Megszavazta az EP a postai liberalizációt

2008.02. 1. BruxInfo

A postai szolgáltatások liberalizációjáról szóló, a tagállamokat képviselő Tanács által támogatott jogszabálytervezetet változtatás nélkül hagyta jóvá az EP csütörtökön.

A Tanács korábban elfogadta az EP első olvasatban megszavazott főbb változtatásait. Eszerint 2011-től, az új tagállamokban pedig 2013-tól kell megnyitni a postákat a verseny előtt.

Az EU-ban a postai szolgáltatásokat jelenleg az 1997-es postai irányelv szabályozza. Az Európai Bizottság 2006. októberében nyújtotta be az ennek módosításáról szóló javaslatát, amely szerint 2009-től kezdve szűnt volna meg a nemzeti posták monopóliuma az 50 grammnál könnyebb küldeményeknél (az ennél nehezebbekre már korábban megszűnt a kizárólagosság).

Az Európai Parlament első olvasatban tavaly júliusban fogadta el a jogszabályt. A képviselők akkor több ponton módosították a szöveget. A legfontosabb változtatás a liberalizáció határidejének kitolása 2010 legvégére. A 2004 óta csatlakozott 12 tagállam, valamint a „bonyolult topográfiájú”, illetve „kis lakosságú” országok (mint például Görögország vagy Luxemburg) kérhetik a határidő további két évvel, vagyis 2012. december 31-ére történő meghosszabbítását. Az EU-országoknak tehát gyakorlatilag 2011-től, a halasztást kapóknak – köztük Magyarországnak – pedig 2013-tól kell mindenképpen megnyitniuk a verseny előtt a postai szolgáltatási piacukat.

Az EP a piacnyitáson túl – a jelentéstevő, Markus Ferber (néppárti, német) összefoglalása szerint – a következő területeken ért el jelentős módosításokat a bizottság tervezetéhez képest:
  • A piac torzulásának és a tisztességtelen versenynek az elkerülése érdekében a piacaikat megnyitó tagállamok számára – a kölcsönösség jegyében – lehetőséget biztosítanak arra, hogy elutasítsák olyan üzemeltetők engedélyezését, amelyeket még mindig nemzeti monopólium véd egy másik tagállamban.
  • Továbbra is minden EU-polgár számára biztosítani kell legalább heti egy kézbesítést, illetve a küldemények legalább heti öt napon történő felvételét. Emellett az egyetemes szolgáltatásnyújtási kötelezettség teljesítése érdekében meg kell tartani a jól működő, elegendő hozzáférési pontot biztosító postai hálózatokat a vidéki, távoli vagy ritkán lakott területeken.
  • A tagállamoknak a társadalmi megfontolásokat, így a postai dolgozók megfelelő munkafeltételeinek biztosítását is figyelembe kell venniük a szolgáltatók engedélyezése során.
  • Ha egy tagállam úgy véli, hogy az egyetemes szolgáltatásnyújtási kötelezettség számára nettó költséggel jár, finanszírozási tervet kell készítenie, és értesítenie kell a Bizottságot, amely iránymutatást készít a költségek kiszámításához.

Mivel a tagállamokat képviselő Tanács 2007. novemberében kialakított közös álláspontja kisebb változtatásokkal gyakorlatilag helyben hagyta az EP első olvasatban megszavazott szövegét, a jelentéstevő most a tanácsi változat módosítás nélküli elfogadását javasolta. Az EP végül így is tett, s ezzel a jogalkotási folyamat lezártnak tekinthető.

A szerda esti plenáris vitában Barsiné Pataky Etelka (néppárti) azt mondta, a 2012. végi, teljes liberalizáció az egyes tagállamok piacaira különböző hatást fog gyakorolni. „Mi a jogalkotás során elértük, hogy a nyitás lépcsőzetesen történjen. Azt is elértük – amit személy szerint is eredményként könyvelek el –, hogy a derogációs időszak végéig az érintett posták a most rendelkezésre álló bevételeiket megtarthassák” – fogalmazott a képviselőnő. Szerinte „európai szabályozás hosszú idő óta először született úgy, hogy mindenkit versenyképes helyzetbe hozzon”.

Barsiné ugyanakkor úgy vélte, „a derogációt élvező postáknak az elkövetkezendő években arra kell összpontosítaniuk, hogy képesek legyenek megfelelni az európai verseny támasztotta követelményeknek, vagyis hogy valóban éljenek a most meghozandó nyújtotta időelőnyökkel”. Emellett – tette hozzá – „a nemzetállami szabályozásoknak és politikáknak ügyelni kell arra, hogy – miközben a posta karcsúsít a versenyképessé válás jelszavával – az egyetemes ellátás megfelelő színvonalúan valóban biztosított legyen”.

Gurmai Zita (szocialista) szerint a postai szolgáltatások piacának fokozatos nyitása „hozzájárul a postai ágazatokon belül a különleges jogok megszüntetéséhez, konkrét és visszavonhatatlan dátumot határoz meg a nyitásra, biztosítva az egyetemes szolgáltatások fenntartható, magas színvonalát”. A politikus azt mondta, a fokozódó verseny „várhatóan alacsonyabb tarifákat, jobb és innovatívabb szolgáltatásokat hoz majd, és megteremtődnek az ágazat fokozottabb növekedési és foglalkoztatási feltételei is”.

A képviselőnő úgy vélte, az irányelv olyan példaértékű kompromisszum eredménye, „amely figyelembe vette a tagállamok történelmi és gazdasági sajátosságaiból eredendő különbségeket”, vagyis „tekintettel van arra, hogy a liberalizációra való felkészüléshez egyes tagállamokban, főleg a közép-kelet-európaiaknál több időt igényel a felkészülés”.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT