Ipari minták nemzetközi lajstromozása

2006.05.18. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

Az EP szerdán konzultációs eljárásban jóváhagyta az EU-nak az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló hágai megállapodás genfi szövegéhez való csatlakozását.

A két ezzel foglalkozó jelentést Michel Rocard (szocialista, francia) készítette. Õ azt javasolta, a parlament változtatás nélkül fogadja el a bizottság által javasolt szöveget. Így történt.

A formatervezési minta egy terméknek vagy a termék egy részének külső megjelenése, amelyet a rajzolata, a körvonalai, a színei, a formája, a felülete, az anyagai és a díszítése eredményez.. A formatervezési mintaoltalom ösztönzi az innovációt és a termékfejlesztést, valamint a gyártási eljárásba való befektetést.

Az EU-ban azoknak a tervezőknek, akik formatervezési mintaoltalmi jogukat szeretnék kihasználni, három lehetőségük van. Választhatják a nemzeti szintű lajstromozást, amely az érintett ország területén nyújt számukra védelmet, vagy dönthetnek úgy, hogy közösségi lajstromozást kérnek. A harmadik eset, hogy az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló hágai megállapodás keretében a WIPO Nemzetközi Irodájához nyújtanak be kérelmet. Ez alkalmas arra, hogy a formatervezési minta egy egyszerű „nemzetközi” letéttel számos országban oltalmat kapjon.

A hágai rendszer alapja az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló hágai megállapodás. E megállapodást három különböző szöveg hozta létre: az 1934-es londoni, az 1960-as hágai és az 1999-es genfi. A szerződő felek dönthetnek úgy, hogy csak egy, kettő vagy mindhárom szöveghez csatlakoznak. A hágai unió tagja jelenleg 42 állam, köztük 12 EU-tag (Belgium, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Szlovénia). Küzülük öt - Észtország, Lettország, Magyarország, Spanyolország és Szlovénia - tagja a genfi szövegnek is.

A genfi szöveg 1999-es elfogadásának két célja volt: a hágai rendszer vonzóbbá tétele a pályázók számára és a rendszer új tagokra való kiterjesztése, valamint kapcsolat létrehozása a nemzetközi lajstromozási rendszer és a regionális rendszerek között, gondoskodva arról, hogy kormányközi szervezetek is csatlakozhassanak a szöveghez.

A második célkitűzés alapján csatlakozhat az EU is. A jelentés szerint ez lehetővé tenné az uniós polgárok és vállalkozások számára, „hogy a nemzetközi rendszert válasszák, nem csak a szerződő államokban működő rendszereket. Ezen kívül az EU ipara ezáltal az unióban egyetlen nemzetközi oltalom iránti kérelmet használhatna formatervezési mintái számára a közösségi formatervezési minták rendszerében, valamint az 1999-es genfi szöveghez csatlakozott felek területén, az EU-n belül és kívül egyaránt.”

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT