Franciaországban sem kell már munkavállalási engedély

Nicolas Sarkozy francia elnök bejelentette: a francia soros elnökséghez igazítva Párizs július 1-jétől megnyitja munkaerőpiacát a 2004-ben csatlakozott tagállamok állampolgárai előtt. A döntés értelmében a mai naptól már a magyar állampolgároknak sem lesz szükségük engedélyre franciaországi munkavállalás esetén.

A francia nyitás után a 15 régi tagállam közül már csak négy, Ausztria, Belgium, Dánia és Németország tart fenn különféle szintű korlátozásokat az új tagországok munkavállalóival szemben. Az EU-hoz 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária állampolgáraival szemben ugyanakkor továbbra is érvényben maradnak a párizsi korlátozó intézkedések.

A francia bejelentés előtt legutóbb, a múlt év novemberében Luxemburg tette szabaddá munkaerőpiacát a 2004-ben csatlakozó országok állampolgárai előtt, illetve a múlt év májusától Hollandia.

A tizenöt régi tagállam közül három, Svédország, Írország és az Egyesült Királyság már 2004. május elseje óta biztosítja ezt a jogot az akkor csatlakozó országok munkavállalóinak. Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország két éves korlátozást követően 2006. május elsejével nyitotta meg a munkaerőpiacát. Olaszország pedig 2006. július 27. óta biztosítja ezt a jogot.

Belgium várhatóan szintén még idén megnyitja munkaerőpiacát az új tagországok állampolgárai előtt, előre láthatóan erre legkorábban a koalíciós viták lezártát követően, július vagy szeptember elején kerülhet sor.

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal becslése szerint Magyarország európai uniós tagsága óta körülbelül 80 ezren vállaltak rövidebb, hosszabb ideig tartó munkát más tagállamban. A régi tagállamokban munkát vállaló magyar állampolgárok létszámáról nincsenek adatok, mert bár a tagállamok többségében elvileg kötelező regisztrációja van az engedélykötelezettség nélkül munkát vállalóknak is, az adatokat nem összesítik.

A 2004. évi bővítést követően a régi tagállamoknak lehetőségük volt arra, hogy átmenetileg ne biztosítsák az alapjogok egyikét, a szabad munkavállalást. Erre hét éves átmeneti időszak állt rendelkezésükre kettő plusz három plusz kettő éves felosztásban. Az egyes részidőszakokat követően egyre alaposabb indoklással lehet csak fenntartani a korlátozást.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
ALAPJOGOK
EURÓPAI UNIÓ