A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat megvitatása most van napirenden az Országgyűlés előtt.

Bár a fogyasztóvédelmi törvény tervezett módosítása megpróbál az évek óta felmerülő fogyasztóvédelmi problémákra megoldást találni, azonban számos fogyasztói problémát nem old meg. Tény viszont, hogy a fogyasztó fogalmának tisztázására, a békéltető testületek eljárási szabályainak részletesebb rendezésére, a fogyasztóvédelmi bírság szabályainak megváltoztatására a tervezetben sor kerül, azonban több hiányossága is van a rendelkezéseknek.

A békéltető testületek működését illetően a határozatok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó javaslat elfogadhatatlan, finanszírozásuk kérdése továbbra sem megoldott. Így jövőre is megismétlődhet az a helyzet, hogy a békéltető testületek még májusban sem kapják meg az adott évre meghatározott költségvetési támogatásukat. Mindemellett szervezetrendszerük átalakítása – a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság felépítését követve – most sem történik meg.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez érkezett panaszok alapján elmondható, szükséges a gazdálkodó szervezetek azon kötelezettségének előírása, hogy a telefonon keresztül történő szerződéskötésről készített hangfelvétel írásos változatát a fogyasztó kérésére át kell adni.

A gyermek és fiatalkorúak védelmét szolgáló különös rendelkezések véleményünk szerint külön jogszabályban kell, hogy rendezésre kerüljenek, nem a tervezet szerinti egy paragrafus keretén belül. Megvannak az ezt a területet szabályozó egészségvédelmi, kereskedelmi normák, melyek szigorításával a fiatalok védelme hangsúlyosabbá válhat.

A közérdekű keresetek ügyében sem történik előrelépés, a fogyasztók még mindig nem kapnak megfelelő jogorvoslatot egyéni fogyasztói panaszaikra a jogerős ítéletet követően és a fogyasztóvédelmi bírság jelenlegi rendszerének megváltoztatása sem elegendő önmagában a fogyasztók kiszolgáltatottságának csökkentésére.

A fogyasztóvédelmi törvény módosításánál a jogalkotóknak elsődlegesen a fogyasztók érdekeit kell szem előtt tartaniuk. A fogyasztókét, akik nem szeretnének hónapokat várni a meghibásodott mosógép javítására vagy esetleg külföldre menni egy hiányzó alkatrész beszerzése végett.