Magyar Gárda-per - Új bíróval és többórás iratismertetéssel folytatódott a tárgyalás

2008.12.15. MTI

Az új bíró többórás iratismertetéssel folytatta a Magyar Gárda feloszlatására irányuló polgári per negyedik tárgyalását a Fővárosi Bíróságon hétfőn.

A márciusban elkezdődött pert Pataki Árpád, a Fővárosi Bíróság sajtó- és személyiségi jogi perekben eljáró tanácselnöke tárgyalja, mert a korábbi bíró, miután augusztusban ismeretlenek megfenyegették, elfogultságot jelentett be.

A kereset és a korábbi tárgyalások jegyzőkönyveinek lényegi ismertetése mellett több beavatkozó beadványait is fel kellett olvasni, mert ragaszkodtak hozzá.

Az egyik beavatkozó azt hangsúlyozta, hogy magyar állampolgár, származása szerint zsidó, és a Magyar Gárda oldalán kíván beavatkozni a perbe, a szervezetnek pártoló tagja. Kérelmében hosszan foglalkozott a két évvel ezelőtt a fővárosban az utcai zavargásokon elkövetett rendőri erőszakkal.

Az egyik, felperesi oldalon beavatkozó jogi képviselője viszont azt kérte a bíróságtól, hogy a tárgyaláson ne adjon teret politikai szónoklatoknak, mire a Magyar Gárda képviselője azzal válaszolt, hogy meggyőződése szerint ennek az ügynek nem a bíróság előtt lenne a helye, de ha már ide került, teret kell adni a politikai természetű érvelésnek, hiszen az egész eljárás alapvetően politikai tartalmú.

Az egyik beavatkozást kérő azt vetette fel, hogy a bíró mondja már el végre, miről szól a per, mi annak a lényege és minek a feloszlatását akarja elérni a felperes Fővárosi Főügyészség.

A bíró azzal válaszolt, hogy a per tárgya a Magyar Gárda egyesület feloszlatására irányuló ügyészi indítvány. Az pedig már a bizonyítás körébe tartozik, hogy a feloszlatás indokául megjelölt körülmények valóban megalapozzák-e az ügyészi keresetet, és ennek része az a kérdés is, hogy a Magyar Gárda mozgalom és a Magyar Gárda egyesület, illetve tevékenységük milyen szorosan függ össze.

A tárgyaláson részt vett az alperesi oldalon beavatkozást kérőként ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész is.

A tárgyaláson ismertetett kérelme szerint azért kíván részt venni a perben, mert nagy szimpátiával kíséri a Magyar Gárda működését és szerinte nincs alapja a feloszlatásnak.

A hétfői tárgyaláson hat beavatkozási kérelemről dönt a bíróság. Több olyan beavatkozó is van, akinek már elutasították a kérelmét, de most újabb kérelemmel él.

A hétfői tárgyaláson délelőtt nem történt rendbontás. A szigorú biztonsági intézkedésekre jellemző, hogy a Fővárosi Bíróság körüli utcák - a Legfelsőbb Bíróságtól a Nyugati térig - rendőrkordonnal vannak lezárva, az áteresztő pontokat a rendőrség jelentős erőkkel biztosítja, csakúgy, mint a bíróság épületét.

A tárgyaláson az újságírók mellett a gárda egyenruhájába öltözött emberek is részt vesznek. Utóbbiak közül néhányan az egyik mellékutcában várakoznak.

A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatására irányuló polgári per a Fővárosi Bíróságon március 12-én kezdődött el. A felperesként eljáró Fővárosi Főügyészség a szervezetnek tavaly december 9-én, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulása után döntött arról, hogy bíróság előtt kezdeményezi a feloszlatását. Az ügyészség szerint a Magyar Gárda tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végzi, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást. A szervezet "nyíltan cigányellenes erődemonstrációkat" tartott.

A bírósági eljárás megkezdése óta mindkét oldalon több civil szervezet avatkozott be, illetve jelezte beavatkozási szándékát peres félként.

A Magyar Gárdát 2007 júniusában tíz alapítóval jegyeztette be Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Önmagukat hagyományőrző és kulturális egyesületként jelölték meg, amelynek célja a "nemzeti önvédelem kereteinek" megteremtése. A szervezet létrejötte ellen parlamenti pártok, civil- és kisebbségi szervezetek, hazai és külföldi politikusok tiltakoztak.

A Magyar Gárda 56 tagja tavaly augusztusban a Budai Várban, a Szent György téren tette le esküjét, legutóbb október 25-én tett esküt több száz új tag a Hősök terén.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
CIVIL SZERVEZETEK