Rendelettel nem írható felül a Polgári törvénykönyv

2007.09.28. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsa (Holló András, Kiss László és Kovács Péter) szeptember 24-én hozott határozatában megállapította, hogy a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt 2008. március 31-i hatállyal megsemmisítette.

A Somogy Megyei Bíróság bírája az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett kezdeményezte a kormányrendelet érintett rendelkezésének alkotmányossági vizsgálatát. A kifogásolt előírás értelmében a termőföld (és tanya) elővásárlási jogának jogosultjával a vételi ajánlatot hirdetmény útján kell közölni.

A bíró szerint a rendelkezés az Alkotmány 35. § (2) bekezdésébe ütközik, ugyanis ellentétes a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénnyel, amely kimondja, hogy az ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges és az akkor hatályos, ha a másik félhez megérkezik.

Az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében foglalt, a tulajdonhoz való jog sérelmét is jelenti – az indítványozó álláspontja szerint – a közlés ezen módja, mivel „az esetek többségében nem biztosítja, hogy az elővásárlásra jogosult tulajdonostárs értesüljön arról a szerződésről, amely jogát, jogos érdekét érinti”. Ami „azért különösen jelentős, mert a tulajdonos társaknak a jogszabályon alapuló elővásárlási joga – lényegét tekintve – nem más, mint a tulajdonhoz való jognak az egyik részjogosítványa”.

A háromtagú tanács osztotta a bíró álláspontját, megjegyezve, hogy sem a Polgári törvénykönyv, sem a termőföldről szóló törvény nem adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy a Ptk. alapján fennálló elővásárlási jog eseteire is kiterjedően szabályozza az elővásárlási jogok jogosultjainak – kizárólag hirdetményi úton történő – értesítését.

Mivel az Alkotmánybíróság szerint a rendelkezés azonnali hatályú megsemmisítése jogbizonytalanságot okozott volna, ezért pro futuro (jövőre vonatkozóan) semmisítette meg, kellő időt biztosítva ezzel a jogalkotónak is arra, hogy a termőföldről szóló törvény által adott felhatalmazás keretei között maradva alkotmányos szabályozást alkosson.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
AGRÁRIUM