Változó kollíziós szabályok

2008.12. 8. Jogi Fórum / Antal Attila

Ma szavazhat a Ház a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendeletnek a szerződésből eredő és szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyokat érintő, valamint a természetes személyek névviselésére vonatkozó szabályozása felülvizsgálatáról.

A kormány 2008. november 31-án terjesztette a Tisztelt Ház elé a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. (a továbbiakban: Nmjtvr.) egyes kollíziós szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslatot. A javasat célja – az Európai Unióban történt változásokra figyelemmel – a magyar belső kollíziós szabályozás és a vonatkozó közösségi jogi szabályozás, illetve joggyakorlat közötti összhang biztosítása.

A javaslatnak három fő csomópontja van:

  • a szerződésből eredő kötelmi jogviszonyokra vonatkozó kollíziós szabályok (Nmjtvr. 24-31 . §-ai) felülvizsgálata;
  • a szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyokra vonatkozó kollíziós szabályok (Nmjtvr. 32-35. §-ai) felülvizsgálata;
  • a természetes személyek névviselésére vonatkozó kollíziós szabályozás (Nmjtvr. 10 . §) felülvizsgálata.

Kötelmi kollízió

A közelmúltban került elfogadásra a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008/EK rendelet (ún. „Róma I. rendelet"; kihirdette a 2006. évi XXVIII. tv), valamint a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló 864/2007/EK rendelet (ún. „Róma II. rendelet") . A Róma I. rendelet kidolgozásnak alapjául a szerződéses kötelmi jogviszonyok kollíziós normáit egységesítő, 1980-ban aláírt Római Egyezmény (ún . Róma I. Egyezmény) szolgált.

A Róma I. és Róma II. rendeletek az azzal kapcsolatos nemzetközi magánjogi kérdéseket szabályozzák, hogy valamely polgári jogi szerződésből, illetőleg ún. szerződésen kívüli kötelmi viszonyból (pl. károkozásból) eredő jogvitára az eljáró bíróságnak melyik állam jogszabályait kell alkalmaznia. A két rendelet – az EK-Szerződés 110. cikkének (2) bekezdésére figyelemmel – közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

A törvényjavaslat célja tehát az említett közösségi rendeletek beillesztése a magyar jogba, illetőleg a magyar nemzetközi magánjogi kódex (Nmjtvr.) vonatkozó szabályai (24-35. §-ai) és az új közösségi jogi kollíziós szabályozások közötti összhang megteremtése. A két közösségi rendelet rendelkezései az Nmjtvr. vonatkozó kollíziós szabályai helyébe lépnek; az Nmjtvr. V. fejezetében foglalt kollíziós szabályok csak a két rendelet hatályán kívül eső kötelmi jogviszonyokra kerülhetnek alkalmazásra. A rendeletek kollíziós szabályainak hatálya univerzális; azokat akkor is alkalmazni kell, ha a szerződéses vagy szerződésen kívüli jogviszonyból eredő jogvitában szereplő külföldi elem nem közösségi tagállamhoz, hanem harmadik államhoz kapcsolódik.

A Római-rendeleteket átültető javaslat ételmében a szerződésre azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a szerződés megkötésekor, vagy később akár a szerződés egészére, akár annak csak egy részére választottak. A jogválasztásnak kifejezettnek kell lennie, vagy annak a szerződés rendelkezéseiből vagy az eset körülményeiből kellő bizonyossággal megállapíthatónak kell lennie.

Jogválasztás hiányában a szerződésre alkalmazandó jogot a következők szerint kell megállapítani:

  • Tőzsdén, versenytárgyaláson vagy árverésen kötött szerződésre annak az államnak a joga irányadó, amelynek területén a tőzsde van, illetve a versenytárgyalást vagy az árverést tartják.
  • A társasági szerződést annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a társaság tevékenységét kifejti . A jogi személyt alapító társasági szerződésre a jogi személy személyes jogát kell alkalmazni .
  • Értékpapíron alapuló kötelezettség fennállására és terjedelmére a teljesítés helyén irányadó jogot kell alkalmazni.
  • A nyilvános kölcsön alapján kibocsátott kötvényen alapuló kötelmi jogok és a kötelezettségek keletkezését, átszállását, megszűnését és érvényesítését a kibocsátó személyes joga szerint kell elbírálni.
  • Ha az értékpapír áruval való rendelkezés jogát biztosítja, a dologi jogi hatásokra az Nmjtvr-nek rendeletnek a dologi jogviszonyokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
  • Ha az értékpapír tagsági jogot testesít meg, az értékpapíron alapuló jogok és kötelezettségek keletkezését, átszállását, megszűnését és érvényesítését a jogi személy személyes joga szerint kell elbírálni.
  • Egyéb szerződésekre jogválasztás hiányában azt a jogot kell irányadónak tekinteni, amelyhez a szerződés — az adott szerződéses viszony lényeges elemei szerint — leginkább kapcsolódik.

A javaslat szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyokra vonatkozó rendelkezéseit is tehát csak olyan esetekben kell alkalmazni, amelyekre az Európai Parlament és a Tanács a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló 864/2007/EK rendeletének hatálya nem terjed ki .

A szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősségre a károkozó tevékenység vagy mulasztás helyén és idején irányadó jogot kell alkalmazni. Ha ez a károsultra kedvezőbb, annak az államnak a jogát kell irányadónak tekinteni, amelynek területén a kár bekövetkezett.

Ha a károkozó és a károsult lakóhelye ugyanabban az államban van, ennek az államnak a jogát kell alkalmazni. Ha a károkozó tevékenység vagy mulasztás helyének joga szerint a felelősség feltétele a vétkesség, a vétőképesség fennállását akár a károkozó személyes joga, akár a jogsértés helyének joga szerint meg lehet állapítani.

Arra nézve, hogy a károkozó magatartás közlekedési, vagy más biztonsági szabály megsértésével valósult-e meg, a károkozó magatartás helyének joga irányadó. Ha a károkozó tevékenység vagy mulasztás helye lajstromozott vízi vagy légi jármű, a károkozásra és annak következményeire – állami felségterületen kívül – annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek lobogója vagy más felségjelvénye alatt a jármű a jogsértés idején közlekedett.

Névviselés

A törvényjavaslat érinti továbbá a kettős állampolgársággal rendelkező személyek névviselését is. Az Európai Bíróságnak az egyik előzetes döntéshozatali ügyben hozott értelmező döntésére figyelemmel (C-148/02. ügy; M. Carlos Garcia Avello c. Belga Állam) javaslat megteremtené a lehetőséget arra, hogy kettős (magyar és külföldi) állampolgárságú személyek névviselésére ne minden esetben a magyar névviselési szabályozás, hanem az érintett személy külföldi állampolgársága szerinti állam joga kerüljön alkalmazásra, ha ezt az érintett kéri.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
POLGÁRI JOG
NEMZETKÖZI JOG
ÁLLAMPOLGÁRSÁG