Júniusi AB döntések: esküdtszék, kényszerbérlet, lejegyzés

2006.06.16. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság határozata alapján ismét az Országos Választási Bizottság elé kerül az esküdtszék bevezetésére irányuló népszavazási kezdeményezés. Az alkot­mánybírák szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet keletke­zett annak következtében, hogy az Országgyűlés nem állapította meg teljes körűen a kényszer­bérlettel terhelt lakások esetében a tulajdonjog védelmét biztosító garanciá­lis rendel­kezéseket.

Jogalkotói feladatának el­mulasztásával ugyancsak alkotmányel­lenes helyzetet idézett elő a törvényhozás azáltal, hogy a kisajátítás egyik sajátos formájának, az úgynevezett lejegyzésnek a szabályozásakor nem teremtette meg az alkotmányos követelmények érvényesülését biztosító törvényi felté­teleket. Mindkét esetben 2007. június 30-ig kell a parlamentnek eleget tennie jogalkotói feladatának.

Népszavazási kezdeményezés az esküdtszékről
329/H/2006. AB határozat

Az Alkotmánybíróság június 12-én megsemmisítette az Országos Választási Bizott­ság 43/2005. (XII. 1.) OVB határozatát és az Országos Választási Bizottságot új eljá­rásra utasította. A Magyarországi Kisebbségek Pártja országos népszavazási kezde­ményezésének aláírásgyűjtő ívén a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaságban a büntető ügyekben eljáró első fokú bíróságok ítéle­tüket megelőzően a vádlott kérésére a bűnösség vagy ártatlanság kérdésében hat természetes személyből álló esküdtszék döntését kikérje, amely döntés kötelező az ítélkező bíróra?” Az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitele­sítését, mert a kérdés alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy az Ország­gyűlésre milyen tartalmú jogalkotási kötelezettség hárul. Az Alkotmánybíróság eljá­rása során észlelte, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdésben nyelvtani hiba van: az összetett mondat egyik részében a többes számú alanyhoz („bíróságok”) egyes számú állítmány („kikérje”) kapcsolódik. Ezzel együtt úgy foglalt állást, hogy a kér­dés megfelel az egyértelműség követelményének, véleménynyilvánító népszava­zás esetén a jogalkotó meg tudná ítélni a választópol­gárok állásfoglalását.

Nem égett meg a tűzvédelmi törvény
586/B/1998. AB határozat

Az Alkotmánybíróság június 12-én hozott határozatában – Bihari Mihály különvé­leményével – elutasította a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltó­ságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint a tűzvédelmi bírságról szóló 1998-as kormányrendelet ellen benyújtott indítványokat. Az Alkotmánybíróság elnöke kü­lönvéleményében kifejtette: a tűzvédelmi hozzájárulás megfizetésére vonatkozó ren­delkezések alkotmányellenességét a testületnek azon az alapon kellett volna megál­lapítania, hogy ezek a szabályok kizárólagos törvényhozási tárgykörbe tartoznak, és így kormányrendeleti szabályozásuk ellentétes az alkotmánnyal.

A kényszerbérlettel terhelt lakások tulajdonjogi védelme
173/B/1998. AB határozat

Az Alkotmánybíróság június 12-én hozott határozatában megállapította: az alkot­mány 13. § (1) bekezdésében biztosított, a tulajdonhoz való jogot sértő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet keletkezett annak következtében, hogy az Országgyűlés a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonat­kozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 85. §-ában írt, kényszer­bérlettel terhelt lakások esetében a tulajdonjog védelmét biztosító garanciális rendel­kezéseket nem teljes körűen állapította meg. Az Alkotmánybíróság felhívta az Or­szággyűlést, hogy szabályozási feladatának 2007. június 30-ig tegyen eleget. Az al­kotmánybírák álláspontja szerint a kényszerbérlettel terhelt lakóingatlan tulajdono­sok az 1993-as törvény hatálybalépését követően is bizonytalan helyzetben maradtak, mert a szabályozás hiányosságából következően nem kiszámítható, mennyi idő múlva kerülhet sor a kényszerbérlet megszüntetésére, valamint a tulajdonos to­vábbra sem dönthetett szabadon az ingatlan használatáról és hasznosításáról.

A lejegyzés mint a kisajátítás egyik formája
886/B/1997. AB határozat

Az Alkotmánybíróság június 12-én – Paczolay Péter alkotmánybíró különvélemé­nyével – úgy foglalt állást, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 27. § (1) bekezdése és (3) bekezdésének második mondata alkotmányellenes, ezért azokat 2007. június 30-i hatállyal megsemmisíti. A testület – hivatalból eljárva – azt is megállapította: az Országgyűlés jogalkotói feladatának el­mulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy a kiszolgáló- és lakóút céljára történő lejegyzés szabályozásakor nem teremtette meg az alkotmány 13. § (2) bekezdésében foglalt követelmények érvényesülését biztosító törvényi felté­teleket. Az Országgyűlés jogalkotói feladatának 2007. június 30-ig köteles eleget tenni. Az alkotmány 13. § (2) bekezdésében szabályozott kisajátítás jogintézményé­nek lényege az, hogy a törvényben, önkormányzati rendeletben meghatározott köz­érdeket érvényesítő hatóság csak végső soron vonhatja el a tulajdont a teljes és azon­nali kártalanítás fejében; csak akkor, ha a meghatározott közérdek megvalósítása másképp nem lehetséges. A támadott jogszabály alapján viszont az önkormányzat­nak és a végrehajtó építésügyi hatóságnak nem kötelezettsége más megoldást keresni a közérdek megvalósítása érdekében, il­letve ha talál más megoldást, nem köteles azt alkalmazni. Minderre tekintettel az Al­kotmánybíróság megállapította: a tör­vény 27. § (1) bekezdése ellentétes az alaptörvény 13. § (2) bekezdésében foglalt, a kisajátítás kivételességéből fakadó kö­vetelményekkel. Az alkotmánybírák arra is felhívták a figyelmet, hogy a jogalkotónak az alkotmány 13. § (2) bekezdésében fog­lalt azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás kö­vetelményének teljesítése végett úgy kell szabályoz­nia a közigazgatási hatósági eljá­rást, hogy a lejegyzést elszenvedő ere­deti tulajdonos a részére megállapított teljes kártalanítás összegét legkésőbb a másik fél tulajdon­szerzésével, azaz a földhivatali bejegyzéssel egyidejűleg megkapja.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG