Monitor előtt, ellenőrizhetetlenül

2001.06.15. Népszabadság

Ellenőrizhetetlen a képernyő előtti munkavégzés egészségügyi és biztonsági követelményeiről született rendelet.

Az első tapasztalatok azt jelzik, hogy például a napi hatórás munkaidő és az óránkénti tízperces pihenőidő megtartásában sem a munkaadó, sem a dolgozó nem érdekelt.

Csaknem másfél éve, 2000. január 1-jén lépett hatályba a munkavédelmi törvényt kiegészítő, a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet. Becslések szerint több mint háromszázezer számítógéppel dolgozó munkavállalót érint közvetlenül a rendelet, amelynek megtartását az ÁNTSZ munkatársai ellenőrzik. A jogszabály szerint összesen hat órán át lehet a monitort figyelni, s azt is csak úgy, hogy óránként össze nem vonható, tízperces szünetet kell tartani. A jogszabály kidolgozói - neves munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szakemberek - azt állítják: a rendelet megalkotását nem az egészségügyi fenyegetettség, hanem az uniós irányelvek indokolták. A csökkentett sugárzású monitorok ugyanis ma már nem jelentenek semmiféle veszélyt. A hatórás munkaidő megállapításakor az vezette a szakembereket, hogy ennél tovább képtelen összpontosítani az ember.

A szakértők mindazonáltal úgy vélik: a rendelet megtartásának ellenőrzése szinte lehetetlen. Az ÁNTSZ-nek a fővárosban például alig harminc munkatársa foglalkozik azzal, hogy a különböző profilú vállalkozások megfelelnek-e a biztonságos munkavégzés feltételeinek. A munkáltatónak nem érdeke az ergonómiai szempontokat figyelembe vevő munkahely kialakítása, mert alkalmazottjának esetleges megbetegedése anyagilag nem érinti.

A számítógéppel dolgozók munkakörülményeinek vizsgálatából ugyanakkor már eddig is kiderült, hogy sokan panaszkodnak idegrendszeri kifáradásra, a fájdalomszintet is elérő mozgásszervi betegségre. Gyakori a derék-, a hát- és a vállfájás. Az egészségügyi problémákatugyancsak az ÁNTSZ szakemberei szerint a nem megfelelő bútorzat, a nem elegendő világítás vagy a rosszul beállított klímaberendezés okozza.

A Szemészeti Szakmai Kollégium óvatosabb, hiszen állásfoglalásuk szerint egyes esetekben szükség van arra, hogy a képernyő előtt dolgozók bifokális, vagy úgynevezett progresszív szemüveget viseljenek — mondta el érdeklődésünkre dr. Németh János, a Semmelweis Egyetem I. Számú Szemészeti Klinikájának docense, a testület titkára. Korábban vita volt arról, hogy e speciális szemüveg költségeit áruk ötezertől akár több százezer forintig terjedhet kinek kellene viselnie. A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999-es rendelet szerint a képernyő éles látásához szükséges szemüveggel a munkáltatónak kell ellátnia a munkavállalót. Hogy erre kinek van szüksége, azt szemészeti szakvizsgálatnak kell eldöntenie; a látásvizsgálatra a munkaadók kötelesek elküldeni dolgozóikat.

A képernyők előtt használatos szemüveg viselése elsősorban az idősebbeknek okozhat gondot, akik esetleg más szemüveget kénytelenek hordani olvasáshoz és a távollátáshoz — mondta Németh János. A szemészdocens szerint a másik veszélyeztetett csoportot azok jelenthetik, akiknél a feszült figyelemmel járó munkánál zavaró hatások léphetnek fel valamilyen rejtett fénytörési hiba miatt. Azok is speciális szemüveg viselésére kényszerülhetnek, akik könnytermelési zavarral küszködnek.

A tisztiorvosi szolgálat illetékesei egyébként felhívták a figyelmet arra, hogy bár a csökkentett munkaidő bevezetésének határideje a 2000. év első napja volt, a képernyős munkavégzés jelentős anyagi áldozatot is igénylő ergonómiai feltételeit a jövő év végéig kell megteremteni a munkahelyeken. Szigorúbb ellenőrzésre is csak 2003. január elseje után kerül sor.