Kaposvári Bertalan nem mond véleményt a főbírójelöltről

2008.11.26. MTI

Kaposvári Bertalan szerint nemcsak illetlen, de helytelen és befolyásolásra alkalmas lenne, ha véleményt mondana az államfő jelöltjéről a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöki posztjára; az LB elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettese ezt újságíróknak mondta kedden, amikor az elnöki posztra jelölt Havasiné Orbán Máriáról kérdezték.

A véleménynyilvánításhoz az ügyben nincs joga, és az ízlése is tiltaná - tette hozzá Kaposvári Bertalan.

Sólyom László köztársasági elnök a múlt héten mutatta be főbírójelöltjét, Havasiné Orbán Mária. Az államfőnek azért kellett ismét főbírót jelölnie, mert az Országgyűlés május 26-án nem választotta meg előző jelöltjét, Baka Andrást. A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Lomnici Zoltán hatéves megbízatása június 24-én járt le.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) törvényben meghatározott jogköre és feladata az előzetes véleménynyilvánítás a Legfelsőbb Bíróság elnökének tisztségére jelölt személyről. A testület szabályozása szerint erről a tagok zárt ülésen, titkos szavazással határoznak. Az OIT kedden tartott ülést, ám ez csak konzultatív jellegű volt, azon nem került szóba az elnökjelölt személye - tudta meg az MTI az OIT Hivatalának sajtótitkárságától. Az OIT minden hónap első keddjén tart ülést, így a jelöltet várhatóan a következő, jövő héten esedékes OIT-ülésen hallgatják meg. Az Országgyűlés elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a parlament várhatóan december 8-án szavaz a jelöltről. Az új főbírót az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg.

Azóta, hogy nincs a parlament által megválasztott főbíró, az elnöki jogkört törvényi felhatalmazás alapján az elnökhelyettes, Kaposvári Bertalan gyakorolja, neki azonban áprilistól nyugdíjba kell vonulnia, mivel betölti 70. életévét.

Azzal kapcsolatban, hogy kiírta a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesi pályázatát, Kaposvári Bertalan kedden újságíróknak azt mondta: kötelessége volt a pályázatot kiírni, mert a határidők miatt bíróság nem maradhat vezető nélkül, ez alkotmányos problémát okozna. Hangsúlyozta: nem tudott arról, hogy Sólyom László mikor jelöl, a pályázatot még ezt megelőzően írta ki.

Szólt ugyanakkor arról is, hogy amennyiben a parlament még december közepéig megválasztja a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az elnökhelyettesi posztról már az új elnök dönt.

A vonatkozó jogszabály szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét a Legfelsőbb Bíróság elnöke javasolja, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács véleményezi a jelöltet és a köztársasági elnök nevezi ki hatéves időtartamra.

Kaposvári Bertalan azt követően beszélt minderről, hogy jogvédelemmel foglalkozó ismert civil szervezetek képviselőivel és a bíróságok működését elemző kutatókkal tanácskozott. Az elnökhelyettes a tanácskozás köszöntőjében szólt arról, hogy megígérte Sólyom Lászlónak: szolgálati viszonyának utolsó napjáig nem él azzal a lehetőséggel, hogy kérje a munkavégzés alóli felmentését.

"Ebben pedig benne foglaltatik: amíg nem lesz a parlament által megválasztott vezetője a Legfelsőbb Bíróságnak, teljes felelősséggel és a törvényen alapuló teljes hatáskörben eljárva maradok a helyemen azért, hogy biztosítsam a munka folyamatosságát" - mondta Kaposvári Bertalan. Hozzátette: ha nem is tudja végrehajtani megkezdett intézkedései nagyobb részét "a csónakot vízre akarom tenni még akkor is, ha már nem tudok végigevezni a folyón".

Az elnökhelyettes beszédében, majd a tanácskozást követően újságírók előtt is a reformok szükségességét hangsúlyozta. Kitért arra, hogy bizonyos kérdésekben, például a bíróságok nyitottságánál átláthatóságánál, a bírák képzésénél már most is késés tapasztalható, ezek megoldásával nem lehet várni. Fontosnak nevezte azt is, hogy azonos ügyekben azonos döntések szülessenek. Szólt arról, hogy a bírói függetlenség és számonkérhetőség ugyanannak az éremnek a két oldala, a bírói függetlenség "parttalan értelmezése" következtében a szervezet bezárkózhat a társadalom előtt.

Kárpáti József, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója a tanácskozást követően újságíróknak azt mondta, hogy olyan LB-elnökre és OIT-vezetőre lenne szükség, aki érdemben reagál azokra a bírálatokra, amelyek az igazságszolgáltatást az elmúlt évek során érték. Hozzátette: álláspontja szerint alapvető szervezeti reformra van szükség. Külön üdvözölte, hogy az államfő nőt jelölt az elnöki posztra, mert szerinte ezzel jelezni lehetne, hogy Magyarországon a nők jogai is érvényre juthatnak.

  • kapcsolódó anyagok
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
OIT
LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG