jövedelemadó felső kulcsa 38%-ról 36%-ra csökken, a 18%-os kulcs határa 1 500 ezer forintról 1 550 ezer forintra emelkedik
  • Tovább csökken az átlagos és az átlag alatti keresetek adóterhelése, de mérséklődik a magasabb jövedelmek terhe is. Az adófizetők többsége ma már a 18%-os adókulcs alá tartozó jövedelemmel rendelkezik, a magasabb jövedelműek pedig a jövő évtől az évi 1,55 millió forintot meghaladó jövedelemrészük után 2x18, vagyis 36%-os adót fizetnek.
  • Átalakul az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmény. A jövőben az adókedvezmény összege az állampolgár megtakarítását növeli, az APEH az éves adóbevallást követően az állampolgárok pénztári számlájára utalja.
  • A munkáltató által ma adómentesen adható juttatások együttes összege - az étkezési támogatás és utazási költségtérítés kivételével bruttó bér 15%-a, maximum évi 500 ezer forint lehet.
  • A családi adókedvezmény családi pótlékká történő átalakítása, illetve a három és több gyermekesek megmaradó adókedvezménye együttes hatásában 11 milliárd forinttal nagyobb támogatást jelent, ennyivel növeli a családok jövedelmét.
  • A családtámogatás átalakításának hatását, a kedvezmények változását is figyelembe véve jövőre egyenlegében 66 milliárd forinttal kisebb személyi jövedelemadót kell fizetnie az állampolgároknak.
3. 2007-ben újabb 150 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára.
  • 1,7 millió forint éves jövedelemig az állampolgárok 18%-os kulcs alapján fizetik adójukat.
  • Meghatározott betétösszegen felül 10%-os adót fizet a kamat és a tőzsdei árfolyamnyereség, s ezzel - a tartósan alacsony infláció mellett - valamennyi jövedelem adóterhet visel.
  • A változások egyenlegeként 30 milliárd forinttal csökken az állampolgárok adóterhe.
4. 2008-ban 200 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára
  • 1,9 millió forint éves jövedelemig az állampolgárok 18%-os kulcs alapján fizetik adójukat.
  • A már adóköteles kamatadó bevételeket is figyelembe véve egyenlegében újabb 30 milliárd forinttal csökken a személyi jövedelemadó teher.
5. 2009-ben 400 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára
  • 2,3 millió forint éves jövedelemig az állampolgárok 18%-os kulcs alapján fizetik adójukat. A várható béremeléseket is figyelembe véve az akkori átlagkeresetnek már egyetlen forintja sem fog a felső kulcs alapján adózni.
  • A személyi jövedelemadó terhek 84 milliárd forinttal csökkennek.
6. 2010-ben 700 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára
  • 3 millió forint éves jövedelemig, pontosabban ennek euróban kifejezett összegéig az állampolgárok 18%-os kulcs alapján fizetik adójukat. A várható béremeléseket is figyelembe véve már az átlagkeresetet 25%-kal meghaladó jövedelmeknek sem fog egyetlen forintja sem fog a felső kulcs alapján adózni.
  • Egységessé válik valamennyi jövedelem adóterhe
  • Az elkülönülten adózó jövedelmek mai 25%-os kulcsa 18%-ra csökken
  • A kamat és a tőzsdei árfolyamnyereség adója 18%-ra emelkedik
  • A változások együttes hatásaként a személyi jövedelemadó teher 141 milliárd forinttal csökken.

Társasági adó

7. 2006-ban 5 millió forint adóalapig 10%-ra csökken a társasági adókulcs
  • Ezt azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek alkalmazottaik után legalább a minimálbér kétszerese után fizetnek járulékot, és más adókedvezményt nem vesznek igénybe.
  • Az adóalap-kedvezmény 13 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások terheit.

IparÛzési adó - megszűnik

8. 2006-tól az iparűzési adó 100%-a lesz levonható a társasági adó alapjából
  • A mai 50% helyett a 100%-os levonás lehetősége azt jelenti, hogy a vállalkozásokat a kivetett 2%-os iparűzési adóból ténylegesen már csak 1,68% terheli, 0,32%-ot a költségvetés vállal magára.
  • A vállalkozások terhét mérsékli, hogy a külföldi telephelyen végzett tevékenységük származó adózott bevételüket kivehetik az iparűzési adó alapjukból.
  • Az intézkedések egyenlegükben 18 milliárd forinttal csökkentik a vállalkozások iparűzési adó terhét.
9. 2008-ban megszűnik az iparűzési adó
  • Átalakul a vállalkozások helyi adója, az iparűzési adó megszűnik. A mai 2%-os iparűzési adó 1%-os mértékét az önkormányzati finanszírozási reform részeként más helyi, csak a vállalkozásokat érintő adónem - ingatlan, nyereség, vagy szja alapú fejlesztési hozzájárulás - váltja fel.
  • A másik 1%-ot az önkormányzatok részére a költségvetés kompenzálja.
  • Az iparűzési adó megszűnése összességében 145 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások adóterhét.

Társadalombiztosítási járulékok

10. 2006. novemberében megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás
  • 2005. novemberében a mai 3 450 Ft-os tételes egészségügyi hozzájárulás összege 1 950 Ft-ra csökken, és 2006. novemberében megszűnik. Az intézkedés 65 milliárd forint tehercsökkenést jelent 2006-ban a vállalkozásoknak.
  • Az egészségügyi kiadásokhoz való méltányos hozzájárulás jegyében szélesedik a járulékalap, ami 23 milliárd forint többletbevételt eredménye
  • A munkáltató által biztosított természetbeni juttatások bruttó összege után kell fizetni a járulékot
  • Szigorúbbá válik a vállalatcsoporton belüli juttatások elszámolás
  • Kisösszegű kifizetések utáni járulékkötelezettség
  • Az intézkedések együttes hatásaként a munkáltatók járulékterhei 42 milliárd forinttal csökkennek.
11. 2007-ben 3 százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke
  • 29%-ról 26%-ra, 160 milliárd forinttal csökken a munkáltatók társadalombiztosítási járuléka
  • A tételes egészségügyi hozzájárulás előző év végi megszüntetése 2007-ben 80 milliárd forint megtakarítást jelent a vállalkozásoknak.
  • Együttesen 240 milliárd forinttal csökken a vállalkozások által fizetett társadalombiztosítási járulékok összege.
12. 2009-ben 2 százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke
  • A munkáltatók társadalombiztosítási járuléka 26%-ról 24%-ra mérséklődik, a béreket terhelő összes járulék mértéke (TB, szakképzési, munkáltatói) a mai 33,5%-ról 28,5%-ra csökken.
  • A 2009. évi intézkedés 110 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások terheit.

Luxusadó

13. 2006-tól külön adó terheli a nagy értékű, luxus ingatlanokat
  • A 100 millió forint forgalmi érték feletti ingatlanok után a 100 millió forint feletti rész 0,5%-ának megfelelő összegű éves adót kell fizetni. Az önkormányzatok különösen indokolt esetben méltányosságból az adó 20%-áig biztosíthatnak kedvezményt.
  • Az új adó mintegy 5 milliárd forint többletterhet jelent az ilyen ingatlanok tulajdonosainak. A bevételt az önkormányzatok kapják.
  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
KÖZTERHEK