Ki mennyit veszít: vita az EP létszámának csökkentéséről

Heves viták várhatók az Európai Parlament tervezett leépítéséről, melyről az EP alkotmányügyi bizottsága tartott megbeszélést. A képviselők saját sorsukról döntenek, s az összlétszám mindenképpen alacsonyabb lesz a következő választásokon, de nem mindegy, hogy melyik ország hány képviselői mandátumról kényszerül lemondani.

A Parlament tervezett átalakításáról szóló jelentést annak készítői, Alain Lamassoure francia, és Adrian Severin román képviselők mutatták be az EP Alkotmányügyi bizottságának a héten. A jelentés három fő javaslatot tartalmaz az összlétszám változtatásával kapcsolatban: egyrészt javasolják, hogy a képviselőház maximális létszámát 785-ről 750-re módosítsák; az egy ország által küldött képviselők maximális számát 99-ről 96-ra csökkentsék; ugyanakkor a minimálisat pedig 5 főről hatra emeljék. Ennek megfelelően Németország mindenképpen kénytelen lenne lemondani 3 mandátumról, míg Málta delegációja 6 főre bővülne.

E három fő irányelv mellett a képviselői helyeket „degresszíven arányosan” osztanák újra, azaz az egy-egy nemzet által küldött képviselők számának meghatározásakor figyelembe vennék, hogy minél népesebb egy ország, annál több lakost kell képviselnie egy-egy honatyának. A két jelentéstevő szerint ez az alapelv a lehető legigazságosabb, és alkalmazható az unió további demográfiai változásai kapcsán, illetve új országok csatlakozásakor is.

A kérdés várhatóan érzelmektől és indulatoktól sem mentes vitákat generál még a közeljövőben, hiszen a képviselők valóban saját munkahelyük leépítéséről kényszerülnek dönteni. A jelentéstevők célja, hogy a képviselők és a tagállamok mielőbb megállapodásra jussanak a „hogyan kérdésében”. Lamassoure hangsúlyozta, hogy mindössze két lehetőség van a nemzeti kormányok előtt: vagy elfogadják ezt a javaslatot, vagy a korábbi tervezet értelmében 49 fővel, 736 főre csökken majd a képviselőház összlétszáma a következő, 2009-ben esedékes EP választások alkalmával.

E korábban elfogadott javaslat mindössze a legnagyobb (Németország) és az öt legkisebb tagállam (Ciprus, Észtország, Luxemburg, Málta és Szlovénia) mandátumainak számát hagyja változatlanul, a többi országnak mind le kell mondania valamennyi képviselői helyről.

Háttér

A Nizzai Szerződés a 27 tagú Unió számára 732 főben határozta meg és egyben maximálta az Európai Parlament képviselőinek számát. A Nizzai Szerződés értelmében ugyanakkor a 27 tagnak kiosztott mandátumelosztás csak azt követően léphet hatályba, ha már mind a 12 megjelölt ország csatlakozott, ugyanis a Nizzai Szerződés szerint, ha a képviselői mandátumok száma - 12-nél kevesebb csatlakozó ország miatt - nem érné el a 732-t, akkor egy arányos korrekcióval minden tagállam mandátumainak számát meg kell emelni, úgy, hogy az összlétszám a lehető legközelebb legyen a 732-höz. Ez alapján a Tízek csatlakozási szerződésében a 25 ország között osztották szét a 732 mandátumot, azaz kiosztották a Nizzai Szerződésben Bulgária számára meghatározott 17 és a Románia számára meghatározott 33 mandátumot is. Emiatt viszont e két ország csatlakozásával tovább bővült az Európai Parlament tagjainak száma.

2007. január 1-jei csatlakozásukkal az EP taglétszáma átmenetileg a maximált határ fölé növekedett. Ráadásul átmenetileg ők is megnövelt mandátumot kapnak, Bulgária 18, Románia 35 képviselői helyet, azaz az EP taglétszáma átmenetileg 785 főre emelkedett. Így 2009-ben kellene visszatérni a 732 főhöz. Miután azonban a Tízek csatlakozási szerződése elismerte, hogy a Nizzai Szerződés tévesen két-két mandátummal kevesebbet biztosított Csehországnak és Magyarországnak, mint a hozzájuk hasonló népességű Belgiumnak, Görögországnak és Portugáliának, és e különbséget a csatlakozási szerződés megszüntette, a 2009-es választásokat követően - feltéve, hogy addig a Nizzában meghatározott 27 országnál nem lesz több tagja az Uniónak - nem 732-re, hanem 736 főre kellene emelkednie az EP taglétszámának.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT