A stabilitási és növekedési paktum prevenciós ága nagyobb hatékonyságot követel

2007.06.14. Jogi Fórum / Európai Bizottság

Minthogy csökken a túlzott költségvetési hiánnyal küzdő országok száma, rendkívül fontos, hogy az Európai Unió nemzeti kormányai kihasználják a szerencsés gazdasági helyzetet, és igyekezzenek szilárd és fenntartható költségvetési helyzetet teremteni. A kiemelkedő gazdasági növekedést mutató három egymást követő év ellenére a jelenlegi politika mellett a 27 EU-tagállamból mindössze tíz fogja elérni középtávú költségvetési célkitűzését. Így a stabilitási és növekedési paktum „prevenciós ágának” működését elősegítendő.

Ezek a stabilitási és növekedési paktum 2005-ös reformját veszik alapul. A javaslatok középpontjában a kormányok középtávú költségvetési stratégiáinak kialakítása és végrehajtása áll, illetve a gazdasági és költségvetési politika felügyeletének és ellenőrzésének erősítése uniós szinten. A cél fenntartható költségvetési politika elérése, ez ugyanis hozzájárul a nagyobb növekedéshez és foglalkoztatáshoz.

„Annak ellenére, hogy a költségvetési helyzet jelentősen javult az elmúlt években, a tagállamoknak egyértelműen javítaniuk kell a költségvetési célkitűzéseik végrehajtását illető eredményeiken. A szilárd költségvetési politika előnyei világosak: a hiányok és adósságok csökkentésének és a költségvetések általános minőségjavításának eredményeként a tagállamok az innovációhoz, a beruházáshoz, az oktatáshoz és a foglalkoztatáshoz szükséges költségvetési forrásokat szabadíthatnak fel, az pedig megteremti annak a lehetőségét, hogy magabiztosabban szálljanak szembe a globalizáció és az öregedő népesség okozta kihívásokkal”, mondta Joaquín Almunia, gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos.

A Bizottság a Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, a paktum prevenciós ágának hatékonyságáról szóló közelményt fogadott el, amely a ma közzétett, 8. éves államháztartási jelentést kíséri és annak eredményeire épül. A Szerződésben található követelmények között szerepel az egyes nemzeti költségvetési politikák felügyelete és összehangolása, továbbá az, hogy a legnagyobb államháztartási hiány a GDP 3 %-a lehet, a nemzeti adósságnak pedig a GDP 60 %-a alatt kell maradnia, de legalábbis kielégítő ütemben kell közelítenie e szinthez. A stabilitási és növekedési paktum prevenciós ága azt szolgálja, hogy a szilárd középtávú költségvetési tervezéssel és annak megvalósításával elkerülhetővé váljon a túlzott hiány.

2006-ban jelentősen javult a költségvetés helyzete. Az EU átlagos hiánya a 2005-ös 2,4 %-ról 1,7 %-ra csökkent (2,5 %-ról 1,6 %-ra az euróövezetben), az adósságráta pedig 2002 óta először csökkent mindkét övezetben.

E változás a túlzott hiány folyamatos korrekcióját tükrözi. A Németországot, Görögországot és Máltát érintő, a túlzott hiány esetén követendő eljárás múltheti lezárását követően már csak hét ország érintett ebben; számuk a paktum reformja előtt 13-ra rúgott. A reform óta Hollandia (2005), Ciprus (2006) és Franciaország (2007. január) tekintetében megszűnt az eljárás. A fennmaradó hét az euróövezet országai közül Olaszország és Portugália, valamint Nagy-Britannia, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia. A stabilitási és konvergenciaprogramok legutolsó frissítése szerint csak két országban (Magyarország és a Cseh Köztársaság) várható, hogy az államháztartási hiány 2008 végén meghaladja a GDP 3 %-át.

A Bizottság aggodalmának ad hangot, mivel a paktum prevenciós ága nem működik olyan jól, mint a korrekciós ága. A középtávú célkitűzéseiket egyelőre el nem érő tagállamok a kedvező gazdasági környezet ellenére általában nem konszolidálják elég gyorsan az államháztartásukat. Bizonyos országokban a váratlan adóbevételek egy részét a kiadásnövekedés fedezésére fordítják, így kétségek merülnek fel azt illetően, hogy a folyamatban lévő költségvetési konszolidáció folyamatos jellegű lesz-e.

A Bizottság tavaszi előrejelzése szerint amennyiben e politikai irány változatlan marad, a kiemelkedő gazdasági növekedést mutató három egymást követő év ellenére a 27 EU-tagállamból mindössze 10 fogja elérni középtávú költségvetési célkitűzéseit 2008-ban.

Ezért mai közleményében a Bizottság javaslatokat tesz a paktum prevenciós ágának hatékonyságnövelésére.
  • Az első javaslatcsoport legfőbb kezdeményezése az EU költségvetési felügyelete hatályának kiterjesztése. A szilárd költségvetési politika jobban érthető, ha a költségvetési felügyeletre nagyobb gazdasági távlatból tekintünk, pl. úgy, hogy nagyobb figyelmet szentelünk a belső és külső egyensúlyhiánynak, ezek ugyanis kockázatot jelentenek a költségvetési és gazdasági stabilitás szempontjából.
  • Másodszor, a Bizottság a stabilitási és konvergenciaprogramokban megállapított költségvetési célok nemzeti jóváhagyásának javítását célozza. Jelentős javítások érhetők el a nemzeti költségvetések és az EU szintjén előterjesztett célkitűzések közötti kapcsolatot illetően, például a nemzeti parlamentek és az egyéb kormányzati ágazatok programelőkészítésbe és –nyomonkövetésbe való szorosabb bevonásával.
  • Harmadik megoldást jelenthet a középtávú költségvetési tervek megbízhatóságának és hitelességének fokozása. A tervektől való folytonos eltérés idővel komolyan alááshatja azok hitelét. A kiadások alakulásának fényében a költségvetési célok elérési módjára vonatkozó információ megkönnyítené a nemzeti költségvetési politikák értékelését.
  • A javaslatok negyedik és egyben utolsó csoportja a paktum prevenciós ágának általános céljához: a fenntartható középtávú költségvetési helyzet eléréséhez kapcsolódik. Ennek körébe tartozik a költségvetési tervek végrehajtásának szorosabb nyomon követése, valamint annak jobb megértése, hogy mely költségvetési helyzet biztosít elegendő mozgásteret az elöregedéssel járó kockázatok csökkentésében.

A jelentés és a közlemény a következő címen érhető el:

http://ec.europa.eu/…/main_en.htm

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG