A Legfelsőbb Bíróság a GVH mellett az autópálya-építő kartellügyben

2008.12. 3. Jogi Fórum / GVH

A Legfelsőbb Bíróság 2008. december 3-án kihirdetett ítéletében a felperesek felülvizsgálati kérelmeit elutasítva fenntartotta hatályában a Fővárosi Ítélőtábla által 2007-ben hozott, a GVH-nak igazat adó ítéletet.

A GVH korábban megállapította, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt.) által 2002. júliusában, illetve augusztusában kiírt közbeszerzési pályázatokon résztvevő vállalkozások – a Betonút Rt., a DEBMÚT Rt., az EGÚT Rt., a Hídépítő Rt. és a Strabag Rt. – versenytörvénybe ütköző megállapodást kötöttek. Ennek keretében egymás között előzetesen megállapodtak abban, hogy melyik cég melyik autópálya szakasz kivitelezését szerzi meg. Esetenként abban is megegyeztek, hogy a nyertesek alvállalkozóként vonják be a többieket. A kartell-megállapodásban valamennyi, a kiíró feltételei alapján szóba jöhető, jelentős vállalat részt vett. Az öt vállalkozásra a GVH által kiszabott bírság teljes összege 7,043 milliárd forint volt, melyet a jogsértő vállalkozások befizettek.

A GVH 2003. februárjában hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárást annak megállapítására, hogy az NA Rt. által 2002. augusztusában (az M7 balatonszárszói, az M7-M70 Becsehely-Letenye, és az M3 görbeházai szakaszra) kiírt nyílt, előminősítéses közbeszerzés során az említett vállalatok összejátszottak-e. Az eljárást később kiterjesztette a 2002. júliusban kiírt, majd eredménytelennek nyilvánított ugyanezen szakaszokra vonatkozó meghívásos pályázatra is.

A GVH a rendelkezésére álló iratok, nyilatkozatok és egyéb bizonyítékok alapján megállapította, hogy a cégek előzetesen felosztották egymás között, hogy melyik pályázó melyik autópálya szakasz kivitelezését szerzi meg, illetve, hogy a fővállalkozó melyik vállalkozást fogja alvállalkozóként bevonni az összesen 59,91 kilométeres, bruttó 160 milliárd forintos építkezés során. Az áregyeztetésben és a piacfelosztásban megnyilvánuló akarategyezség az eredménytelenné nyilvánítás után fennmaradt a megismételt pályázat során is.

Az ilyen típusú kartell az európai uniós gyakorlat szerint is a legsúlyosabban szankcionálandó versenykorlátozások közé tartozik, mivel közvetlenül és alapvetően torzítja a források hatékony elosztását és árfelhajtó hatású.

Az összejátszás piactorzító hatása számottevő volt, mert abban valamennyi, a kiíró feltételei alapján szóba jöhető, jelentős vállalkozás részt vett. A nem versenykörülmények között kialakult árak több évre kiterjedően befolyásolhatták a magyarországi autópálya építéseket. A GVH – követve korábbi határozatait – tekintettel volt arra is, hogy a jogsértés közpénzek felhasználását érintette, így annak hatása fokozottan sértette a társadalmi érdekeket.

A GVH határozata ellen a megbírságolt vállalkozások – a Betonút Rt., a DEBMÚT Rt., az EGÚT Rt., a Hídépítő Rt. és a Strabag Rt. – a Fővárosi Bírósághoz, a Fővárosi Ítélőtáblához, majd végül a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak.

A Fővárosi Bíróság 2006. január 23-án hozott ítéletében utasította el az öt útépítő vállalkozás keresetét, míg az ezen ítélet ellen benyújtott fellebbezéseket a Fővárosi Ítélőtábla 2007. augusztus 29-én meghozott ítélete tartotta alaptalannak.

A felperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelmeket elutasítva a Legfelsőbb Bíróság a mai napon tartott tárgyaláson tartotta fenn hatályában a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét.

A kivetett bírságot (Betonút Rt. - 2 212 000 000 Ft, DEBMÚT Rt. - 496 000 000 Ft, EGÚT Rt. - 496 000 000 Ft, Hídépítő Rt. - 1 371 000 000 Ft, Strabag Rt. - 2 468 000 000 Ft) a cégek 2005. decemberében, illetve 2006. januárjában befizették.

Ahogyan arról a GVH már több ízben tájékoztatta a nyilvánosságot, a károsultak kártérítési per formájában fordulhatnak polgári bírósághoz a kartell magatartás által okozott károk megtérítése érdekében. A kártérítési pereket a GVH rendkívül fontosnak tarja, hiszen a nemzetközi tapasztalatok alapján e perek komoly elrettentő erővel bírnak a jogsértő vállalkozásokkal szemben.

  • kapcsolódó anyagok
VERSENYJOG
GVH
LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG