A Versenyjog blog előző bejegyzéseiben (lásd itt és itt) nyomon követtük az Európai Bizottság eddigi rendhagyó döntéseit az Illumina/Grail ügyben, ahol eleve egy olyan összefonódás vizsgálatát indította meg, amely sem az uniós, sem pedig a tagállami küszöbszámokat tekintve nem volt engedélyköteles, majd a már végrehajtott összefonódást utólagosan meg is tiltotta. Ebben a bejegyzésünkben az ügy legújabb fejleményét mutatjuk be, ahol – a korábbi tiltás mellett – végül rekordösszegű bírságot is kiszabott a Bizottság a felekre, mivel a végrehajtásra engedély nélkül került sor.
1. Mik voltak a Bizottság döntésének előzményei?
Hat tagállam 139/2004/EK tanácsi rendelet („Fúziós Rendelet”) 22. cikke alapján történő áttételi kérelmét követően az Európai Bizottság („Bizottság”) 2021 áprilisában úgy döntött, hogy eljárást indít – a sem a tagállami, sem pedig az uniós küszöbszámokat meg nem haladó – összefonódás vizsgálatára. Már az áttétel kérdése is vitás volt a felek és a Bizottság között, azonban ebben a kérdésben a Törvényszék a Bizottságnak adott igazat 2022 júliusában. A befogadott összefonódás kapcsán a Bizottság 2021 júliusában döntött a kétfázisú fúziós eljárásindítás mellett.
Az Illumina eközben komoly dilemma előtt állt, hiszen az adásvételi szerződésben a fuzionáló felek a tranzakció zárását nem tették függővé a Bizottság jóváhagyásától, ugyanis előzetes elemzésük arra a következtetésre vezette őket, hogy a tranzakció nem haladja meg a fúziós küszöböket sem uniós szinten, sem pedig az érintett tagállamok valamelyikében. Ugyanakkor megállapodtak abban, hogy az Illuminának jelentős összeget (300 millió dollárt) kell kifizetnie a Grail tulajdonosainak abban az esetben, ha nem zárják a tranzakciót 2021. augusztus végéig. Az Illumina végül a tranzakció zárása mellett döntött, és ezt nyilvánosan közzé is tette. A Bizottság észlelte, hogy a felek végrehajtották az összefonódást, és erre tekintettel eljárást indított a Fúziós Rendelet 7. cikke alapján, vagyis a végrehajtási tilalom feltételezett megsértése miatt.
A végrehajtási tilalom megsértésének vizsgálatára indult eljárásban a Bizottság 2022 júliusában kifogásközlést küldött az Illuminának és a Grailnek, amelyben hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a felek jogsértő módon hajtották végre az összefonódást azelőtt, hogy a Bizottság ahhoz hozzájárulását adta volna. E tekintetben érdemes megjegyezni azt is, hogy még 2021 októberében a Bizottság ideiglenes intézkedések alkalmazása mellett is döntött, amelyek azt célozták, hogy az Illumina és Grail egymástól függetlenül működhessenek a Bizottság akkor folyamatban lévő fúziós eljárásának lezárásáig.
A Bizottság összefonódás ellenőrzési eljárását 2022 szeptemberében egy tiltó döntéssel zárta le, vagyis a Bizottság az összefonódást összeegyeztethetetlennek nyilvánította a közös piaccal. A tiltó döntés meghozatalát követően 2022 októberében a Bizottság felülvizsgálta és megújította a korábban elrendelt ideiglenes intézkedéseit.
2022 decemberében a Bizottság a Fúziós Rendelet 8. cikk (4) bekezdése alapján indított eljárásában kifogásközlést küldött a feleknek, amelyben bemutatta, hogy milyen lépéseken keresztül tervezi a tranzakció kapcsán az összefonódást megelőző állapotot helyreállítani (a Grail meghatározott határidőben való elidegenítése; továbbá átmeneti rendelkezések hatályba helyezése a Grail versenyképességének és függetlenségnek a biztosítására).
2. Mivel indokolta a Bizottság a végrehajtási tilalom megsértéséről szóló döntését?
A fenti előzmények után hozta meg a Bizottság a mostani döntését, amely a korábbi kifogásközlésével összhangban megerősítette, hogy álláspontja szerint az Illumina és a Grail szándékosan és tudatosan megszegték a végrehajtási tilalmat. A Bizottság döntése egyelőre nyilvánosan nem elérhető, így az indokolásról csupán a döntésről kiadott sajtóközleményből lehet tájékozódni. Ez alapján megállapítható, hogy a Bizottság szerint:
- Az Illumina felmérte a végrehajtási tilalom megsértéséből adódó lehetséges kockázatokat, és tudatosan azok vállalása mellett döntött a Graillel való összefonódás „összedőléséből” adódó lehetséges költségekkel járó kockázatok helyett. Továbbá a Bizottság álláspontja szerint az Illumina figyelembe vette a Graillel való időleges összefonódásából származó lehetséges profitokat annak ellenére is, hogy tudatában volt annak, hogy a Bizottság később a Grail leválasztására kötelezheti őt. Minderre tekintettel a Bizottság álláspontja szerint az Illumina tudatos döntést hozott az összefonódás végrehajtására, annak ismeretében, hogy a Bizottság összefonódás ellenőrzési eljárása még folyamatban volt. A Bizottság álláspontja szerint ez egy nagyon súlyos jogsértésnek minősül, amelynek következtében arányos mértékű bírság kiszabása indokolt, amelynek egyértelműen elrettentő szándéka van. Az előbbiekre vezethető vissza, hogy a Bizottság által kiszabott 432 millió eurós bírság a jogszabályi maximumnak (az Illumina előző évi világméretű árbevételének kb. 10%-a) nagyjából megfelelő összegben került meghatározásra, amely e téren rekordot jelent.
- A Grail a Bizottság álláspontja szerint szintén tisztában volt a végrehajtási tilalommal, mégis aktív szerepet játszott a jogsértés megvalósításában (például jogi lépéseket tett a végrehajtás érdekében, holott tudomással bírt róla, hogy a Bizottság eljárása folyamatban van). Mindezek ellenére a Bizottság a Grail irányába egy szimbolikus, 1000 euró mértékű bírság kiszabása mellett döntött, mivel a Bizottság történetében ez volt az első alkalom, amikor a végrehajtási tilalom megsértéséért a céltársasággal (vagyis a felvásárolt vállalkozással) szemben ilyen jogkövetkezményt alkalmazott.
Margrethe Vestager versenyügyi biztos hangsúlyozta az üggyel kapcsolatos nyilatkozatában, hogy „amennyiben a vállalkozások végrehajtják a tranzakciót az engedélyünk megadása előtt, azzal megsértik a szabályainkat. Az Illumina és a Grail tudatosan a végrehajtás mellett döntöttek, bár az eljárásunk még folyamatban volt. A mai döntésünk, amelyben mindkét vállalkozásra bírságot szabtunk ki, összesen 432 millió euró értékben, mutatja, hogy ezt egy nagyon súlyos jogsértésnek tekintjük”.
3. Mi várható a továbbiakban az Illumina/Grail ügyben?
Az Illumina/Grail ügy valószínűleg még közel sem ért véget, további fordulatok és jogi csatározások várhatóak az elkövetkezendő években. Az Illumina eddig is aktív védekezési stratégiát folytatott; megtámadta a Bizottság döntését megerősítő törvényszéki ítéletet már az áttétel tárgyában, és hasonlóképpen folyamatban vannak a felülvizsgálati eljárások a Bizottság által elrendelt ideiglenes intézkedésekkel, valamint a Bizottság összefonódást megtiltó döntésével összefüggésben is. Ezzel összhangban az Illumina a mostani döntést követően is úgy nyilatkozott, hogy jogorvoslatért fog folyamodni, amely eljárás sorsát szintén érdemes lesz figyelemmel követni.
Különösen érdekes lehet az, hogy a Bizottság képes lesz-e megvédeni a Törvényszék előtt egy lényegében a jogszabályi maximumnak megfelelő mértékű bírságot. Összehasonlításképp, az eddigi legmagasabb bírság a végrehajtási tilalom megsértéséért 2018-ban az Altice ügyben merült fel, azonban az ott kiszabott 124,5 millió euró összegű bírság az Altice előző évi világméretű árbevétele kb. 1%-ának felelt meg. A mostani bírság tehát mindenképpen kiemelkedően magasnak számít, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy vannak, akik úgy vélik, hogy a Bizottság kényszerpályán volt a bírság mértéke tekintetében: annak mindenképpen jelentősen meg kellett haladnia az Illumina számára adott esetben a mérleg másik nyelvén lévő, a szerződés teljesülésének elmaradásából eredő költségeket, hiszen egyébként a nagyvállalatok számára reális opcióvá válhatna a jövőben az ilyen helyezetekben a jogsértő magatartást választani, és figyelmen kívül hagyni a végrehajtási tilalmat.
Másrészről érdekes lesz megfigyelni, hogy a céltársasággal szemben kiszabott szimbolikus mértékű bírságnak mi lesz az utóélete; bíróság elé viszi-e a Grail az újszerű helyzetet, tesztelve a Törvényszék hozzáállását a kérdéshez. Akárhogy is dönt a Grail, felmerül, hogy szemtanúi leszünk-e a közeljövőben azon tradicionális hatósági hozzáállás megváltozásának, amely a végrehajtási tilalom megsértéséből eredő felelősséget jellemzően a felvásárlói pozícióban lévő vállalkozásra telepítette.
Akármi is legyen az ügy további sorsa, az látható, hogy a vállalkozások bejelentési kötelezettség tárgyában való előzetes önelemzése még a korábbinál is kiemeltebb szerephez fog jutni a jövőben, hiszen az Illumina lényegében azért követ(het)ett el jogsértést, mert egy lehetetlen dilemma előtt állt, amelynek mindkét opciója jelentős anyagi hátrányokkal fenyegette. Mindez pedig arra vezethető vissza, hogy a vállalkozások önelemzésük során a Fúziós Rendelet 22. cikk „innovatív” alkalmazására az Illumina ügy előtt nem voltak (és nem is lehettek) felkészülve. Ez azonban a jelen ügy hatására feltételezhetően a jövőben változni fog, és a fuzionáló feleknek – különösen stratégiai jelentőségű szektorokban – több tagállamot érintő tranzakciók esetén szükséges lesz a 22. cikk innovatív alkalmazásának lehetőségével is érdemben kalkulálniuk, még akkor is, ha a küszöbszámokat sem uniós szinten, sem pedig a tagállamok szintjén nem haladják meg.
