Hírek a Cartesio ügyről

2007.05.14. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

A Szegedi Ítélőtáblától érkezett ún. Cartesio ügyben az Európai Bíróság 2007. július 10. (kedd) 9.30 órára tűzte ki a tárgyalást. Az ügyet – fontosságára tekintettel – nagytanács tárgyalja majd. A tárgyaláson döntés még nem születik, a főtanácsnok egy későbbi időpontban megteszi majd az ügy megoldására vonatkozó indítványát, majd ezt követően hozzák meg a bírák ítéletüket.

Szegedi Ítélőtábla (Magyar Köztársaság) által 2006. május 5-én nyújtotta be előzetes döntéshozatal iránti kérelmét az Európai Bírósághoz a Cartesio Oktató és Szolgáltató Bt. változásbejegyzési ügyében.

Az ügy tényállása szerint a magyar honosságú Cartesio BT változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a cégnyilvántartást vezető Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál, melyben annak bejegyzését kérte, hogy székhelyét Bajáról egy olaszországi városba helyezte át. A cégbíróság megtagadta a változásbejegyzési kérelem teljesítését, és arról tájékoztatta a céget, hogy a magyar jog szerint nem lehetséges a székhely külföldre helyezése a magyar jog, mint személyes jog megtartása mellett, tehát ahhoz, hogy Olaszországban legyen a székhelye, előbb meg kell szűnnie Magyarországon, majd az olasz jog szerint – immár olasz cégként – újjá kell alakulnia. A Cartesio BT álláspontja szerint egy magyar cég bármikor áthelyezheti székhelyét egy másik (EU-tag) államba, és ez nem érinti honosságát, vagyis továbbra is magyar cég marad – magánjogi szempontból. Mindezt – álláspontja szerint – az EK-Szerződésnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezései (43. és 48. cikk) is megerősítik.

A Szegedi Ítélőtábla által beterjesztett első kérdés arra vonatkozik, hogy a cégbírósági eljárásban hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést elbíráló bíróság előtti eljárás olyan eljárásnak tekinthető-e, amelyben helye lehet előzetes döntéshozatalra kérdések feltételének az Európai Bíróság számára. Az EK-Szerződés és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében ugyanis előzetes döntéshozatal iránti eljárást csak "bíróság" kezdeményezhet, a bíróság fogalmának meghatározására azonban a nemzeti jogtól független feltételrendszert kell alkalmazni. Így a nemzeti jog szerint rendes bíróságnak minősülő bíróság sem fordulhat az Európai Bírósághoz, amennyiben eljárása adminisztratív jellegű, és nem jogvitában dönt (pl. cégbíróság általi cégbejegyzés). A kérdés tehát a jelen ügyben az, hogy azzal, hogy a cégbíróság elutasította a felperes változásbejegyzési kérelmét, létrejött-e valódi jogvita, tehát, hogy az ítélőtábla előtt lévő fellebbezési ügy már olyan jogvitának minősül-e, amelyben lehetséges előzetes döntéshozatalt kérni.

A második kérdés arra vonatkozik, hogy Magyarországon a Legfelsőbb Bíróság vagy az ítélőtábla-e az a bírói fórum, akinek az EK-Szerződés 234. cikk értelmében kötelessége a közösségi jog értelmezése vonatkozásában az Európai Bírósághoz fordulni. E cikk értelmében ugyanis az alsóbb fokú bíróságok értelmezési probléma esetén az Európai Bírósághoz fordulhatnak, míg az utolsó fokon eljáró bíróságok ilyenkor kötelesek az Európai Bírósághoz fordulni.

Végül, az Európai Bíróság által eldöntendő harmadik kérdés arra vonatkozik, hogy értelmezhetők-e úgy a Római Szerződés 43. és 48. cikkei, hogy azok alapján összeegyeztethetetlen a közösségi joggal az a belső jogi szabályozás, vagy gyakorlat, amely megakadályozza azt, hogy egy magyar honosságú társaság az Európai Unió másik tagállamába helyezze át a székhelyét?

Az ügy alapproblémáját egyébként részletesen elemzi "A de facto külföldi irányítású magyar társaságok székhelye és honossága az európai jog tükrében (de lege lata és de lege ferenda)" címen az Európai Jog c. folyóirat 2006/3. számában Metzinger Péter által publikált tanulmány.

  • kapcsolódó anyagok
TÁRSASÁGI JOG
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA