Fleck Zoltán: negatív gazdasági, társadalmi, politikai következményei lehetnek egy rosszul működű bíróságnak

2008.10. 1. MTI

Fleck Zoltán szerint egy nem kellően jól és hatékonyan működő bíróság negatív gazdasági, társadalmi valamint politikai következményeket von maga után; a jogszociológus erről kedden beszélt egy, a témában rendezett budapesti vitaesten.

Közvetlen gazdasági kár származik abból, ha a gazdasági szereplők elvesztik a bizalmukat, mert nem elég hatékony az igazságszolgáltatás, túl sokáig tartanak az eljárások, vagy esetleg nem lehet bízni a tisztességes eljárásban - mondta Fleck Zoltán a Bíróságok - felelősség és függetlenség címmel rendezett beszélgetésen.

Közölte, a hatékonyság hiányának társadalmi jellegű következménye az lehet, hogy az emberek elfordulnak a bíróságtól, mert nem bíznak benne, alternatívákat keresnek, a normakövetési hajlandóság - amely - mint megjegyezte - a magyar társadalomban igen alacsony - tovább romlik, valamint gyengül a garanciákkal rendelkező intézményes eljárás vonzereje.

Politikai következménye, amely a napokban is jól megfigyelhető, hogy a perlés a politikai elit kezében - egy rosszul működő bíróság esetében - "ködösítő" eszközzé válhat - mondta a jogszociológus.

Fleck Zoltán elmondta azt is, további következmény lehet, hogy a jogalkotó kényszerhelyzetbe kerül, ha azt látja, hogy a jogalkalmazó elbizonytalanodott, nem ad olyan értelmet a jogszabályoknak, amilyet szánt neki. Ilyenkor a jogalkotó kényszeresen, gyorsan, minőséghibásan elkezd jogot alkotni, "szájba rágni". Ez azt jelenti a bírói hatalom számára, hogy elvesztette a jogalkotó bizalmát, másrészt szűkíthetik jogértelmezési hatalmát - fűzte hozzá.

Fleck Zoltán szerint a bírói tanácsokra bízott teljes igazgatás alapvetően egy félreértésen nyugszik; azon, hogy a bírói függetlenség úgy biztosítható, hogy a szervezetnek teljes egészében autonómiát adnak, és az összes hatáskör egy bírói többséggel rendelkező testület kezében van.

Mint mondta, ilyen, mint Magyarországon, nem is nagyon működik a világban. Olyan minták vannak, amelyek a hatásköröket megosztják - tette hozzá.

A jogszociológus szerint van lehetséges kiút; mégpedig az, ha a hatáskörök kiegyensúlyozása felé lépnek. Azon a szemléleten változtatni kell, amely szerint a bírói függetlenség egyet jelent a totális szervezeti szeparáltsággal - hangsúlyozta.

Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke a bírósággal szembeni bizalom kérdésével kapcsolatban kiemelte: nagyon fontos szerepet játszik ebben az ítéletek végrehajtására vonatkozó hajlandóság. Problémaként említette, hogy nincs visszhangja az ítélkezési tevékenységnek, nem jelennek meg jogilag tárgyilagos elemzések, vagy, ami megjelenik "az gyakran a bulvár színvonalán marad".

További gondnak nevezte meg azt az esetet, amikor a jogalkotó "valami nagyot" akar felmutatni a közvélemény előtt és átgondolatlan szabályokat hoz. Példaként említette az úgynevezett eljárási kifogás intézményét, amely - mint mondta, a többi között sérti az ügyfélegyenlőséget.

Hanák András ügyvéd arról szólt: a bírósági szervezet jelzett hiányosságai, valamint a bíróság és Alkotmánybíróság helyzetének rendezetlensége képes arra, hogy gyengítsék a közbizalmat.

Az eszmecserét a Friedrich Ebert Stiftung és az Eötvös Károly Intézet Mi fenyegeti a harmadik köztársaságot? című vitasorozatának részeként tartották.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
EKINT