Az Országos Rádió és Televízió Testület állampolgári bejelentés nyomán indult eljárásban jogsértőnek minősítette a Hír Televízió Vonalban c. műsorának 2008. április 22-i adását.
Az ORTT többsége által támogatott határozat szerint az egyik betelefonáló néző saját költésű „versének” közzétételével a műsorszolgáltató megsértette a médiatörvény emberi jogokat védelmező rendelkezését. A határozat indokolása szerint az elhangzott „vers” – különösen annak egyik sora – elsősorban a miniszterelnök, másodsorban pedig Dávid Ibolya személyével kapcsolatban fogalmazott meg kétségtelenül sértő megállapításokat. A többségi álláspont szerint a „magyar nemzet néked Fletó megbocsát, ha alulról szagolod az ibolyát…” mondat azt jelenthette a nézők számára, hogy a magyar nép valójában a miniszterelnök halálát kívánja. A határozat indokolása rámutat: a miniszterelnöknek és Dávid Ibolyának közszereplőként többet kell eltűrniük, mint egy átlagpolgárnak, azonban az a körülmény, hogy valakinek a halálát kívánják, még közszereplők esetében sem fogadható el, az „alulról szagolod az ibolyát” – erősen áthallásos – kifejezés pedig kifejezetten nem az érintett személyek közszereplői mivoltát érintette, s mint ilyenre nem vonatkozik a közszereplők magasabb bírálhatósági fokára vonatkozó szabály. Az ORTT többségének megítélése szerint az elhangzottakat követő műsorvezetői reagálás nem tekinthető felelős műsorvezetői magatartásnak, elhatárolódásnak, így a műsorszolgáltató felelőssége megállapítható.
Az ORTT elnöke különvéleményben fejtette ki a többségitől eltérő álláspontját. Majtényi László mindenekelőtt kifejti, a határozat indokolása egyének személyiségi jogi sérelmeire hivatkozik annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság erről szóló határozatával összhangban az ORTT alapjogokat védő jogalkalmazásának lényeges korlátja, hogy nem az egyes jogalanyokat ért jogsérelmekről dönt. Így ebben az esetben nem lett volna lehetősége az ORTT-nek arra, hogy a „közszereplők esetén alkalmazandó magasabb ingerküszöb” átlépését megállapítsa, erre ugyanis egyéni jogsérelemmel összefüggésben a bíróságnak van hatásköre.
Rámutat továbbá a különvélemény arra, hogy a nézői vélemények közvetlen megjelenítésére lehetőséget adó műsortípus mindig magában rejti azt a lehetőséget, hogy az előzetes szerkesztői szűrő nélkül megjelenő közlések tartalma jogsértő. Éppen ezért „betelefonálós” műsorszám esetén a médiahatóság akkor állapíthat meg jogsértést, ha a műsorvezető a sértő közléseket helyesli, bátorítja, felerősíti, azokat kiprovokálja, adott esetben akár azzal is, hogy cinkosan nem szól ellenük. Majtényi László álláspontja szerint a vizsgált ügyben a műsorvezető (a szerkesztő) olyan magatartást tanúsított, mely szakmai-erkölcsi szempontból ugyan kifogásolható, hiszen helyes lett volna a beszélgetést megszakítani, mindazonáltal a személyeket sértő közlésektől a műsorvezető elhatárolódott, azok sértő jellegét szóval és testbeszéddel tompítani igyekezett. Magatartása alapján tehát a műsorszám nem minősül jogsértőnek, mert ilyen esetben a jogsértő nézői közlés magában nem alapozhatja meg a műsorszolgáltató jogi felelősségét. (A különvélemény szerint hasonló szerkesztői gyakorlat esetében a műsorszolgáltató(k) által működtetett szakmai, illetve önszabályozó szervezetek léphetnének fel.)
Majtényi László szerint a határozat a tényállás értelmezése tekintetében is téved. A szavak általános jelentése szerint ugyanis az idézett mondatban a klapancia szerzője annyit állít, hogy a magyar nemzet, amíg él, nem bocsát meg a miniszterelnöknek, de az idézet azt már nem jelenti, hogy mielőbbi halálát is kívánná, azt meg egyáltalán nem lehet feltételezni, hogy a „vers” szerzőjén keresztül maga a nép szólna
Majtényi László különvéleménye a következő oldalon olvasható:
http://www.ortt.hu/hatarozatok.php?…
