Új Ptk.: nem kell a szakértő bizottság?

2008.04. 1. Jogi Fórum / Antal Attila

Megjelent az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez készített szakértői javaslat könyv formájában. A kiadványt 2008. március 31-én hétfőn mutatták be, azonban elkészültéhez hosszú út vezetett – ennek állomásait ismertetjük.

A szakértői javaslat

Vékás Lajos akadémikus, a polgári kodifikációs főbizottság elnöke, a Szakértői javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez című kiadvány szerkesztője előszavában kifejtette: a magántervezetnek számító javaslat közzétételének legfőbb célja, hogy minél több kérdésben jótékonyan befolyásolják a törvényhozás menetét. Az új Polgári Törvénykönyv megalkotása elkerülhetetlenné vált amiatt a „közel száz, kisebb-nagyobb, nem egyszer meggondolatlan, szükségtelen módosítás miatt”, amelynek négyötöde a rendszerváltás után született - tette hozzá a jogászprofesszor.

Wellmann György, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője rendhagyónak nevezte a kiadványt, mert az „nem egy kommentár, hanem magának az új kódexnek a szerzők által javasolt tervezete, valamint annak igen részletes indokolása.” A mű a gyakorlat számára íródott a legmagasabb szintű tudományos igényességgel. „A javaslat méltó a nagy elődhöz, a hatályos Polgári Törvénykönyvhöz ”- fogalmazott a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője.

A könyvbemutatón, Sólyom László jelenlegi és Mádl Ferenc volt köztársasági elnök mellett, részt vett Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Háttér – Miért született külön Szakértői javaslat?

Az 1959. évi IV. törvény a magyar Polgári Törvénykönyv átfogó felülvizsgálatára, újraalkotására először 1989-ben állított fel Kodifikációs Bizottságot az Igazságügyi Minisztérium. E bizottság 1990 után Harmathy Attila és Vékás Lajos, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszékén oktató professzorok, akadémikusok társelnöksége alatt egy ideig működött, majd elhalt.

A munka 1998-ban kezdődött újra, amikor a kormány határozatot hozott a polgári jog rekodifikációjának szükségességéről és az erre irányuló munka megindításáról. 2007. szeptemberéig a rekodifikációt a Kormány által megbízott Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság, illetve a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság irányította. 1999 májusáig, alkotmánybíróvá választásáig mindkettő elnöke Harmathy Attila volt, ezt követően Vékás Lajos töltötte be e tisztségeket.

A Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság Kormány által felkért tagjai (1999 májusától):
  • 1. Vékás Lajos tanszékvezető egyetemi tanár, a Főbizottság elnöke,
  • 2. a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter,
  • 3. az igazságügyi miniszter,
  • 4. a Legfelsőbb Bíróság elnöke,
  • 5. a legfőbb ügyész,
  • 6. a Magyar Jogászegylet elnöke,
  • 7. a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke,
  • 8. a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke,
  • 9. Kisfaludi András egyetemi tanár, a Főbizottság titkára,
  • 10. Sáriné Simkó Ágnes miniszteri biztos, az Igazságügyi Minisztérium Magánjogi Kodifikációs Irodájának (később: Polgári Jogi Kodifikációs Főosztályának) vezetője, a Főbizottság titkára.
A Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság tagjai (1999 májusától):
  • Vékás Lajos egyetemi tanár,
  • Boytha György egyetemi tanár,
  • Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára (később: szakállamtitkára),
  • Kisfaludi András egyetemi tanár,
  • Lábady Tamás egyetemi tanár,
  • Petrik Ferenc, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezető bírája,
  • Sáriné Simkó Ágnes, az Igazságügyi Minisztérium Polgári Jogi Kodifikációs Főosztályának vezetője,
  • Sárközy Tamás egyetemi tanár,
  • Weiss Emília egyetemi tanár,
  • Zlinszky János egyetemi tanár.

A Szerkesztőbizottság 2002-ben közzétette az új Polgári Törvénykönyv koncepcióját, majd 2003-ban annak a beérkezett észrevételek alapján átdolgozott változatát, utóbbit Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója és tematikája címen. Amint arról beszámoltunk a Szerkesztőbizottság 2006 folyamán, az Igazságügyi Minisztérium honlapján folyamatosan (könyvenként) közzétette az új Polgári Törvénykönyv szövegének indokolt tervezetét. A Szerkesztőbizottság arra készült, hogy a beérkezett észrevételek alapján 2007 végére második, átdolgozott tervezetet ad át az Igazságügyi Minisztériumnak.

2007. szeptemberében azonban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium - nem várva be a második, átdolgozott szerkesztőbizottsági tervezet elkészültét - magához vonta az első tervezet átdolgozásának feladatát. A munkát jelenleg Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium igazságügyi és civilisztikai szakállamtitkára irányítja. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2007. október 29-én tette közzé a 2006-ban megjelentetett, szerkesztőbizottsági tervezet átdolgozott változatát. E változat indokolást nem tartalmazott, viszont nagy vitát váltott ki. A Legfelsőbb Bíróság korábban is kifejtette, hogy szívén viseli a polgári jogi rekodifikáció sorsát, észrevételt is kiadott a kodifikáció állásáról:

A Legfelsőbb Bíróság sajnálattal tapasztalja, hogy az új Polgári Törvénykönyv hosszú évek óta folyó kodifikációja ez év szeptemberében – előttünk pontosan nem ismert okból – kedvezőtlen fordulatot vett. A korábban a Kodifikációs Szerkesztőbizottság által készített és szakmai-társadalmi vitára bocsátott Javaslatnak az igen jelentős számú és súlyú szakmai észrevételek alapján történő átdolgozását ugyanis már nem a Kodifikációs Bizottságok (Főbizottság, Szerkesztőbizottság) hanem az igazságügyi tárca munkatársai végezték el. Az igazságügyi tárca – valamely közelebbről meg nem jelölt Kormánykabinet állásfoglalása alapján – teljes egészében átvette a kódex további előkészítését. A közigazgatási egyeztetésre bocsátott átdolgozott Tervezet ily módon nem csak a szakmai-társadalmi vita során tett észrevételek figyelembevétele folytán tér el a korábbi szakértői javaslattól, hanem azért is mert abban megjelenik az igazságügyi tárca saját álláspontja is. Ennek következtében ez az új Javaslat számos olyan új elemet tartalmaz, amelyről korábban szakmai vita nem folyt és amely nincs összhangban a Kormány által jóváhagyott koncepcióval sem.” [A Legfelsőbb Bíróság észrevételei az új Polgári Törvénykönyv tervezetére]

Az új Polgári Törvénykönyv - mindkét tervezet szerint - könyvekből, részekből, címekből és fejezetekből épül majd fel. A kódex könyvei a következők lesznek:

A jelen magántervezet publikálása után előttünk a kérdés, hogy az igazságügyi kormányzat figyelembe veszi-e a terjedelmes művet, vagy a sokak által kétségesnek tartott önálló irányban folytatja a rekodifikációt.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
PTK