Pert indított a magyar állam ellen a Tiszai Erőmű

2007.08. 6. HírTV

Az amerikai tulajdonú cég szerint az új szabályok idén mintegy 5 milliárdos kiesést okoznak számára a korábbi, a hosszú távú áramvásárlási megállapodásban szereplő tarifához képest.

Pert indított a washingtoni választott bíróságon a magyar állam ellen a hatósági erőműár múlt év végi bevezetése miatt a Tiszai Erőmű tulajdonosa, az amerikai AES. A cég számításai alapján az új szabályok idén mintegy 5 milliárdos kiesést okoznak számára a korábbi, a hosszú távú áramvásárlási megállapodásban szereplő tarifához képest. A választott bíróságon az elmaradt haszon összegét szeretnék visszaperelni, kamatokkal együtt. Az értesülést a vállalat nem kommentálta.

Az AES immár a második befektető az 1995-96-os nagy energiaprivatizátorok közül, amely a hatósági erőműár miatt bírósághoz fordul. Júniusban a Dunamenti Erőmű francia-belga gazdája, az Electrabel-Suez nyújtott be hasonló bírósági keresetet, évi mintegy hétmilliárd forintos veszteségének megtérítését követelve. Kuhl Tibor, a Dunamenti Erőmű vezérigazgatója megerősítette, hogy bírósági eljárást kezdeményeztek, de beadványukban nemcsak a hatósági árakat vitatják, hanem számos vitás pontra is kitérnek, például felvetették az MVM-mel kötött hosszú távú megállapodások újratárgyalásának kérdését is. A két beadvány között "kísérteties" a tartalmi, illetve időbeli egybeesés.

A többi privatizált erőmű ugyanakkor valóban nem él a per lehetőségével. Valaska József, a német RWE érdekeltségébe tartozó Mátrai Erőmű vezetője például úgy nyilatkozott, hogy valóban hátrányosan érinti őket a hatósági erőműtarifa bevezetése, de jogi ellenlépés "egyelőre nincs napirenden". Ezt a hosszú távú szerződések folyamatban lévő újratárgyalásával indokolta, amelynek eleme a hatósági erőműár kérdése is.

Szakértők úgy látják, a most indított pereknek nincs sok közük a hosszú távú megállapodásokhoz, amelyekkel kapcsolatban továbbra sem dőlt el, hogy az állam - főként uniós nyomásra - felbontsa-e őket. Egyesek szerint egy egyoldalú lépés esetén az erőművek akár 300 milliárd forintra is perelhetnék a magyar államot, ám a mostani egyeztetések kimenetelét még egyik külföldi befektető sem láthatja, így mostani beadványaikat sem alapozhatták erre.

  • kapcsolódó anyagok
ENERGETIKA