Egy tizenhat éve létező, mégis alig ismert adófajta

2006.08. 9. Magyar Hírlap Online

Mint minden nyáron, most is revelációként hatott a sajtó felfedezése, hogy adót kell fizetni azért is, ha egy barátot vendégül látunk üdülőnkben. Ám az erről szóló törvény olyannyira ellentmondásos és ellenőrizhetetlen, hogy nem csoda, ha sokan úgy vélik, ilyen jogszabály nincs is.

Minden szezonban rácsodálkozik a hazai közvélemény arra, hogy napi pár száz forint idegenforgalmi adót (a Balatonnál a német vendégek miatt kurtaxaként emlegetik) kell fizetni az üdülőingatlanaikban megszálló, nem fizető vendégek után is, pedig a kötelezettség a rendszerváltás, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény elfogadása óta érvényben van. Most a zamárdi önkormányzati revizorok razziája irányította a figyelmet a kurtaxára és arra: sok üdülőtulajdonosnak fogalma sincs arról, hogy az idegenforgalmi adó (ifa) másik tételén – az ingatlan nagyságától függő évi négyzetméterenkénti kilencszáz forinton – kívül ezt is fizetnie kell. Vendége helyett is, ha nem akarja vele kifizettetni, mert alapesetben a törvény erre, vagyis az adó beszedésére kötelezi a házigazdát (a lakássá minősített ingatlanokban élő állandó lakosoknak és vendégeiknek nem kell adót fizetniük).

A feketézőkre találták ki

Magánszálláshelyeken nem vizsgálódhat az adóhivatal, csak más hatóságokkal, például a rendőrséggel együtt üthet rajta a szállásadókon. A kurtaxamulasztók ellen ilyen módszert nem szokás bevetni, pedig utólag gyakorlatilag lehetetlen rábizonyítani valakire, hogy nem "adómentes" vendégei voltak. Az adót igazából arra találták ki, hogy azok a Zimmer Ferik is fizessenek valamit, akik nem vallják be jövedelmeiket. Az önkormányzatok úgy érvelnek, hogy ha a barátok után nem kellene adót fizetni, akkor azokat sehogy sem tudnák elkapni, akik feketén adják ki szobáikat. Erre példa az az egri eset, amikor valaki bejelentette, hogy Németországból érkező rokonai után szeretné befizetni az idegenforgalmi adót, később kiderült, hogy nem is rokonok voltak, de az önkormányzat örült, hogy a vendéglátó legalább fizetett utánuk.

A bizonyítás nehézségei

Revizor legyen a talpán, aki meg tudja állapítani, hogy egy balatoni víkendház kertjében vacsorázó társaságból ki tartozik az adófizetéstől mentesített körbe: a tulajdonos unokatestvére például nem, ám jegyese igen, noha a jegyességről nem létezik igazolás, így egy barát vagy barátnő ilyenkor villámgyorsan menyasszonnyá vagy vőlegénnyé avanzsálhat (főleg, ha van nála gyűrű). Az ifabeszedés és a mentességigazolás zűrössége miatt Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos 2005 tavaszán – egy állampolgár panasza nyomán – javasolta a pénzügyminiszternek az eljárási szabályok módosítását, tisztázását .

Ösztönzött önkéntesség

Az állam a vendégéjszakák után fizetendő ifa minden forintjához kettőt hozzátesz, tehát az önkormányzatoknak háromszoros veszteség, ha nem sikerül behajtaniuk, ami jár nekik. Ennek kellene önkéntes fizetésre ösztönöznie az adóról mit sem tudó vagy azt szándékosan nem fizető ingatlantulajdonosokat is, hiszen nekik is érdekük, hogy településük fejlődjön.

Az önkormányzatok 2005-től a vendégéjszakákhoz igazodó adómértéket saját döntésük alapján – a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan – maximum az inflációval növelhetik. Azonban lehet olyan település, amelyik alacsonyabb szinten tartja az adót, mert így a szálláshelyek olcsóbbak, versenyképesebbek, és több vendéget csábítanak.

Az önkormányzatok az idei tervek szerint országosan összesen 394 milliárd forintot szednek be helyi adó címén, ebből a legnagyobb tétel az iparűzési adó, amely a becslések szerint 333 milliárd forintot tesz ki az idén. A maradék hatvanmilliárd forinton osztozik a kommunális, a telek-, az építmény és az idegenforgalmi adó.

Akik ingyen vendégeskedhetnek
  • 18 éven aluli gyerek
  • 70 éven felüli felnőtt
  • házastárs, az ő testvére és egyenes ágbeli rokonai (például após, anyós)
  • egyenes ágbeli rokon és házastársa
  • örökbe fogadott, mostoha- és neveltgyermek
  • örökbe fogadó-, mostoha- és nevelőszülő
  • testvér és házastársa
  • élettárs, jegyes
  • a településen lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője (például a szomszéd)
  • akit munkája a településhez köt (például vállalkozó vagy munkavállaló)
  • az üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetve hozzátartozója
  • egészségügyi, szociális intézményben ellátott személy
  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS