Magyarország sok pénzt kér az EU-tól géptámogatásra

2007.03.22. BruxInfo

Az uniós tagállamok az Európai Parlament zsarolásának engedve hétfőn lényegében visszatáncoltak attól a javaslattól, amely lehetővé tette volna a közvetlen jövedelemtámogatások egy részének vidékfejlesztésre történő önkéntes átcsoportosítását.

A mezőgazdasági miniszterek hétfőn egyhangúlag úgy döntöttek, hogy csak az a két tagállam, Nagy-Britannia és Portugália élhessen az önkéntes moduláció lehetőségével, amelyek már eddig is alkalmazták ezt a rendszert. A Tanács és a Bizottság ezzel gyakorlatilag kapitulált az Európai Parlament előtt, amely azért vetette el az önkéntes moduláció lehetőségét, mert az véleménye szerint tagországról-tagországra eltérő mértékű forrásátcsoportosítást és ezáltal egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtett volna, ráadásul hozzájárult volna a közös agrárpolitika tagállami hatáskörbe való átutalásához. Az EP ezért költségvetési jogkörével érve zárolta az idei vidékfejlesztési pénzek 20 százalékát, mintegy a falhoz állítva a tagállamokat.

A hétfői döntés elsősorban Mariann Fischer Boel agrárbiztos számára kudarc, aki lehetőleg minél több pénzt szeretne átcsoportosítani a KAP direkt támogatásokat is magába foglaló első pilléréből a vidékfejlesztésre. A dán biztos az ülést követő sajtótájékoztatón ugyanakkor jelezte, hogy nem adja fel tervét és reméli, hogy az agrárpolitika jövőre esedékes egészségügyi felülvizsgálata során el tudja majd érni, hogy még 2013 előtt a jelenlege elfogadott 5 százalékosnál a közvetlen jövedelemtámogatások nagyobb arányát lehet majd vidékfejlesztésre fordítani.

Gráf József mezőgazdasági miniszter a BruxInfo kérdésére úgy vélekedett, hogy Magyarország számára 2013-ig nem releváns a moduláció kérdése, hiszen a hazai gazdáknak járó közvetlen kifizetések csak 2011-ben érik el a régi tagállamok szintjét és a magyar mezőgazdaságban a nagy elmaradás miatt az első, hagyományos tengely fejlesztése élvez elsőbbséget. A miniszterek ugyanakkor egy nyilatkozatot is elfogadtak, amely szerint a moduláció is az egészségügyi felülvizsgálat részét képezi majd.

Gráf elmondta, hogy a nemrég benyújtott magyar vidékfejlesztési tervben másoktól eltérően nagy támogatási arány, a források 47 százaléka jut az első tengelyre, de ezt a mezőgazdasági főigazgatóság már el is fogadta, igaz ez még nem egyenlő a végleges bizottsági rábólintással. Ez azt jelenti, hogy hazánk a géppark bővítéséhez és modernizálásához is nagy összegeket vehet majd igénybe és ezek megvásárlásába maximum 25 százalékig beszáll majd az EU is. Már csak akörül folyik a vita, hogy az uniós társfinanszírozás gabonakombájnok és nagy erőgépek beszerzéséhez is igénybe vehető lesz-e – tette hozzá a miniszter.

Gráf kedvező jelnek mondta, hogy lekerült a miniszteri ülés napirendjéről a kukoricaintervenció sorsáról szóló döntés, miután a tagállamok egy jelentős része nem támogatta azt a kompromisszumos elnökségi javaslatot, amely két év átmenetet követően 2009-től szüntette volna meg a mechanizmust. „Az intervenció eltörlése számunkra elfogadhatatlan és azt szeretnénk, ha az egészségügyi felülvizsgálat keretében születne döntés erről a kérdésről is” – mondta a miniszter, aki szerint továbbra is esély van egy tisztességes megoldásra a vitatott kérdésben. Érdekesség, hogy a tagállamok hétfőn a sertéshús intervenciójának fenntartása mellett döntöttek, újabb csapást mérve Brüsszelnek arra a stratégiájára, amely a piaci intervenció fokozatos felszámolását célozza.

Az agrárminiszteri tanácsülésen informális ebéd keretében vitatták meg az élelmiszerlánc-ellenőrzések kérdését, amelynek a hazai élelmiszerláncokban megjelent hamisított és átcímkézett élelmiszerek okán magyar aktualitása is van. Gráf arról tájékoztatta kollégáit, hogy az elmúlt másfél-2 évben némileg váratlanul középpontba került a téma Magyarországon, ahol nem voltak felkészülve ilyen élelmiszerözönre. „Elhatározott szándékunk, hogy rendet teszünk” – fogadkozott sajtótájékoztatóján a miniszter.

  • kapcsolódó anyagok
AGRÁRIUM