Népszavazást kezdeményez a monoki polgármester

2008.06.23. MTI

Aláírásgyűjtési akcióba kezd a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monok polgármestere, aki országos ügydöntő népszavazást kíván kezdeményezni a segélyezési rendszer átalakításának ügyében - tudatta Szepessy Zsolt hétfőn.

A zempléni település független polgármestere elmondta: úgy látja, már csak az ügydöntő népszavazás kezdeményezése maradt meg lehetőségként, hogy változást érjenek el a szociális segélyezés területén és a gyermekvédelmi támogatás kérdésében.

A figyelem akkor irányult Monokra, amikor a helyi képviselő-testület rendeletet hozott ezekben a tárgykörökben. A szándék nem az volt, hogy az egyébként is nehéz helyzetben élőket kényszerítsék munkára, hanem az, hogy az igazságtalan rendszert átalakítsák - emlékeztetett.

Hozzátette: a monoki döntést látva más települések is úgy döntöttek, felhívják a döntéshozók figyelmét erre a problémára.

Szepessy Zsolt szerint az emberek igénylik, hogy kifejezhessék véleményüket, egyetértenek-e a mai segélyezési rendszerrel, vagy úgy ítélik meg, szükség van annak átalakítására.

Borsod-Abaúj-Zemplénben Monok képviselő-testülete május végén döntött úgy, hogy szigorítja a segélyek folyósítását. A település képviselő-testülete két rendeletet is elfogadott a juttatások szigorításával kapcsolatban, az egyiket még áprilisban. Akkor arról döntöttek, hogy a jövőben nem kaphat gyermekvédelmi támogatást az önkormányzattól az a szülő, akinek a gyermeke az iskola felszólítása ellenére sem látogatja az oktatási intézményt. A május 21-i ülésen pedig arról határoztak, hogy csak azok az aktív korú, egészségi állapotuk miatt nem munkaképtelen munkanélküliek kaphassanak rendszeres szociális segélyt, akik annak ellenértékét közhasznú munkában az önkormányzatnál ledolgozzák.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település példáját követte Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzata. Mint később kiderült, ehhez hasonló döntést hozott Mosonmagyaróvár önkormányzata is, ahol márciustól már csak az kaphat rendszeres szociális segélyt, aki - ha felajánlják neki - közmunkát is végez.

A helyi rendeletek kapcsán a kisebbségi ombudsman jelentést készített. Kállai Ernő a mintegy 30 oldalas anyagban megállapítja, hogy a települések rendeleteikben nem csak tudatosan sértenek törvényt, de felmerül a közvetett diszkrimináció lehetősége is. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa azt mondta: a problémák a mélyszegénységet érintik, viszont kisebbségi, így romaügy lett belőle, ami végiggyűrűzik az egész országon, ezért vált szükségessé hivatalból megindítania a vizsgálatot.

Múlt pénteken Szepessy Zsolt bejelentette: a rendeletet, amely szerint a szociális segélyek folyósítását közmunkához kötik, nem vonják vissza, ugyanakkor erőszakkal sem fogják azt alkalmazni. Mint hozzátette: aki segélyt kap és jelentkezik dolgozni, azt örömmel fogadják, az önkormányzat pedig - lehetőségéhez mérten - segíti majd ezeknek az embereknek a foglalkoztatását.

Az alkotmány szerint országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor.

Országos népszavazást kell tartani legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére. Az eredményes népszavazás alapján hozott döntés kötelező az Országgyűlésre.

A népszavazás mérlegelés alapján is elrendelhető, az Országgyűlés a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy legalább 100 ezer, de 200 ezernél kevesebb választópolgár kezdeményezésére elrendelheti a népszavazást, amely lehet ügydöntő vagy véleménynyilvánító. Az utóbbi eredménye nem köti jogilag az Országgyűlést.

  • kapcsolódó anyagok
ÖNKORMÁNYZATOK
KISEBBSÉGI JOGOK
KISEBBSÉGI JOGOK BIZTOSA
NÉPSZAVAZÁS
SZOCIÁLIS SZFÉRA