Az esélyegyenlőség európai éve lendületet adhat a sokféleségről szóló vitának

2007.01.24. Jogi Fórum / Európai Bizottság

Mától már honlappal is rendelkezik az esélyegyenlőség európai éve („Esélyegyenlőség Mindenki Számára” Európai Év 2007), melyet január 30-án Berlinben az idén először megrendezésre kerülő „egyenlőség csúcstalálkozó” keretében indítanak útjára.

A honlapon közzétették egy hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemmel kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét. Az európai év előkészítésének részeként végzett felmérésből kiderül, hogy az európai polgárok több mint fele (51%-a) gondolja úgy, hogy országában nem tettek meg mindent a diszkrimináció leküzdéséért, a válaszadók nagy többsége (64%-a) szerint pedig a hátrányos megkülönböztetés széles körben elterjedt jelenség. Általában véve az eredmény megerősíti, hogy az európai polgárok változást szeretnének, jelentős többségük támogatná azokat az intézkedéseket, melyek előmozdítanák az esélyegyenlőséget a foglalkoztatás minden területén.

Vladimír ©pidla, az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa a következőket nyilatkozta: „A mostani közvélemény-kutatás eredménye azt a világos üzenetet hordozza, hogy az európaiak véleménye szerint a hátrányos megkülönböztetés továbbra is mindennapos jelenség, ezért akár szigorúbb intézkedésekre is készek az előítéletek, a türelmetlenség és az egyenlőtlenség leküzdése érdekében. Bízom abban, hogy az esélyegyenlőség 2007-es európai éve élénk vitát gerjeszt a sokféleségről, új ösztönzést adva ezzel a diszkrimináció hatékony leküzdéséhez.”

A felmérésből kiderül, hogy az EU-ban egyelőre viszonylag alacsony fokú a hatályos diszkriminációellenes jogszabályok ismertsége: a polgároknak mindössze egyharmada nyilatkozott úgy, hogy tisztában van azzal, milyen jogok illetnék meg abban az esetben, ha hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás áldozatává válna neme, etnikai vagy faji hovatartozása, életkora, szexuális irányultsága, fogyatékossága, vallása vagy meggyőződése miatt. Az európai év fő célja éppen ezért tájékoztatni a polgárokat a megkülönböztetés-mentességhez és az egyenlő bánásmódhoz való jogukról, illetve előmozdítani a mindenkit megillető esélyegyenlőség ügyét és üdvözölni a sokféleség előnyeit.

A polgárok hatékony megszólítása érdekében a kampány számos helyszínen zajlik majd egyszerre, több száz helyi, regionális és országos program megrendezésével. Ezek között lesznek olyan projektek is, mint a munkahelyi esélyegyenlőség megteremtésében és a hátrányos megkülönböztetés leküzdésében valóban élen járó magán és állami tulajdonban lévő vállalatok kitüntetése, iskolai fogalmazásversenyek a tisztelet és tolerancia témakörében vagy újságírói továbbképzések a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem terén.

Az eseményekbe bekapcsolódnak azok a személyek és szervezetetek, akiknek vagy amelyeknek leginkább szívügye a kampány sikeressége: szakszervezetek, munkáltatók, nem kormányzati szervezetek, ifjúsági csoportok, az egyenlőtlen bánásmód áldozatait képviselő szervezetek, valamint a helyi és regionális hatóságok. A decentralizált jelleg megengedi, hogy a rendezvények az esélyegyenlőség évét követően is folytatódjanak, tartóssá téve az általuk gyakorolt hatást az adott helyszínen.

A közvélemény-kutatási kérdésekre adott válaszok igen eltérőek voltak az egyes tagállamokban, legfontosabb üzenetük azonban az, hogy a válaszadók szerint (64%) országukban igen gyakori a hátrányos megkülönböztetés, és jónak tartanák, ha ez megváltozna. Az európaiak jelentős többsége úgy gondolja, hogy saját társadalmában hátrányt jelent, ha valaki fogyatékkal élő (79%), roma (77%), elmúlt ötven éves (69%) vagy valamelyik etnikai csoport tagja (62%).

Ugyanakkor négy kivételével az összes tagállamban a többség úgy gondolja, hogy a lakosság többi részétől különböző etnikai csoport tagjai gazdagítják a nemzeti kultúrát. A megkérdezettek túlnyomó többsége szívesen látna több nőt a vezetői (77%) és a parlamenti képviselői posztokon (72%). Sokan úgy vélik, hogy a munkahelyeken több fogyatékkal élőre (74%) és több ötven év fölöttire (72%) lenne szükség.

Az európaiak szerint a fogyatékosság és az előrehaladott kor az a két fő tényező, amelyek leginkább hátrányt jelentenek az álláskeresésben. Tíz válaszadóból közel nyolc érzi úgy, hogy az azonos végzettségűek közül az ötvenéves vagy annál idősebb, illetve fogyatékkal élő személyeket kevesebb eséllyel alkalmazzák vagy léptetik elő, mint az ötven évnél fiatalabbakat, illetve az egészségeseket. Számos válaszadó (68%) gondolja úgy, hogy a nőket családi kötelmeik akadályozzák a vezetői poszthoz jutásban. Ezt a nézetet különösen Spanyolországban és Németországban képviselték (mindkét országban a megkérdezettek 76%-a).

Az esélyegyenlőség európai évének honlapja az egész év során fontos kommunikációs eszközként szolgál, naprakész információkat nyújt a polgárok által látogatható rendezvényekről, ösztönöző támogatást nyújtva ily módon a különböző tevékenységekhez és elősegítve a kapcsolatépítést. Az európai év hosszú távú hatását biztosítandó, az EU új foglalkoztatási és szolidaritási programja, a PROGRESS, mely a 2007 és 2013 közti időszak tevékenységeit finanszírozza, fel kíván karolni néhányat az év során kidolgozott legjobb ötletek közül. Az európai év új stratégiái, új ötletei és új impulzusai segíteni fogják az EU erőfeszítéseit az egyenlőség és diszkriminációmentesség területén.

Az európai év egyik legfontosabb kezdeményezése a jövő héten Berlinben megrendezésre kerülő – évindítónak szánt – „egyenlőség csúcstalálkozó”, melyen EU-vezetők, esélyegyenlőségi miniszterek és a civil társadalom magas rangú képviselői ülnek le egy asztalhoz.

  • kapcsolódó anyagok
ESÉLYEGYENLŐSÉG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
KISEBBSÉGI JOGOK