A veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) kormányrendelet védett természeti területen is lehetőséget teremtett a tarvágásra a veszélyhelyzet ideje alatt. Az új szabályokkal kapcsolatban kirobbant civil felháborodásra reagálva az Agrárminisztérium közölte: “A szokásosnál több tűzifa előteremtése nem jár erdőirtással, nem csökkenti az erdőterületet, nem rontja az erdők természeti állapotát, ezeket ugyanis továbbra védi a törvény.” 

Az augusztus 5-dikén hatályba lépett kormányrendelet szerint

a veszélyhelyzet ideje alatt fakitermelés tilalmi időszakára vonatkozóan jogszabályban vagy hatósági döntésben megállapított korlátozást nem kell alkalmazni.

Védett természeti területen idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után az erdő felújítása során nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni, és az erdőfelújítás természetes úton is elvégezhető. Őshonos fafajokból álló és sarjeredetű természetes felújulásra képes erdőállomány véghasználata az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 10. § (2) bekezdésében és a Tvt. 33. § (5) bekezdésében foglalt korlátozásoktól mentesen végezhető –

így többek között az állam 100%-os tulajdonában álló természetvédelmi, Natura 2000, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdőkben is lehetőség nyílt tarvágásra.

(Tarvágás: a teljes vágásérett erdőállomány kitermelése, amelyet erdőfelújítás követ. – a szerk.)

Az új szabályok szerint az állami erdészeti társaságok által az erdőgazdálkodáshoz szükséges és földmunkával járó közelítőnyom-hálózat hatósági engedély nélkül alakítható ki.

A rendelet az állam 100%-os tulajdonában álló erdőre is kiterjeszti azokat, a vágásérettségi kor elérése előtti felhasználásra vonatkozó szabályokat, melyek szerint

  • a vágásérettségi kor csak ajánlásként kerül meghatározásra, illetőleg
  • az erdő véghasználatára (tarvágás) – amennyiben az erdőfelújítás feltételei biztosítottak – gyorsan növő fafajok esetén tíz évvel, lassan növő fafajok esetében húsz évvel a vágásérettségi kor elérése előtt sor kerülhet.

A energia-veszélyhelyzet időszaka alatt – az éger, az akác, az őshonos nyár, valamint a fűz főfafajú erdőkön túl – a cser és nemestölgy főfafajú erdők is felújíthatók sarjeredetű természetes felújítással – az erdészeti hatóságnak a talajvédelmi, a mezővédő, vagy part- vagy töltésvédelmi rendeltetésű, valamint a felnyíló erdőre hozott eltérő döntése kivételéve.

A rendelet szerint a veszélyhelyzet alatt az erdő felújítása során nem kötelező az őshonos állományalkotó főfafajok esetén a mageredetű természetes felújítást alkalmazni abban az esetben sem, ha ennek feltételei adottak.

Az állami erdészeti társaságok vonatkozásában

erdőtervben nem szereplő fakitermelésre az erdőgazdálkodásért felelős miniszter ez irányú döntése alapján is sor kerülhet.

Az erdőgazdálkodó tevékenysége megkezdését – az eddigi 21 nap helyett – legkésőbb 8 nappal megelőzően köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak. A bejelentés elbírálása során szakkérdés vizsgálatában közreműködő hatóság az állásfoglalását 3 napon belül adja meg.

A kormányrendelet 2022. augusztus 5-dikén lépett hatályba, és az energia-veszélyhelyzet fennállásáig alkalmazható.

A kormányzati indoklás

“A fakitermelésre vonatkozó rendkívüli szabályok akkor lépnek életbe, ha az energiakrízis eljut arra a szintre, amikor a lakossági és közületi tűzifaigényt már nem tudjuk a korábban tervezett fakitermeléssel biztosítani” – mondta a Magyar Nemzetnek Zámbó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.

 “Az elhúzódó orosz–ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. Brüsszel is elismerte, hogy nincs elég gáz, a gázfogyasztás csökkentésére kéri a tagállamokat. Egész Európa próbál a gáz helyett más tüzelési módokat találni. Magyarországon is energia-vészhelyzet van érvényben, és rendkívüli intézkedések szükségesek a magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében. Ezért meg kell teremteni azt a lehetőséget is, hogy ahol lehet, gáz helyett fával fűtsenek a családok”– nyilatkozta.

Az államtitkár hangsúlyozta:

“A kormány a tűzifa biztosítására enyhítette ugyan a fakitermelés szabályait, de kizárólag a veszélyhelyzet idejére, ha nem lesz veszélyhelyzet, a hazai erdőgazdálkodás az eredeti tervek szerint zajlik majd tovább.”

A rendelet legtámadottabb pontja a fakitermelésre vonatkozó tilalmi időszak csökkenése volt. “A döntést az indokolta, hogy az aszály miatti kemény talajon már augusztusban megkezdődhet a faanyag szállítása, amivel egy-két hetet lehet nyerni. Emellett így az enyhe telek miatt puha, nem terhelhető talajt az eredetileg előirányzott időszakban jobban kímélik a gazdálkodók” – magyarázta Zámbó Péter.

“Megteremtettük a lehetőségét annak, hogy az akácosok esetében a védett területeken elhalasszák a területek mesterséges felújítását. Ezáltal a társaságok könnyebben hozzá tudnak jutni az akáctűzifához” – mondta az államtitkár. “Így az akácosok természetes módon ­megújíthatók, ezeken a területeken átmenetileg újra akácerdők növekednek. Az ültetvényszerű akácosok kitermelését segíti a vágásérettségi kor csökkentése is” – tett hozzá.

“A kormányrendelet alkalmazását független hatóság ellenőrzi, védett területeken a természetvédelmi hatóság is vizsgálódhat. Hazánkban emellett Európa egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik: két év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére adtunk támogatást”

– emelte ki Zambó Péter.

A kormányrendelettel kapcsolatban Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta: “A faanyag mint fenntartható gazdálkodásból származó, megújítható energiaforrás fontos szerepet tölt be a magyar családok számára szükséges hőenergia biztosításában.” A hazai erdőkből évente mintegy nettó 6,5 millió köbméter fát termelnek ki a gazdálkodók, amely minden évben kevesebb, mint az erdők természetes növekménye, így az ország hosszú távon számíthat a fenntartható módon hozzáférhető faanyagra.

Az idei évben csak az állami erdőgazdaságok még mintegy 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére rendelkeznek engedéllyel, amely “a veszélyhelyzeti intézkedéseknek köszönhetően megfelelő hatósági kontroll mellett az erdők károsításának veszélye nélkül növelhető”

– hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

Kapcsolódó cikk:

Kiviteli tilalmat rendelt el a kormány az energiahordozókra, így a tűzifára is!