Ismét megtévesztette a fogyasztókat az Euro Credit Consulting

2008.07.30. Jogi Fórum / GVH

A fogyasztói csoportokat szervező Euro Credit Consulting (ECC) Kft. 2006 júniusától 2007 októberéig a fogyasztókat megtévesztő módon népszerűsítette tevékenységét – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A versenyhatóság által korábban már többször elmarasztalt vállalkozásnak most 14 millió forint bírságot kell fizetnie.

A GVH korábban két ízben is folytatott eljárást az ECC Kft. ellen, amelyek során összesen 22,5 millió forint bírságot rótt ki a vállalkozásra. Az újabb eljárás megindítására azért volt szükség, mert az ECC Kft. hirdetéseiben továbbra sem adott egyértelmű információkat a fogyasztói csoportok lényeges tulajdonságairól és azt a látszatot keltette, hogy ügyfeleinek hitelt, illetve kölcsönt folyósít.

A GVH vizsgálata megállapította, hogy az ECC kommunikációjában a hiteltermékekkel kapcsolatban megszokott terminológiát, mint „Fix törlesztőrészletek”, „Nem hitelképes?”, „Nem kap hitelt?”, „… millió Ft akár havi …Ft-ért”, „BAR-listásoknak!”, „Kezes és jövedelemigazolás nélkül!”, „Ingatlan fedezetre!”, „futamidő” használja. A reklámok elolvasásakor a fogyasztó az azokban használt kifejezéseknek a mindennapi életben elfogadott általános jelentése alapján arra a következtetésre juthat, hogy az eljárás alá vont hitelt vagy kölcsönt nyújt a hirdetett kedvező feltételekkel, és azonnal hozzájuthat az igényelt összeghez, amelyet ezt követően havonkénti törlesztéssel fizet. Ez azonban nem így van, emiatt az ECC reklámjai alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére. Ezen megállapítást támasztja alá az a tény is, hogy sok ügyfél él a három napon belüli elállási vagy felmondási jogával, illetve a fogyasztói csoportokból egyéb módon kilépő, szerződést bontó ügyfelek száma és aránya is magas. Joggal feltételezhető, hogy ezekben az esetekben gyakorlatilag csak a szerződéskötést követően – miután a várt összeget nem kapja meg – tudatosul a fogyasztóban a fogyasztói csoport működésének alapja vagy a konstrukció más alapvető jellemzője. Mindezek miatt a GVH 14 millió forint büntetést szabott ki az ECC Kft-re.

A bírság összegét növelte, hogy a vállalkozás korábban már többször, hosszú időn keresztül tanúsított jogsértő magatartást. Kiterjedt hirdetési tevékenységet folytatott, amellyel a fogyasztók széles köréhez juttatta el a megtévesztő állításait. Enyhítő körülménynek bizonyult, hogy

  • az ECC vállalta, hogy az érintett időszakban szerződést kötő és azt megszüntető ügyfeleket felmérő ív formájában, postai úton megkeresi, hogy nyilatkozzanak a szerződés felmondásának indokairól. Amennyiben a megtévesztő reklámra hivatkoznak, úgy részükre méltányossági alapon visszafizetést teljesít az ECC saját pénzeszközei terhére,
  • több tájékoztatást jelentet meg azokban az újságokban, melyekben a kifogásolt hirdetések megjelentek. Ezen cikkekben a már megjelent hirdetései hiányosságaira valamint a fogyasztói csoportok alapvető előnyeire és hátrányaira hívja fel a fogyasztók figyelmét,
  • az ECC internetes oldalán kiemelve teszi közzé a fogyasztói csoportok hátrányait, utalva a megjelent hirdetések hiányosságaira is, hirdetéseit haladéktalanul átalakítja, a sérelmezett kifejezéseket (Kezes és jövedelemigazolás nélkül!) elhagyja, külalakilag átformálja, továbbá felhívja az ügyfelek figyelmét arra, hogy tájékozódjanak irodáiban részletesen a szerződési feltételek felől.

A GVH felhívja a figyelmet, hogy a fogyasztói csoport sajátos, összetett előtakarékossági konstrukció, amely a részletre történő vásárlás elemeit kombinálja a vásárlói jog megszerzésével. A fogyasztói csoport létrehozásának a célja, hogy a csoport egyes tagjai a meghatározott áruk tulajdonjogát a csoport segítségével szerezzék meg. A konstrukció fontos eleme, hogy a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozás a szolgáltatáshoz fedezettel nem rendelkezik, így a kedvezményezettek a tagok havi befizetéseiből jutnak a kiszemelt áruhoz.

A fogyasztói csoportokban való részvétel jelentős mértékben különbözik a részletre történő vásárlástól, mivel az első részlet megfizetésével egyidejűleg nem lehet hozzájutni az áruhoz. A tagok havi befizetéseikkel ténylegesen előtakarékoskodnak így nem nyomban, hanem esetleg csak a futamidő végén juthatnak hozzá ahhoz az áruhoz, amelynek megszerzése érdekében a vállalkozással szerződést kötöttek, a vállalkozás által szervezett csoportba beléptek.

A szervező által rendszeresen megrendezett közgyűléseken tartott sorsolásokon és/vagy előtörlesztés vállalásával dől el, hogy a csoport tagjai közül az adott alkalommal kik jutnak hozzá a vásárlási joghoz, ki lesz a kedvezményezett, mely tagok számára nyílik meg a lehetősége annak, hogy megvásárolják a meghatározott ingóságot vagy ingatlant. Lényeges – egyéb pénzügyi és befektetési termékektől elhatároló – eleme a konstrukciónak, hogy azt pontosan előre nem lehet tudni, ki mikor juthat az áruhoz. A rendszer működésében fontos eleme a szerencse, amely nemcsak sorsolás, hanem előtörlesztés vállalása esetén is szerepet játszik. Nem lehet előre tudni ugyanis, hogy a csoport többi tagja milyen feltételek mellett akar előtörleszteni. Így nem számítható ki előre, hogy a vásárlói jog megszerzéséhez hány havi törlesztőrészletet kell felajánlani.

A konstrukció további jellemzője, rendkívül rövid - jellemzően 3-7 nap - idő áll a fogyasztók rendelkezésére, hogy elállási jogukkal éljenek. Az elállási időn túli felmondás esetén a tagok befizetéseiket elvesztik, vagy legalábbis jelentősen csökken azok értéke.

A fogyasztói csoportok szervezőinek célcsoportja elsődlegesen az a fogyasztói réteg, amely valamilyen objektív oknál fogva nem tud banki hitelt vagy egyéb pénzügyi terméket igénybe venni. A lehetséges fogyasztói körbe tartoznak

  • a Bar-listások;
  • akiknek a jövedelmük szerkezete nem teszi lehetővé, hogy a bankok által kért feltételeknek megfeleljenek (nyugdíjasok, alacsony jövedelemmel bejelentett egyéni vállalkozók, stb.);
  • nem rendelkeznek a hitelfelvételhez szükséges önerővel;
  • nem rendelkeznek a jelzáloghitel felvételéhez szükséges terhelhető ingatlannal;
  • nem tudnak kezest, adóstársat állítani, stb.

Mind a GVH-hoz érkezett fogyasztói beadványokból, a fogyasztói észleléseken alapuló közleményekből, továbbá a médiában időszakosan megjelenő kritikákból kitűnik, hogy számos fogyasztóban csupán a szerződéskötést követően tudatosul, hogy a szerződéses összeg és így a vásárlói jog tényleges megszerzésének időpontja bizonytalan.

  • kapcsolódó anyagok
FOGYASZTÓVÉDELEM
VERSENYJOG
GVH
FOGYASZTÓI CSOPORT