Egység a válságban – törések máshol: véget ért az Európai Tanács ülése

Csütörtökön véget ért az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos, brüsszeli csúcstalálkozója. Az előzetes tervek szerint az Európai Tanács ülésén az éghajlatváltozás elleni intézkedésekről és az Oroszországgal való viszonyról tárgyaltak volna, ám a pénzügyi válság felülírta az eredeti forgatókönyvet. Több fontos kérdésben decemberre halasztották a végső döntést.

A huszonhét tagállam egyhangúan támogatta a néhány nappal korábban, az eurót használó 15 ország által elfogadott cselekvési tervet, melynek lényege a bankközi hitelek állami garantálása és szükség esetén a bankok újratőkésítése a banki csődök megakadályozására.

A pénzügyi szektor után a reálgazdaság, mindenekelőtt az ipar támogatását is kilátásba helyezték az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői. Az ülésről kiadott zárónyilatkozat szövege szerint „a kormányfői tanács eltökélt abban, hogy megtegye a szükséges lépéseket a kereslet csökkenésére és a befektetési kedv hanyatlására reagálva, különös tekintettel az unió iparára”.

Bejelentették a csúcstalálkozón azt is, hogy a válságok elmélyülésének megelőzése érdekében az Európai Bizottság elnöke, az Európai Központi Bank elnöke, az euróövezetet alkotó országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke és a mindenkori uniós elnökség vezető illetékesének részvételével létrehoznak egy magas szintű csoportot, amelyet bármely tagállam összehívhat, és amelyben - mint Göncz Kinga külügyminiszter fogalmazott - azonnali és bizalmas információáramlást és döntéshozatalt biztosítanak.

A tagállamok szükségesnek tartják a globális pénzügyi rendszer teljes újragondolását, melynek érdekében novemberre New Yorkba konferenciát kívánnak összehívni. A hét végén Nicolas Sarkozy, a Tanács soros elnökségét betöltő Franciaország elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Egyesült Államokba utazik, hogy George W. Bush amerikai elnökkel egyeztessenek a tervezett konferenciáról.

A válság ügyével szemben nem voltak ennyire egységesek a tagállamok más, régóta napirenden szereplő kérdésekben.

A csúcstalálkozó során több ország felvetette, hogy a gazdasági helyzet miatt újra kellene gondolni az EU tavaly elfogadott éghajlatváltozás elleni célkitűzéseit, mely szerint 2020-ig 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Lengyelország és Olaszország vétóval való fenyegetőzése ellenére a francia elnökség ragaszkodott az eredeti tervekhez, így a végső döntés a következő, decemberi csúcstalálkozóra maradt.

Nem történt előrelépés a Lisszaboni Szerződés ügyében sem: az ír kormány decemberig kapott haladékot, holott eredetileg a mostani csúcstalálkozóra kellett volna elkészítenie javaslatát az elutasító eredményt hozó júniusi népszavazás után előállt helyzet megoldására. Írországban parlamenti bizottságot állítottak fel, mely egyelőre még nem fejezte be a munkáját. Az ír kormány decemberig folytatja konzultációit annak érdekében, hogy megoldást találjon a helyzetre.

Az unió Oroszországgal való kapcsolatában sem történt előrelépés. Az EU szeptemberben, Oroszország grúziai beavatkozása miatt függesztette fel a partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásokat a moszkvai vezetéssel. A francia elnökség Olaszországgal és Németországgal karöltve támogatta volna ugyan a tárgyalások felújítását, több tagállam – köztük Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Lengyelország, Litvánia és Svédország - viszont túl korainak tartott volna még egy ilyen lépést.

Az Európai Tanács elfogadta az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktumot. A tagállamok megszavazták, hogy a paktum alapelvei alapján hozott intézkedések végrehajtása az Európai Tanács 2010. júniusi ülésétől kezdődően éves vita tárgyát fogja képezni.

A tagállamok döntöttek az Európai Unió távlati jövőjét vizsgáló reflexiós csoport („bölcsek tanácsa”) összetételéről is, melynek feladata, hogy 2020-2030-ig előre nézve áttekintsék az EU-ra váró legfontosabb kihívásokat. A testület elnökének az egykori spanyol miniszterelnököt, Felipe Gonzálezt kérték fel.

  • kapcsolódó anyagok
LISSZABONI SZERZŐDÉS
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ