Az Európai Közösségek Bíróságának munkaprogramja (2007. március 5. – március 16.)

2007.03. 8. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

Az elkövetkező két hétben változatos ügyeket tárgyal az EKB: adójogi, szerencsejáték-reklámmal kapcsolatos és a határőrizeti ügynökség felállításával kapcsolatos eljárás egyaránt szerepel köztük.

Meilicke és társai (C-292/04)

A március 5-től március 9-ig tartó munkahét kezdetén, március 6-án, kedden a Bíróság kiadja a Meilicke és társai (C-292/04) ügyben hozott ítéletét. A bonyolult adójogi ügy fő kérdése, hogy különbséget lehet-e tenni a belföldről, illetve egy más uniós tagállamból származó osztalék között a jövedelem-adótörvény alapján alkalmazandó adójóváírás tekintetében? Az ügy tisztázását késleltette Tizzano főtanácsnok, aki 2005. november 10-én megtett indítványában úgy vélte, hogy a kérdéses német adójogi szabályozás ellentétes a közösségi joggal, javasolva egyúttal az ítélet időbeli hatályának korlátozását is. Az időközben az Európai Bíróság bírájává kinevezett Tizzano főtanácsnokot az ügyben felváltó Stix-Hackl főtanácsnok 2006. október 5-én megtett indítványában viszont ellenkezőleg vélekedett, mert szerinte Németország nem tudta bizonyítani, hogy az ítélet következményeként súlyos gazdasági hátrányok érnék.

Placanica Palazzese és Sorricchio egyesített ügyek (C-338/04 C-359/04 és C-360/04)

A nyilvánosság számára e napon lesz elérhető a Placanica, Palazzese és Sorricchio egyesített ügyekben (C-338/04 C-359/04 és C-360/04) hozott ítélet. A fenti büntetőügyekben eljáró olasz bíróságok előzetes döntéshozatali eljárás keretében azt kérdezik az Európai Bíróságtól, hogy a szabad letelepedés és szabad szolgáltatásnyújtás elve megengedi-e az említett személyek büntetőjogi üldözését, és általában, a korábbi, ezen elvekkel ellentétes szabályozási környezet meghatározott ideig való fenntartása, a közösségi joggal végső soron ellentétben kiadott koncessziók vissza nem vonása összeegyeztethető-e az említett elvekkel.

Az Európai Bíróság ítélete a kérdéseket feltevő egyik perbíróság szerint azért is különösen szükséges, mivel az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata, illetve a Suprema Corte di Cassazione (az olasz semmítőszék) legutóbbi határozatai a feltett kérdések tekintetében eltérően értelmezik a szabad letelepedés és szabad szolgáltatásnyújtás elvét. Dámaso Ruiz-Jarabo Colomer főtanácsnok 2006. május 16-án megtett indítványában úgy vélte, hogy az olasz szabályozási környezet nincs összhangban a szabad letelepedés és szabad szolgáltatásnyújtás elvével.

Test Claimants in the Thin Cap Group Litigation (C-524/04)

A következő, március 12-től március 16-ig tartó munkahét során a Bíróság 2007. március 13-án, kedden hirdeti ki a Test Claimants in the Thin Cap Group Litigation ügy (C-524/04) ítéletét. Jelen ügy felperesei olyan vállalatcsoportok (pl. Lafarge, Volvo, Pepsi valamint), amelyek azon (Egyesült Királyságbeli) adójogi szabályozás közösségi joggal való összhangját vitatják, amelynek célja a vállalatcsoporton belüli hitelfelvétel és -törlesztés költségei a társasági adóalapból történő levonhatóságának korlátozása.

A felperesek mindegyikének vannak leányvállalatai az Egyesült Királyságban, de a végső anyavállalat vagy egy másik EU-tagállamban (Lafarge és Volvo), vagy EU-n kívüli tagállamban (Pepsi és Caterpillar) rezidens, ezen utóbbi esetekben azonban mindig vannak a vállalatcsoportnak az Egyesült Királyságon kívüli EU-tagállamokban rezidens más vállalkozásai is. Minden esetben egy Egyesült Királyságbeli leányvállalat hitel-megállapodást kötött az e leányvállalatot is magában foglaló vállalatcsoportnak egy, az Egyesült Királyságon kívüli EU-tagállamban rezidens tagjával. Az 1995-ben hatályos adójogszabályok értelmében a vállalatcsoporton belüli hitelnyújtással összefüggő kamatfizetéseket adóköteles kifizetésként kell kezelni. Abban az esetben azonban, ha mind a hitelező, mind pedig az adós vállalat az Egyesült Királyság társasági adótörvényének hatálya alá tartozik, úgy a kamatfizetések mentesülnek az adókötelezettség alól.

A felperesek az angol bíróságok előtt azon adóhátrányok megtérítését követelik, amelyeket az említett megkülönböztetés miatt szenvedtek el, azt állítva, hogy az adómentességnek fenti korlátozása ellentétes a letelepedés szabadságára és a tőke szabad áramlására vonatkozó közösségi rendelkezésekkel.

Unibet (London) Ltd és Unibet (International) Ltd kontra Justitiekanstler (SV) (C-432/05)

Ítélethirdetésre kerül sor az Unibet (London) Ltd és Unibet (International) Ltd (együtt: Unibet) kontra Justitiekanstler (SV) ügyben is (C-432/05), melynek tárgya a Svédországban nem engedélyezett vagy nem Svédországban szervezett szerencsejátékok reklámozásának tilalma a közösségi jog hatékony érvényesülése elvének tükrében.

Az ügyben alsóbb fokon eljáró svéd bíróságok elutasították az Unibet keresetének megvizsgálását, mivel álláspontjuk szerint a svéd jog nem ad lehetőséget olyan keresetek indítására, melyek kizárólagos célja egy nemzeti jogszabály közösségi joggal való összhangjának megállapítása.

Az ügyben végső fokon eljáró svéd semmítőszék előzetes döntéshozatali eljárás keretében azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a nemzeti jogszabály közösségi joggal való összhangjának megállapítása iránti keresetek lehetőségének svéd jog szerinti kizárása összhangban van-e azzal a közösségi jogi követelménnyel, mely szerint a nemzeti eljárási jogszabályoknak az egyének közösségi jogból eredő jogainak hatékony jogvédelmet kell biztosítaniuk.

Egyesült Királyság kontra Tanács (C-77/05)

Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséget, melynek székhelye Varsóban van, a 2007/2004/EK tanácsi rendelettel hozták létre az Európai Unió azon tagállamai, amelyek magukra nézve kötelezőnek ismerik el a schengeni vívmányokat, valamint az EK-Szerződésnek a vízumokra, menekültügyre, bevándorlásra és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikákra vonatkozó rendelkezéseit.

Nagy-Britannia nem tartozik ezen államok közé, de eseti alapon jelezheti részvételi szándékát az említett területeken hozandó jogi aktusok elfogadásában, a döntéshozatalt azonban nem blokkolhatja, és bármely teljes jogon részt vevő tagállam vétót emelhet az Egyesült Királyság részvétele ellen.

Keresetében az Egyesült Királyság azt állítja, hogy az ügynökség felállításáról szóló rendelet elfogadásában való részvételi lehetőséget annak ellenére tagadták meg tőle, hogy a fent említett jegyzőkönyvek alapján és azoknak megfelelően jelezte részvételi szándékát. A határ-együttműködési ügynökségről szóló rendelet megsemmisítését az Egyesült Királyság azon az alapon kéri, hogy annak elfogadásából való kizárása lényeges eljárási szabály megsértésnek és/vagy az EK Szerződés megsértésének minősül.

British Airways kontra Bizottság (C-95/04)

2007. március 15-én, csütörtökön kerül kihirdetésre a British Airways kontra Bizottság (C-95/04) ügy ítélete, melynek tárgya az Elsőfokú Bíróság egy 2003. december 17-i ítélete (T-219/99 British Airways kontra Bizottság) elleni fellebbezés, amely ítéletben az Elsőfokú Bíróság fenntartotta azon határozat érvényességét, amelyben a Bizottság a légiutazási-szolgáltatások piacán a British Airways gazdasági erőfölénnyel való visszaélését állapította meg, és amellyel 6,8 millió eurós bírságot szabott ki a légitársaságra.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA