Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság 2008. évi utolsó ülését 2008. december 12-én tartotta. Ezen a résztvevők a közérdekű munka büntetés jelenlegi gyakorlatát vitatták meg, megismerhették továbbá a fiatalkorú elítéltek áldozati minőségét vizsgáló kutatás eredményeit.
Az ülést Gönczöl Katalin, az OBmB elnöke vezette. Jelen voltak még Ivány Borbála, Gyökös Melinda, Sövényházy Edit, Balassa Szilvia, Brassai Orsolya, Palicz Ildikó és Schriffert Zsuzsa a Büntetőpolitikai Főosztály (IRM) munkatársai.
Gönczöl Katalin elnök bevezetőjében elmondta, hogy az ülés általános témája a közérdekű munka büntetés alkalmazásának tapasztalatai. Elsőként kitért dr. Egri Oszkárnak (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) az előző ülésen tett indítványára, amelyben az OBmB állásfoglalását kérte a bűnmegelőzés fogalmáról. Elmondta, hogy a stratégiából származtatandó definíció még nem készült el, ez várhatóan a hét végére történik meg. Ismertette a napirendet, amelyet a megjelentek ezt követően elfogadtak.
Gönczöl Katalin röviden beszélt a mai közérdekű munka büntetés történelmi előzményeiről és jelenlegi helyzetéről. Elmondta, hogy napjainkban a közérdekű munka új jellemzőkkel rendelkezik: illeszkednie kell a piaci társadalomba, így az nem lehet kényszermunka, hanem hasznos, kiengesztelő és helyreállító jelleggel kell rendelkeznie.
Elsőként dr. Hatvani Erzsébet, az Igazságügyi Hivatal főigazgatója tartott előadást a közérdekű munka büntetés végrehajtásának pártfogó felügyelői tapasztalatairól. Ismertette végrehajtás jellemzőit, majd elemezte a 2007. évi ügyeket ügycsoport szerinti bontásban.
Beszámolt Kerezsi Klára és Gombik Gergely kutatásáról, amely a közérdekű munka büntetés tapasztalatait dolgozta fel. Szemléltette a 2000-2006 között kiszabott főbüntetések arányának változását, az ítéletben szereplő bűncselekmények előfordulását és a kiszabott napok számát az ügyek százalékában. Ismertette a büntetlen előélet alakulását a mintában és a bűnelkövetők körében, mellyel kapcsolatban az ERÜBS (egységes rendőrségi-ügyészségi bűnügyi statisztika) és az Igazságügyi Hivatal adatait hasonlította össze. Rávilágított az ítéletekkel kapcsolatos egyéb jellemzőkre is. Kiderült, hogy azok nagyrészt (90,3%) jogerőre emelkedtek, a bűncselekmények súlya szerint a legtöbb vétség volt, amit főként önálló tettesként, kisebb részben társtettesként követtek el, az ítéletekben meghatározott munkakör pedig többnyire könnyű fizikai munka volt. Ismertette a mintában szereplő elítéltek jellemzőit, valamint meghatározta az elítéltek foglalkoztatását vállaló munkáltatók típusát és arányát. Kitért a munkahely-kijelölés illetve annak elmaradásának okaira, valamint elemezte az ügyek befejezésének módja és a büntetett előélet, illetve a sikeres letöltés és az elítéltek jellemzői közti összefüggéseket. Befejezésként javaslatokat tett a jövőben szükséges változtatásokra vonatkozóan.
Kóta Tünde, a Pártfogó Felügyelői Szolgálat vezetője a közérdekű munka büntetések végrehajtásának Bács-Kiskun megyei tapasztalatairól tartott előadást, amelynek keretében röviden bemutatta az 1999-től angol mintára kísérleti jelleggel bevezetett „kalocsai modellt”. E megoldás alkalmazása azért vált szükségessé, mert sok munkáltató tartózkodik a közérdekű munkabüntetésre ítéltek foglalkoztatásától. A „kalocsai modell” lényege az, hogy egy felsőfokú végzettségű pártfogó felügyelői asszisztens kontrollálja az elítéltek munkavégzését. Jelenleg 42 elítélés alapján, 34 elítélt dolgozik a bemutatott modell szerint.
A következőkben Dóczi László, a Kecskeméti Foglalkoztatási Kht. ügyvezetője, valamint Podos Gyula, a Salgótarjáni Foglalkoztatási Kht. ügyvezetője beszéltek az önkormányzatoknak a közérdekű munka büntetések végrehajtásában betöltött szerepéről.
Dóczi László elmondta, hogy tevékenységük két fő részből áll. Egyrészt megváltozott munkaképességű munkavállalók, másrészt közérdekű munkabüntetésre ítéltek foglalkoztatását látják el. Ügyfeleik többnyire Kecskeméten és környékén végeznek takarítási és parkfenntartási munkákat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a közérdekű munkára ítéltek 80%-a önként vállalja a munkát, 10%-a nem vállalja, a maradék pedig nem fejezi be. Elmondta, hogy az általuk foglalkoztatott személyek többszörösen hátrányos helyzetűek, akik sok figyelmet igényelnek.
Podos Gyula előadásában beszélt a Salgótarjáni Foglalkoztatási Kht. megalakulásának körülményeiről és tevékenységéről, amelyben a szociális foglalkoztatás jelenik meg fő ismérvként. Elmondta, hogy ennek megfelelően az általuk foglalkoztatott dolgozók sem kimondottan a feladat elvégzésére való alkalmasságuk alapján kerülnek kiválasztásra, hanem szociális, mentális helyzetük a fő szempont, ami természetesen nem könnyíti meg a társaság munkáját. Dolgozóik többsége kommunális jellegű feladatokat végez, 1998 óta ezen kívül közérdekű foglalkoztatással is foglalkoznak. A közérdekű munkások a város területén városszépítő, közösségkiengesztelő tevékenységet végeznek, amelynek haszna jól mérhető a lakossági bejelentések, képviselői észrevételek tartalmán keresztül is. Végezetül utalt a közérdekű munka büntetés letöltését szolgáló foglalkoztatás jogilag is rendezetlen problémáira, amelyek részben anyagi, részben munkabiztonsági kockázatokat vetnek fel. Az előadó hangsúlyozta, hogy ezek rendezése sürgető és fontos feladat.
Mindkét ügyvezető kiemelte az illetékes igazságügyi hivatal pártfogó felügyelői szolgálatával való kiváló munkakapcsolatukat, szakmai támogatásukat pedig külön megköszönték.
Gönczöl Katalin reagált a Podos Gyula által felvetett problémákra és elmondta, hogy azok megoldását segítené, ha a büntetés-végrehajtási kódex korszerűsítése mihamarabb az Országgyűlés elé kerülne, mivel ez a kodifikációs és finanszírozási kérdések rendezését is elősegítené.
Az ülés második felében elsőként dr. Wirth Béla, a Baranya Megyei Bíróság elnöke tartott előadást a közérdekű munka büntetés a bírói gyakorlatban címmel. Ismertette a bírói büntetéskiszabási gyakorlatot. Kiemelte, hogy a közérdekű munka büntetést a bírók a végrehajtás nehézségei miatt nem alkalmazták szívesen. Önkritikusan megemlítette, hogy a magyar bírói kar sokáig inkább a hagyományos büntetési nemeket részesítette előnyben, pedig a Btk-ban a 170 különös részi tényállás közel 50%-nál szerepel a közérdekű munka alkalmazható szankcióként. Elmondta, hogy a büntetéskiszabás gyakorlatát befolyásolhatja a nemrég bevezetett mediáció intézménye. Baranya megyében magas a közvetítői eljárásra utalt ügyek száma, amely a bíróság ügyszámát lényegesen csökkenti. Említette azt a tapasztalatot, amely szerint a pénzbüntetés esetében csökkent a fizetési hajlandóság, ezért azt gyakran át kell változtatni szabadságvesztésre átváltoztatni. Célszerű lenne, ha az átváltoztatás esetében a közérdekű munka lehetősége is fennállna a szabadságvesztés mellett.
Gönczöl Katalin válaszában elmondta, hogy az új Btk-ban az ún. „koktél-büntetések” rendszerében a meg nem fizetett pénzbüntetés elsősorban közérdekű munkára lesz változtatható, csak ennek végrehajthatatlansága esetén lehet végrehajtandó szabadságvesztésre változtatni.
Réthy Pál a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal képviseletében az állami foglalkoztatási szolgálatnak a közérdekű munka büntetés végrehajtásában betöltött szerepéről beszélt. Az intézmény bemutatása után javaslatokat tett. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a civil és a gazdasági szférában egyaránt teremtsék meg az érdekeltséget, illetve, hogy lényeges lenne további munkaadók megnyerése különböző fórumokon, valamint normatív támogatás biztosítása a felmerülő költségek megtérítésére.
Batizi Ildikó régiós szakmai megvalósító (Észak-Alföldi régió) a TÁMOP kiemelt projekt közérdekű munka büntetéssel foglalkozó észak-alföldi regionális munkacsoportja tevékenységét mutatta be. Beszélt az általuk megvalósítandó célokról, bemutatta a munkacsoport tagjait és az általuk vizsgálandó témaköröket. Ismertette a közérdekű munka büntetés letöltőhelyeinek szabályozásával kapcsolatos hiányosságokat, valamint a pártfogó felügyelő munkája során tapasztalt problémákat. Kiemelte a letöltőhelyek felkutatásának problémáit, a végrehajtás nehézségeit a munkahely-hiány miatt, valamint felvázolta a közérdekű munkabüntetés folyamatábráját. Végezetül ismertette a munkacsoport által eddig kidolgozott módosítási javaslatokat.
Rövid szünet után az ülés második napirendi pontjaként dr. Hollán Miklós, az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa mutatta be a fiatalkorú elítéltek áldozati minőségének – különös tekintettel a családon belüli erőszakra – vizsgálatával kapcsolatos kutatás eredményeit. Ismertette a kutatás lebonyolításának módját, a hipotéziseket, a kutatásban használt cél- és a háttérváltozókat, valamint a célcsoporttal kapcsolatos szociodemográfiai jellemzőket. Ezután a sértetté válás ismérveit részletezte, amelyből kiderült, hogy a válaszadók 2/3-a vált már bűncselekmény sértettjévé, a sértettek fele erőszakos cselekmények áldozata volt. A családon belüli erőszak sértettjévé válásról igen alacsony arányban számoltak be az érintettek, itt az észlelők aránya minden esetben jóval magasabb volt. Az előadó részletezte az elkövetett bűncselekmények jellemzőit, amelyek között a leggyakrabban a csoportos verekedés fordult elő. A kutatás során kiderült, hogy szignifikáns összefüggés van az erőszakos bűncselekmény elkövetőjévé és az áldozattá válás között. A kis elemszámra tekintettel azonban nem sikerült kapcsolatot találni az erőszakos bűncselekmény elkövetőjévé és a családon belüli erőszak áldozatává válás között. Az előadó elmondta, hogy az eredmények alapján további kutatás szükséges annak megállapítására, hogy az elkövetői és az áldozati minőség közötti összefüggésben mekkora szerepe van a kauzális kapcsolatnak, az egyidejű viktimizációnak és az elkövető személyiségének. Részletezte az erőszakos elkövetők ismérveit, befejezésként pedig olyan további kérdéseket vetett fel, amelyek egy lehetséges jövőbeni kutatás témájául szolgálhatnak.
Gönczöl Katalin méltatta a kutatók munkáját és a kutatás eredményeit. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a kutatás eredményeiről szóló publikáció a tervek szerint 2009. január végén jelenik meg. A kötetet konferencia keretében ismertetik meg a szakemberek széles körével.
Az üléshez kapcsolódó tartalmak letölthetőek az OBmB hivatalos honlapjáról:
Podos Gyula [Salgótarjáni Foglalkoztatási Kht.] prezentációja
