EP-előzetes, 2007. június 18-21., Strasbourg

2007.06.15. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

Az Európai Parlament következő plenáris ülését június 18. és 21. között tartja a franciaországi Strasbourgban.

Hétfőn este tárgyalja az EP a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, címkézéséről szóló jogszabályt (Schnellhardt-jelentés). Még hétfőn szó lesz a szélessávú internet elterjesztéséről (Hökmark), az EU-orosz gazdasági kapcsolatokról (Quisthoudt-Rowohl), az uniós versenypolitikáról (Ferreira), valamint a macska- és kutyaprém betiltásáról (Svensson).

Ugyancsak hétfőn, de a plenárison kívül tart ülést az EP közlekedési szakbizottsága, amely szakbizottsági szinten szavaz a postai szolgáltatások liberalizációját, egységes piacát célul tűző jogszabályról.

Kedden többek között a gyerekvállalás és a tanulmányok összeegyeztethetőségéről (Panaiotopoulosz-Kassziotou) lesz szó. A képviselők állásfoglalást fogadnak el a Galileo-program finanszírozásáról, kedd délután pedig vitáznak a G8-csúcstalálkozó eredményeiről.

Szerda reggel a nyugdíjjogosultságok hordozhatóságáról lesz szó (Oomen-Ruijten), aztán Ciprus és Málta euróövezeti tagságáról (Langen) vitáznak a képviselők.

Csütörtök délelőtt többek között a közbeszerzésekről (Fruteau) és az e-kereskedelem biztonságosabbá tételéről (Roithová) lesz szó. Az EP állásfoglalást fogad el a palesztin helyzetről.

Szeszes italok összetétele és címkézése - de mi az a vodka?

A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről és címkézéséről szóló új rendelettervezetet tárgyalja az EP plenáris ülése. Bár a parlament delegációja gyakorlatilag megegyezésre jutott a szabályozásról a tagállamokat képviselő Tanáccsal, továbbra is viták vannak a vodkafélék összetétele és címkézése kapcsán.

Az Európai Bizottság javaslata az uniós egységes piacon a szeszes italoknál is biztosítaná, hogy a termékek jó minőségűek legyenek, tiszteletben tartsák a termelők jogait és a fogyasztók is megfelelő információkhoz jussanak.

Az új rendelet a meglévő szabályozás frissítését jelenti. A jogszabály alkalmazkodna a WTO és a szellemi tulajdonjogokról szóló TRIP-egyezmény előírásaihoz is.

A bizottság eredeti javaslata három szeszesital-kategória létrehozását javasolt, az EP környezetvédelmi szakbizottsága azonban a Horst Schnellhardt (néppárti, német) által jegyzett jelentésben arra szavazott, hogy csak egy egységes kategória legyen.

Vodka gabonából, krumpliból és...

A képviselők módosították a bizottsági javaslatot a vodka összetétele és címkézése kapcsán is. Így a szakbizottság szerint a hagyományosnak nevezett vodkának gabonából, burgonyából vagy melaszból kell készülnie. Másból is lehetne vodkát készíteni, viszont akkor ezt nagy (a vodka szó betűinek kétharmadát elérő méretű) betűkkel kellene jelezni.

A Tanács és az EP delegációja ehhez képest abban állapodott meg (a szakbizottsági szavazás után), hogy a hagyományos vodkát csak gabonából vagy burgonyából lehessen készíteni. (Nem tartozna ide tehát alapanyagként a melasz, ahogy az egyes termelők által támogatott cukorrépa sem.) Ez a megállapodás is kimondja, hogy jelezni kell, ha másból állították elő a vodkát, nincs szó azonban a betűk méretéről.

Bizonyos hagyományos vodkatermelő országok (Lengyelország, Svédország, Finnország, Észtország, Litvánia, Lettország, Dánia) a vodka nevet csak a gabonából, burgonyából vagy melaszból készített szeszes italoknál engednék meg. Várhatóan az ezen államokból származó képviselők ennek érdekében módosító indítványokat nyújtanak be a plenáris ülésre.

Földrajzi árujelzők Gönctől Kecskemétig

A parlamenti szakbizottság arról is szavazott, hogy a szeszes italok megjelölésénél eddig is használt földrajzi neveket továbbra is lehessen alkalmazni. Az új földrajzi árujelzőkre vonatkozó kérelmek beterjesztését az adott tagállamnak indokolnia kell. A kompromisszumos szöveg melléklete a következő magyarországi földrajzi árujelzős termékeket sorolja fel: Pálinka, Törkölypálinka, Szatmári Szilvapálinka, Kecskeméti Barackpálinka, Békési Szilvapálinka, Szabolcsi Almapálinka, Gönci Barackpálinka.

Színezők, édesítők

A rendelettervezet betiltaná a színező- és aromaanyagok használatát a szeszes italok többségének készítésénél. Az édesítőszerek hozzáadását külön szabályoznák, mindenesetre jelölni kellene a címkén. Bizonyos italoknál megengedett lenne alkohol hozzáadása.

Bár a parlamenti szakbizottság két éves átmeneti időszakot javasolt, a kompromisszumos megállapodás értelmében várhatóan a kihirdetést követő három hónapon belül lesz hatályos az új jogszabály.

A kiegészítő nyugdíjak átvihetősége az unióban

Az európai demográfiai változások egyre jobban növelik a kiegészítő nyugdíjak szerepét. Az EP foglalkoztatási és szociális szakbizottsága olyan irányelvet terjeszt a következő plenáris ülés elé, amely minimumszabályokat írna elő a kiegészítő nyugdíjra való jogosultságról, illetve ennek megőrzéséről, továbbá szabályozná a tagállamok közötti átvihetőségét a munkavállalók mobilitásának növelése érdekében.

Manapság az emberek a korábbinál sűrűbben váltanak munkahelyet, ugyanakkor a nyugdíjakkal kapcsolatos problémák megnehezíthetik az állásváltást. Néhány foglalkoztatói nyugdíjrendszer várakozási időt ír elő (a munkavállaló csak bizonyos számú, az adott foglalkoztatónál ledolgozott év után csatlakozhat a rendszerhez), más nyugdíjrendszerek bizalmi időszakot írnak elő: a munkavállaló ugyan csatlakozhat, de csak egy meghatározott összeg befizetése után részesülhet az előnyökből.

Nem minden rendszer ismeri el az ún. nyugvó jogokat (ezek olyan esetek, amikor a munkavállaló kilép egy munkáltatótól s így a foglalkoztatói nyugdíjrendszerből is, de később mégis igényelheti a már befizetett járulékai alapján a nyugdíjjuttatást). Nem minden rendszer teszi lehetővé a már megszerzett jogok átvihetőségét, más országokban való tovább élését. A jelenlegi helyzet így igazságtalanságokhoz vezethet, ami az európai munkavállalókat eltántoríthatja attól, hogy más tagállamban keressenek állást maguknak. Ez pedig gátolja az európai munkavállalók mobilitását. Ezen a helyzeten szeretne javítani az új irányelv.

Tagállami eltérések

A tagállamokat különböző mértékben érintené az új szabályozás. Néhány országban a kiegészítő nyugdíjrendszer teljesen ismeretlen, másutt igen kevéssé elterjedt, de olyan tagállam is akad, ahol a foglalkoztatói nyugdíj szinte általános.

A parlament szakbizottsága első olvasatban Ria Oomen-Ruijten (szocialista, holland) képviselő jelentése alapján támogatta az Európai Bizottság javaslatát, annak hatályát azonban többféle nyugdíjrendszerre terjesztené ki (mint például a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek, segélyező pénztárak, nyugdíjtartalékot képező rendszerek, illetve azon szisztémák, ahol a nyugdíjtőkét a vállalaton kívül fektetik be).

Jogosultsági lehetőségek

A szakbizottság támogatja az Európai Bizottságnak a munkavállalók kiegészítő nyugdíjra való jogosultsága kapcsán minimumszabályokat előíró kezdeményezését. A képviselők azonban ennél tovább mennének: például a bizalmi időszak öt évben való maximalizálásával (ha a munkavállaló öt évet eltölt egy munkaadónál, megszerzi a jogosultságot a nyugdíjra). A javaslat 25 év fölött eltörölné a bizalmi időszakot. Egy módosító indítvány azt írná elő, hogy amennyiben a bizalmi időszak előtt hagyja ott állását egy munkavállaló, a már befizetett hozzájárulását vissza kellene kapnia.

Nyugvó nyugdíjjogok

A képviselők azt szeretnék, ha a cégtől távozó munkavállaló a bizalmi éveit megőrizhetné, amikor átlép egy másik nyugdíjrendszerbe. A bizottság azt indítványozza, hogy ezeket a nyugvó jogosultságokat igazságos módon kezeljék: vagyis például az értéküket növeljék az inflációval vagy a fizetési színvonal általános emelkedésével párhuzamosan.

Nyugdíjjogosultságok átvihetősége

Az EB irányelvjavaslatával szemben a parlament szakbizottságának tagjai óvatosabb álláspontot képviselnek a megszerzett nyugdíjjogosultságok átvihetőségével kapcsolatban. A bizottság azt szeretné, ha a munkavállalók átvihetnék megszerzett jogaikat egy másik munkaadóhoz. Néhány országban ez egyáltalán nem lehetséges. Más tagállamokban van erre mód, azonban a jelenlegi jogszabályok az országok közötti átvihetőséget már megakadályozzák, például az adóelkerülés elleni fellépésre hivatkozva. A képviselők úgy határoztak, hogy azon országokban, ahol a megszerzett jogok átvitele nem lehetséges, ezt fokozatosan lehetővé kell tenni, kiváltképp, amikor új, a nyugdíjjogosultságokra vonatkozó jogszabályokat vezetnek be.

Minimumkövetelmények

Ahogy az az EU jogalkotásában megszokott, ez az irányelv is csupán minimum sztenderdet állítana fel: a munkaadók és munkavállalók természetesen megállapodhatnak ennél kedvezőbb szabályok alkalmazásában. Egy módosító indítvány alapján a mostani javaslat a rokkantsági nyugdíjakra nem vonatkozna. Ha az irányelvet jóváhagyják, 2008. július 1-ével lépne hatályba.

Biztonságosabbá tenné az e-kereskedelmet az EP

Európai megbízhatósági jel bevezetését kéri az EP az Európai Bizottságtól a határokon átnyúló e-kereskedelembe vetett fogyasztói bizalom növelése érdekében - olvasható a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által már jóváhagyott jelentésben. A képviselők azt szeretnék, ha egyértelmű, átlátható szabályok védenék a digitális kereskedelem szereplőit, és a határokon át nyúló e-kereskedelem valódi lehetőséggé válna minden európai polgár számára.

Míg a polgárok mintegy háromnegyede igénybe veszi az e-kereskedelem lehetőségeit, országhatárokon keresztül ívelő üzletkötésre mindössze az esetek 6 százalékában kerül sor - idézi az Eurobarométer adatait Zuzana Roithová (néppárti, cseh) az általa jegyzett EP-jelentés indokolásában. Márpedig az EU digitális piacának fejlődése jelentős mértékben növelhetné az EU versenyképességét a globális kereskedelemben – teszi hozzá a témafelelős. A jelentés szerint a jelenség oka a digitális környezetbe vetett fogyasztói bizalom alacsony szintje, ezért a képviselők számos kéréssel fordulnak az Európai Bizottsághoz ennek javítása érdekében.

Bizalmi jel

A képviselők arra kérik a bizottságot, hogy az internetes kereskedelem nagyobb biztonsága érdekében kezdeményezze egy „európai megbízhatósági jel” kialakítását, a hozzátartozó logóval és feltételrendszerrel.

„A megbízhatósági jelet (…) a kereskedők akkor használnák, ha nyilvánosan igazolják, hogy meghatározott határidőn belül rendelkezésre bocsátották a kötelező információkat, ajánlott szerződéseket alkalmaztak, késedelem nélkül kezelték a panaszokat, alternatív vitarendezési (ADR-) rendszereket alkalmaztak, illetve megfeleltek más európai normáknak” - írja a jelentés. „Az európai bizalomjelre irányuló célkitűzés többek között az, hogy létrejöjjön az elégedett fogyasztók olyan kritikus tömege, amely a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem működéséhez szükséges” - teszi még hozzá az előterjesztő a saját véleményét tartalmazó részben.

További bizalomnövelő intézkedések

A képviselők azt várják a bizottságtól, hogy teremtsen olyan jogi környezetet, melynek köszönhetően a digitális kereskedelemben a fogyasztók biztosak lehetnek abban, hogy adataikat kockázatmentesen kezelik a tranzakciók során. A digitális adatbiztonság növelésében kulcs szerep jut az oktatásnak, a konkrét lépések terén - a többi között - az ún. álcázott vásárlást említi a jelentés, mint amellyel az on-line szolgáltatásokat lehet ellenőrizni.

Az e-kereskedelmi piacot egy, a szereplők által is támogatott EU-szintű szerv felügyelhetné, a weboldalakra független fogyasztói véleményeket lehetne elhelyezni a vásárlók orientációjának megkönnyítése érdekében.

Európai charta a jogokról és kötelezettségekről

A jelentés „elhívja a Bizottságot olyan, a felhasználók jogairól szóló európai charta létrehozására, amely egyértelművé tenné az információs társadalom szereplőinek – ideértve a fogyasztókat is – jogait és kötelezettségeit” Ez a dokumentum előírhatná a weboldalak akadálymentesítését is - derül ki a jelentésből.

A képviselők rosszallják, hogy - főleg az újonnan csatlakozott, kisebb tagállamok esetében - előfordul, hogy bizonyos kereskedők megtagadják a szolgáltatások nyújtását egyes EU-tagországok polgárai számára. Azt kérik, a bizottság lépjen fel ezen diszkrimináció ellen.

A jelentés szerint a Bizottságnak el kellene érnie, hogy az e-kereskedelemben az eladók meghatározott információkat, szabályozott, fontossági sorrendben minden esetben bocsássanak a vevő rendelkezésére. A bizottságnak szabályoznia kellene azt is - vélik a képviselők -, hogy a vevő minden esetben megfelelő információkat kapjon az „ellátási láncról”: vagyis arról, tulajdonképpen ki állította elő a vásárolt árut, ki nyújtja az igénybe vett szolgáltatást s mely szereplők vannak jelen pusztán közvetítői minőségben az ügylet során.

Védelem a támadások ellen

A fogyasztói védelmet a képviselők szerint külön meg kell erősíteni ott, ahol a vásárló vállal minden kockázatot, vagyis akkor, ha előre fizet.

Szabályozásban és technikai intézkedésekben megnyilvánuló lépéseket vár a bizottságtól a jelentés a felhasználókat érő biztonsági, valamint a magánéletet érintő támadásokkal szemben.

Végül a jelentés felhívja a tagállamokat, hogy működjenek együtt az EU egész belső piacán a digitális környezetben megvalósuló, magas szintű fogyasztóvédelem célkitűzésének elérésére irányuló törekvésben.

Mindenkinek szélessávú internetet akar az EP

500 millió európai polgárnak, gyakorlatilag mindenkinek szélessávú hozzáférést biztosítana az Európai Parlament - derül ki egy a júniusi plenáris ülésen elfogadandó jelentésből.

A közösség versenyképessége, a tudásalapú társadalom elérése, a belső piac élénkítése szempontjából alapvető jelentőségű a mindenki számára elérhető szélessávú hozzáférés, melynek kiépítését - ahol az piacilag nem kifizetődő - közösségi, állami forrásokból is támogatni kell – vélik a képviselők a Gunnar Hökmark (néppárti, svéd) által jegyzett jelentésben. „Az internet és a szélessávú kommunikáció fejlődése átalakította a világgazdaságot, egyesítette a régiókat és országokat”, és ehhez azEU-nak is alkalmazkodnia kell - olvasható a szövegben.

Mire kell a szélessáv?

A belső piac fejlődése szempontjából rendkívüli jelentőségű, hogy az EU polgárai közül mindenki rendelkezzen szélessávú kapcsolattal. A gyors világhálós összeköttetés a tudásalapú társadalom megszületéséhez is elengedhetetlen – vélik a képviselők. „A szélessáv gyors kiépítése létfontosságú az európai termelékenység és versenyképesség fejlődése és az olyan új és kisvállalkozások megjelenése szempontjából, amelyek vezető szerepet tölthetnek be a különböző ágazatokban, például az egészségügy, az ipar és a pénzügyi szolgáltatások területén” - így a jelentés.

A szélessávú kapcsolat jótékony hatást gyakorolna az e-kormányzat, az e-egészségügy, az e-tanulás és az e-közbeszerzés elterjedésére. Az elmaradottabb régiók is jócskán profitálhatnak a szélessáv előnyeiből, sőt - vélik a képviselők - a fejlődés bizonyos lépcsőfokait akár át is ugorhatják, a gyors internetkapcsolatnak köszönhetően. A modern, internetes alapú televíziók programjainak vétele is csak magas színvonalú internetes kapcsolaton lehetséges, de szélessávot igényel az internetes alapú telefon használata is. Az iskolák szélessávú kapcsolattal való ellátása alapkövetelmény, az internetes elérés a távoktatásban is nélkülözhetetlen.

Piaci megoldás, támogatással

„A szélessávú megoldások alkalmazásának finanszírozása nem az Európai Unió feladata, hanem a piacé” - írja a képviselő a jelentéshez csatolt véleményében. Igen ám, csakhogy a piaci szolgáltatóknak nem éri meg mindenütt kiépíteni a hálózatot a magas költségek miatt. Hátrányos övezeteknek számítanak a szigetek, a hegységek, a gyéren lakott területek – áll a szövegben.

A képviselők viszont azt szeretnék, ha mindenki egyaránt részesülhetne a legmodernebb, magas kapcsolódási sebességet biztosító hálózat előnyeiből. Ezért azokon a helyeken, ahol a kiépítés a piaci szereplőknek nem éri meg, a képviselők elképzelhetőnek tartják a hálózat közösségi alapokból, állami, települési forrásokból történő támogatását is. Szintén a nehezen és drágán elérhető térségek ellátását segítik a mostanában egyre inkább használt új technológiák, mint a mobil vagy a műholdas alapú kommunikáció. „Az Európai Unió szerepe abban áll, hogy az innováció fejlesztéséhez és az új technológiák bevezetéséhez támogató környezetet alakítson ki a versenynek és a magánberuházásoknak kedvező szabályozási keret biztosításával” - olvasható a szövegben.

A jelentés szerint az egyre inkább digitális műsorszórásra áttérő földi televíziók, rádiók által szabadon hagyott frekvenciákban is vannak lehetőségek.

Jelentés az EU versenypolitikájáról

Támogatja az EP szakbizottsága az uniós versenypolitika modernizálását és a közös összevont társasági adóalap bevezetését. A képviselők szerint kudarc, hogy az energiapiacokon nincs még valódi verseny. A parlament a környezetbarát technológiák esélyegyenlőségének biztosítását és az állami támogatások jogszerűségének fokozott ellenőrzését várja az Európai Bizottságtól.

Az unió versenypolitikájának 2005-ös évét értékeli az EP Elisa Ferreira (szocialista, portugál) jelentése.

A parlamenti szakbizottság „üdvözli a bizottságnak a versenypolitika modernizációjára tett intézkedését, és különösképpen a kartellekkel szembeni fokozott fellépését, a jogosulatlan állami támogatások elleni megújított fellépését és az ágazati vizsgálatok megindítását” – áll a jelentésben.

A képviselők aggodalmukat fejezik ki „a számos tagállam által nyújtott jogosulatlan állami támogatások visszatérítésének folyamatában tapasztalható túlzott késedelem miatt, és hangsúlyozza, hogy a szabályok nem megfelelő végrehajtása ezen a területen súlyosan károsíthatja a tisztességes versenyt”.

A jelentés „támogatja a bizottság erőfeszítéseit egy EU-szerte elfogadott közös összevont társasági adóalap bevezetésére, mivel ez lehetővé teszi majd a könnyebb összehasonlítást”.

A szakbizottság „aggodalmát fejezi ki a viszonylagos kudarc miatt abban a tekintetben, hogy az energiapiacokon mindeddig nem sikerült valódi versenyt elérni; megállapítja, hogy számos tagállamban a tulajdonjogi szétválasztás elégtelennek bizonyult a megfelelő verseny biztosítására, mivel a piacon lévő szolgáltatók igen magas piaci részesedése az elégtelen piacra jutással és a piac lezárásával társul”.

A képviselők úgy vélik, „az új piaci szereplők belépését és az új környezetbarát technológiák bevezetését lehetővé tevő esélyegyenlőség kialakításának prioritással kell bírnia”.

EU-orosz kapcsolatok: energia, WTO, emberi jogok

Javítani szeretné az EP külügyi szakbizottsága az EU és Oroszország közötti kapcsolatokat, de nem bármi áron. A júniusi plenáris ülésen tárgyalandó jelentés számon kéri a politikai jogok biztosítását és elítéli az ország óriási energiahordozó-készleteinek politikai célok érdekében való felhasználását.

A kilencvenes évek végén lábra kapott orosz gazdaság, az ország jelentős energiakészletei és az a tény, hogy Oroszország az EU harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnere időszerűvé teszik az unió és Oroszország utóbbi időben kölcsönös bizalomhiánnyal terhelt kapcsolatainak normalizálását - áll a parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságában már jóváhagyott, Godelieve Quisthoudt-Rowohl (néppárti, német) által jegyzett jelentésből. 2005-ben az EU és Oroszország közötti kereskedelem 166 milliárd Eurót tett ki, a két gazdaság kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztésében azonban még óriási lehetőségek vannak - vélik a képviselők.

Gázhiány 2010-re?

„Az EU a szükséges energia átlagosan körülbelül 28 százalékát az Orosz Föderációból importálja, néhány országban pedig a gázimport 100 százaléka Oroszországból származik” - írja a jelentés. Az utóbbi években azonban két ízben is előfordult, hogy szomszédaival kialakult vitái miatt az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok szállítása több-kevesebb időre elakadt (Ukrajna, Fehéroroszország) - emlékeztet a jelentés előterjesztője a dokumentumhoz fűzött véleményében. Következésképpen az Oroszországba, mint energiaszolgáltatóba vetett bizalom jelentősen megingott.

A WTO-tagságra váró Oroszországtól azonban a képviselők szerint elvárható lenne, hogy óriási energiahordozó-készleteiben rejlő potenciálját ne használja politikai célok elérése érdekében. Európa számára rendkívül veszélyes az orosz energiától való egyoldalú függés, ezért a kontinens energiaellátásának diverzifikálását várják el a képviselők. A kapcsolatok javítása ellen hat az is, hogy Oroszországban a stratégiainak ítélt ipari ágazatokban az európai cégek gyakran diszkriminatív gyakorlattal szembesülnek. Holott például az acéliparban, az EU területén is működnek oroszországi nagybefektetők, ezért joggal várhatná el az unió a kölcsönösséget - olvasható a jelentésben.

Mindazonáltal - írja a jelentés - az EU energiapolitikája nem szólhat kizárólag az Oroszországtól való függőségi viszony csökkentéséről. A jelentés felveti, hogy amennyiben Oroszországban nem valósítanak meg jelentős beruházásokat az energiainfrastruktúrában, az 2010-re gázhiányt eredményezhet.

A képviselők nem zárkóznak el az EU árampiacának az orosz cégek előtti megnyitásától, azonban feltételül szabják utóbbiak számára, hogy alkalmazzák az atomerőművekkel és az atomhulladékok kezelésével kapcsolatban az EU-s normákat.

Emberi és szerzői jogok

Az Európa Tanács tagjaként Oroszországnak tiszteletben kell tartania a nemzetközi szervezet legfontosabb értékeit, a demokrácia és az emberi jogok védelmét - így a jelentés. A képviselők az egészségügyben, az oktatásban, a gáziparban, a bankrendszerben és általánosabban a jog betartásának biztosítása terén további strukturális reformokat várnak. A képviselők azt szeretnék, ha az orosz hatóságok hatékonyabban küzdenének a korrupció ellen és ez a küzdelem kiterjedne a jelenség kiváltó okai elleni harcra is.

A szerzői jogok védelmében is többet várnak a képviselők az orosz bíróságoktól, a vonatkozó jogi normákat szerintük az EU-ban alkalmazandókkal azonos platformra kellene hozni. A jelentés aggódik az Oroszországban gyártott hamisított termékek miatt, melyek kifejezetten veszélyesek lehetnek pl. a gyógyszeripar esetében.

WTO-tagság

Az unió és Oroszország kereskedelmi forgalmára az utóbbi WTO-tagsága a jelentés szerint kedvező hatást fog gyakorolni. Sőt a jelentés „felszólítja a bizottságot, hogy Oroszország WTO-hoz való csatlakozása után fontolja meg egy esetleges szabadkereskedelmi megállapodás megtárgyalását”. A képviselők „úgy vélik, hogy az Orosz Föderáció külföldi befektetések védelmére vonatkozó politikáját oly módon kell tökéletesíteni, hogy az az OECD által elismert nemzetközi normákhoz igazodjon”. A korrupció visszaszorítása mellett a megkülönböztetés-mentes, erős demokratikus értékekben gyökerező, átlátható és kiszámítható befektetői környezet eredményezhetné több európai cég oroszországi letelepedését - írja a jelentés.

A szöveg elismeréssel szól Oroszország eddigi vámreformjairól, de további egyszerűsítést, automatizálást vár ezen a téren, valamint azt, hogy a vámkezelés ne akadályozza az áruk mozgását. A képviselők szerint Oroszország WTO-csatlakozása nem eredményezheti az importvámok emelkedését. A Lengyelországból származó húsáruval szemben alkalmazott orosz diszkriminatív gyakorlat a jelentés szerint összeegyeztethetetlen a WTO-ban érvényes szabályokkal.

További gazdasági kapcsolatok

A szállítás terén a hangsúly az EU-Oroszország közötti vasúti forgalom harmonizálásán van - derül ki a jelentésből. A szolgáltatások közül a közlekedésen kívül a távközlés és a pénzügyi szolgáltatások terén várnak további jogi harmonizációt a képviselők a kereskedelmi kapcsolatok élénkítése érdekében. Az EP aggódik a külföldi pénzügyi szolgáltatók orosz piacra történő belépése előtt tornyosuló akadályok miatt.

Mivel jó néhány EU-tagállam számára Oroszország rendkívül fontos partner a mezőgazdasági termékek kereskedelmében, ezen a területen is jogharmonizációt szorgalmaz a jelentés, különösen az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések területén.

A képviselők jelentős lehetőségeket látnak még az idegenforgalom fejlesztésében is, szerintük az erősödő gazdasági kapcsolatok egyébként is nagyvonalúbb vízumkönnyítéseket tesznek majd szükségessé.

Átláthatóbb közbeszerzési eljárásokat akar az EP

Az EP plenáris ülésén két közbeszerzésekkel foglalkozó jelentést tárgyalnak a képviselők. Az uniós közbeszerzési szabályozás reformja során átláthatóbbá tennék az eljárásokat és visszaszorítanák a részrehajlást a szerződések odaítélésekor. Az odaítélés és az aláírás között legalább 10 napnak kellene eltelnie.

A Jean-Claude Fruteau (szocialista, francia) által jegyzett, együttdöntésben tárgyalt jogszabály pár korábbi irányelv módosításával hatékonyabb eljárásokat határoz meg a szerződések értékelésére és odaítélésére, ezen kívül nagyobb átláthatóságot biztosít.

A reformtervezet kiemelt pontja az ún. „standstill” határidő bevezetése. Eszerint a bizottság javasolja, hogy harcolni kell a szerződések „minél előbbi aláírásának” gyakorlata ellen, „amely azzal jár, hogy miután a szerződést már aláírták, a lefolytatott eljárások többé nem vitathatóak, és egyszerű kártérítésre korlátozza az alkalmazott szankciókat”. Az Európai Bizottság „javasolja egy 10 napos felfüggesztő hatályú (standstill) határidő létrehozását az egyik ajánlattevőnek történő szerződés-odaítélésről szóló döntés és a szerződés aláírása között, szükséges időt hagyva a sérelmüket vélelmező jelentkezőknek, hogy jogorvoslat iránti kérelmet nyújtsanak be”.

Emellett „minden olyan szerződéskötés érvénytelen lenne, amelyet a 10 napos felfüggesztő hatályú határidő lejárata előtt írnak alá, és a jogorvoslati kérelmek ügyében eljáró felelős nemzeti szervnek kell következtetéseket levonnia a jogellenes szerződéssel kapcsolatban, úgymint az ajánlatkérő által esetleg átutalt összegek visszatérítése”.

A jelentéstevő szerint „a felfüggesztő hatályú, standstill típusú határidő megfelelő megoldásnak tűnik. (…) A javasolt 10 nap egy minimális időszak, amelyet azok a tagállamok, amelyek kívánják, meghosszabbíthatnak”.

A másik, saját kezdeményezésű jelentés, amelynek a felelőse Arlene McCarthy (szocialista, brit) A közbeszerzési jogszabályok átültetésének és végrehajtásának speciális problémái és e jogszabályok viszonya a lisszaboni menetrendhez címmel készült.

A jelentéstevő szerint „tekintettel arra, hogy a közbeszerzés az EU bruttó hazai termékének több mint 16 százalékát adja, az EU bővítéséből következő kihívások összefüggésében a nemzeti győztesek (national champions) felé tanúsított részrehajlás és a szerződések versenyfeltételek alapján történő odaítélésében megmutatkozó egyéb mulasztások továbbra is veszélyeztetik az immár kibővült belső piac egészséges működését”.

Kerethatározat a rasszizmus és idegengyűlölet ellen

Tartós és gyakori problémát jelentenek a rasszista jellegű bűncselekmények az unióban. Az EP szakbizottsága szerint egyetlen évben több mint 9 millióan válnak ilyen bűncselekmény áldozatává. A képviselők az idegengyűlölet elleni uniós kerethatározat kapcsán fogalmaztak meg ajánlásokat a Tanács számára.

A Martine Roure (szocialista, francia) jelentése „a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló kerethatározatról folytatott tárgyalások alakulásáról” szól.

A szakbizottsági szinten elfogadott szöveg szerint „az EUMC (Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja) éves jelentései, a rasszista bűncselekményekről szóló összehasonlító jelentései, valamint az antiszemitizmusról és iszlámellenességről szóló nemrég megjelent két jelentése kimutatta, hogy a rasszista jellegű bűncselekmények tartós és gyakori problémát képeznek a tagországokban”. A jelentében az áll, hogy „2004-ben több mint 9 millió ember volt rasszista bűncselekmény áldozata”.

A képviselők úgy vélik, hogy „a Tanácsban a több éve zajló tárgyalások eredményeképpen semmilyen megállapodás nem született a kerethatározatra irányuló javaslatról”.

A parlamenti szakbizottság „tekintettel arra, hogy a német elnökség javasolta a Tanácsnak, hogy a tárgyalásokat a 2007. január 15-én benyújtott szöveg alapján folytassák”, többek között a következőket ajánlja a Tanácsnak:
  • biztosítsa, hogy a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelem élén elsősorban a békére, az erőszakmentességre és az alapvető jogok tiszteletben tartására irányuló oktatás, továbbá uniós szinten a vallási meggyőződések és a kultúrák közötti párbeszéd álljon
  • a bizottsággal együtt alkalmazza aktívabban a meglévő megkülönböztetés-ellenes és rasszizmus-ellenes jogszabályokat és a hatályos szerződések rendelkezéseit, illetve szorosan figyelemmel kell kísérnie az egyes tagállamokban a kerethatározat jövőbeli átültetését és végrehajtását
  • ismerje el, hogy egyes tagállamok büntetni rendelik a népirtás tagadását vagy jelentőségének botrányos lekicsinyítését, az emberiség elleni bűncselekményeket vagy a háborús bűnöket
  • szerepeltesse a kerethatározat végleges szövegében a rasszista és idegengyűlölő tevékenységekhez kapcsolódó bűncselekmények meghatározását
  • tartsa meg a lehetséges eltérést a kettős büntethetőség elve tekintetében azért, hogy a tagállamok között lehetővé váljon a kölcsönös jogsegély a rasszista és idegengyűlölő magatartások üldözése és a határokon átnyúló rasszista mozgalmak leküzdésének lehetővé tétele érdekében

Nemzeti és európai stratégiák a fiatalkori bűnözés ellen

A fiatalkori bűnözés kizárólag integrált, nemzeti és európai szintű stratégiák elfogadásával küzdhető le hatékonyan - áll Katerina Batzeli (szocialista, görög) saját kezdeményezésű jelentésében. A képviselők arra kérik az Európai Bizottságot, hozza létre a Fiatalkori Bűnözés Európai Megfigyelőközpontját, és tegyen javaslatot egy integrált közösségi keretprogramra.

A jelentés szerint egyre csökken az az életkor, amikor a bűnözést elkezdik, és a fiatalok által elkövetett bűncselekmények egyre nagyobb kegyetlenséggel járnak.

Megelőzés három szinten

A jelentés kiemelkedő jelentőséget tulajdonít annak, hogy társadalom összes érintett fele - az állam, a regionális és helyi hatóságok, az iskola, a család, a nem kormányzati szervezetek - részt vegyen az integrált nemzeti stratégia megtervezésében és végrehajtásába. Olyan iskola-, szociál-, család- és oktatáspolitikára van szükség, amely biztosítja a fiatalok korai szocializációját és elősegíti az értékek átadására – így a jelentés.

A jelentés szerint a megelőzést három alapvető szinten kell tervezetni:
  • az elsődleges megelőzés szintjén, amely minden polgárt céloz
  • a másodlagos megelőzés szintjén, amely az alkalmi és rendszeres fiatalkorú bűnözőket célozza
  • a harmadlagos megelőzés szintjén, amely azokat a fiatalkorúakat célozza, akik ellenállnak a bűnözői viselkedés átvételének, illetve fel akarnak hagyni azzal.

A képviselők konkrét intézkedéseket is javasolnak a tagállamoknak, például az egyéves szülői szabadságot, tanárok speciális képzését, konfliktuskezelési tréningeket és média képviselőivel közösen egy olyan „útmutatót”, amelynek célja a gyermekek, és különösen a fiatalkorú bűnözők jogainak védelme.

A közös európai megközelítésnek azt kell célként kitűznie, hogy meghatározza a fiatalkori bűnözés kezelését és orvoslását szolgáló beavatkozás mintáit. Ezekben a szabadságvesztéssel kapcsolatos intézkedések csak a büntetés végső eszközei lehetnek – vélik a képviselők. A bizottságnak a megelőző intézkedéseket már meglévő közösségi forrásból kellene finanszíroznia, az integrált programokra pedig új költségvetési tételt vezethetne be – áll a jelentésben.

Fiatalkori Bűnözés Európai Megfigyelőközpontja

A képviselők felszólítják az Európai Bizottságot, mihamarabb hozza létre a Fiatalkori Bűnözés Európai Megfigyelőközpontját, amelynek feladata többek között a statisztikai adatok gyűjtése, tervek és tapasztalatok terjesztése, nemzetközi és regionális és szintű programok és innovatív kezdeményezések kidolgozása lenne.

A szakbizottság arra is felszólítja a bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy integrált közösségi keretprogramra, amely közösségi megelőző intézkedésekből, a civil szervezetek és az államközi együttműködés támogatásából, valamint a kísérleti programok regionális és helyi szintű finanszírozásából áll. A keretprogram a legjobb nemzeti gyakorlatokon alapulna és kiterjedne a pedagógiai infrastrukturális követelményekre is.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT